Rövid életrajza: 1900. április 11-én, Kassán született. Szepességi német családból származik. Apja Grosschmid Géza ügyvéd, a prágai parlament magyar nemzetiségű szenátora. Testvére Radványi Géza filmrendező. Iskoláit Kassán, Eperjesen és Budapesten végezte.1919-1923-ig…

Rövid életrajza: 1909. május 5-én, Budapesten született zsidó, polgári értelmiségi családban. Születésekor ikertestvére és édesanyja meghalt, amely miatt önvád gyötörte (Ikrek hava c. kötet versei). 1921-ben édesapja is meghalt, és gyámja a textilkereskedő nagybátyja lett.…

Szabó Lőrinc életét lásd a lírai lázadásánál!Létösszegző verseit a Valami szép című ciklus tartalmazza, amely az 1944 és az 1956 között írt verseit tartalmazza. Meghatározó témája: A természet jelenségei a világ végtelenségét tükrözik. A halál világa után felfedezi…

Rövid életrajza: 1900. március 31-én született Miskolcon, munkáscsaládban. A budapesti Bölcsészkart végezte. 1921-től az Est munkatársa, majd olvasószerkesztője. Ebben az évben vette feleségül Mikes Klárát. 1927-ben Pandora címmel művészeti és kritikai folyóiratot indított…

A dzsentri: a nemességnek az a társadalmilag lecsúszott rétege, amely elmulatta, elkártyázta vagyonát. A nemesi rangon kívül semmit sem őrzött meg, csak a gazdagság látszatát és annak életvitelét. Ennek fenntartásáért minden jellemtelen lépésre hajlandó volt:…

Móricz Zsigmond rövid életútja: 1879. július 2-án, Tiszacsécsén született. Életének különböző eseményeit, történéseit nyomon követhetjük a következő műveiben: Életem regénye (1938), Légy jó mindhalálig (1920), Forr a bor (1931). Iskolái: Debrecen (református…

Mikszáth Kálmán társadalomszemléletét a pályája utolsó szakaszában (1900-1910) írt nagy terjedelmű regényei tükrözik. A századfordulóra kialakul a nemességnek egy olyan rétege, amelyet dzsentrinek nevezünk. A nemesség ezen tagjai vagyonukat elkártyázták, elmulatták, s már…

Mikszáth Kálmán rövid életútja: 1847-ben Szklabonyán született kisnemesi családban. Iskolái: Rimaszombat, Selmecbánya, Pest (jogi egyetem). 1870-től szolgabíró mellett esküdt. 1873. házassága Mauks Ilonával. A Magyar Néplap szerkesztője. 1878. a Szegedi Napló munkatársa.…

Magyarország politikai helyzete: 1824-25 reformországgyűlés. 1848-ig Reformkor. Jelszava: Haza és haladás. A reformfolyamatokat azonban megtörte, hogy a király 1836-ban feloszlatta a pozsonyi országgyűlést. Metternich hivatali gépezete már nem politikai, hanem rendőri és bírói…

Vörösmarty rövid életútja: 1800. december elsején született Pusztanyéken. Iskolái: Székesfehérvár és Pest. Tanított a Perczel családnál. Jogi tanulmányokat végzett. 1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát. 1848-ban részt vett a forradalomban. Azután gazdálkodott. 1855.…

1834-ben írta unokaöccséhez (saját gyermeke nem lévén), akiÁdám nevű öccsének fia volt. Akkor unokaöccse 9 éves volt. Parainézis: intelelem: erkölcsi célzatú, tanító, nevelő szándékú beszéd. Formai jegyei:felszólító mód, kérdések, válaszok, a mű címzettjének…

Alcíme: A magyar nép zivataros századaiból Kölcsey 1823. január 22-én, Csekén írta. Ennek emlékére január 22-e a magyar kultúra napja. Nyomtatásban 1829-ben jelent meg Kisfaludy Károly folyóiratában, az Aurórában. Műfaja: himnusz (emelkedett hangú, Istenhez fohászkodó,…

1805-ben a Somogy megyei birtokára, Niklára költözött. A szülőföldtől távol egyhangú, gazdálkodó életet élt. Költői biztatást senkitől sem kapott. Komor, vigasztalan hangulatát az elégiák fejezték ki. A klasszicista költők racionalista módon, magasabb és alacsonyabb rendű…

Élete: 1790.augusztus 8-án született Sződemeteren, ma Románia északnyugati részén fekszik.Kölcsey rendkívüli fogékonyságot mutatott a társadalmi egyenlőtlenségek és apolitikai fejlődés kérdései iránt. Szülei református köznemesség soraiból származtak. Épp ezért…

Berzsenyi élete:1776-ban született a Vas megyei Hetyén középnemesi családban. A soproni evangélikus líceumban tanult, majd gazdálkodott a családi birtokon. Titokban Horáciust olvasott, megismerkedett a felvilágosodás eszméivel és verseket írt.Versírását 1803-ban fedezte fel Kis…

Vállalja a magányos költő szerepét életének utolsó éveiben. Versei:  A tihanyi Ekhóhoz 1796 táján keletkezett „ A füredi parton” címmel. 1803-ban jelent meg. Műfaja: ekhósvers ( visszhangjáték) , elégia (személyes fájdalom szólal meg benne) . Saját keserves…

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) a magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Életútja: Debrecen (a református kollégium), Pozsony, Komárom, Csurgó, Debrecen. A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő szellemi mozgalom. A XVII. Században Angliából és…

Ars poétika: olyan lírai költemény, amelyben a költő megfogalmazza költői hitvallását, programját, költészetének célját. József Attilának három verse sorolható ide: Nem én kiáltok, Tiszta szívvel és Ars poetica.  Nem én kiáltok (1924) Második kötete, a Nem én…

1937-ben egyre betegebb lett. A balatonszárszói szanatórium rendszeres vendége. Etelék Szárszón vettek házat, hogy Attila közelében legyenek. Elhibázott életéért önmagát okolta. Nem tudott megfelelni az általános emberi szerepeknek (férj, apa, szerető, gyermek). Valamennyi…

A Szép Szó önálló kötetének, a Mai magyarok a régi magyarokról című antológiának nyitó verse. Programvers, de önállóan is megállja a helyét. Műfaja: óda. Szerkezete: rész: Alaphelyzet: a Duna-partról szemlélődik. A Duna és annak asszociációi. A Duna az idő és az…

(1905. ápr. 11. Bp. -1937. dec. 3.) Az 1930-as évek eleje. Tájköltészetének újszerűsége, hogy a táj és a hozzáfűződő gondolat szerves egységet alkot. A költői képek József Attila lelkiállapotának, gondolatainak tükörképei. Az én kivetítése a valóságra = exprsszionizmus.…

A Számadás című kötet 1935-ben jelent meg. Központi gondolata a halállal való szembesülés. 1933-ban állapították meg nála a rákot.  Számadás Hét szonettből álló versfüzér. Az egész versfüzér egy drámai monológ. Önmagát szólítja meg és a boldog énjével…

1885-1936-ig élt. Egész életében elutasította a politikai elkötelezettséget. Szerinte az irodalom a politika fölött áll. Ugyanakkor fogékonyan reagált a szociális problémákra. Művészetében fontos funkciót töltött be a szerepjáték.  A szegény kisgyermek panaszai ciklus…

Első költői korszakának kiemelkedő verse. 1909-ben írta. Babits gondolkodásában különbséget tett az objektív és a szubjektív idő között. A szubjektív idő az egyéni élmények hatására hosszabbnak tűnhet, mint az objektív. A vers egyetlen nagy mondatból áll. Alapmetaforája…

1938-ban a Nyugat szeptemberi számában jelent meg. (Ausztria német megszállása után). Babits betegsége (gégerák) már az utolsó fázisában tartott. Beszélni nem tudott. Egy füzet segítségével, írásban tartotta a kapcsolatot a külvilággal. A barbár világ ellen, az emberi…