Móricz Zsigmond rövid életútja: 1879. július 2-án, Tiszacsécsén született. Életének különböző eseményeit, történéseit nyomon követhetjük a következő műveiben: Életem regénye (1938), Légy jó mindhalálig (1920), Forr a bor (1931).
Iskolái: Debrecen (református kollégium), Sárospatak, Kisújszállás (itt érettségizett), újra Debrecen. Először teológiát, aztán jogot majd bölcsészetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be.
1903-ban Pestre költözött. Az Újság című napilap munkatársa lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát (Jankát), akitől 1925-ben el is vált. Felesége öngyilkos lett. 1908-ban a Hét krajcár című novellája megjelent a Nyugatban. Adyval egy életre szóló barátságot kötött. Ő mondott beszédet Ady temetésén (1919. február). 1929-1933-ig a Nyugat szerkesztője Babitscsal. A népi írók szervezője. 1942 nyárvégén hunyt el.
Első, elismerést kiváltó novellája a mindenki által jól ismert Hét krajcár (1908).

Barbárok

Az 1932-ben megjelent novelláskötetének ez a címadó elbeszélése.
Témája drámai: Bodri juhászt és fiát két másik juhász nyereségvágyból megöli. A feleség keresi és megtalálja a holttesteket. Elfogják a gyilkosokat.
Szerkezete: drámai felépítésű. Maga Móricz is 3 felvonásra tagolja:

1. A gyilkosság
2. A keresés
3. A vallatás

Az 1. egység: Bodri juhász a fiával kint van a pusztán. A látogatók megérkeznek. És a rézveretes szíj megszerzése ürügyén megölik Bodri juhászt, a fiát és a kutyát. El is ássák őket.
Így szerzik meg a nyájat. A rézveretes szíjjal együtt földelik el a tetemeket.

A 2. egység: Bodri juhász felesége kimegy a pusztára, de a két másik juhász szavára elindul férje és fia megkeresésére. A nagy vándorlás után visszatér a pusztára és felfedezi a holttesteket a rézveretes szíjjal együtt.

A 3. egység: veres juhász tagadja a vádat a vizsgálóbíró előtt. Kifelé menet azonban megpillantja a kilincsre akasztott rézveretes szíjat. Ekkor lelkileg összeomlik, és beismerő vallomást tesz.

A tér és az idő viszonya:

1. egység: helyszín a puszta, néhány óra alatt történnek az események.
2. egység: helyszín a puszta és a távolabbi térségek, idő: több mint egy év.
3. egység: helyszín a tárgyalóterem, az időtartam néhány óra.

A drámaiság nyelvi eszközei: szűkszavú párbeszédek, belső monológok, hiányos mondatok, felfokozott indulatok, konfliktusos helyzetek.
Balladai vonások: szaggatott előadásmód, kihagyások a cselekményben, ismétlődések.
Az elbeszélő személytelen, a háttérben marad.
Fontos motívum: a rézveretes szíj. Az 1. részben ok a gyilkosságra. A 2. részben az azonosítás eszköze a holttestek megtalálásakor. A 3. részben a tettes meggyőzésének eszköze.
A cím: „barbárok”: a barbaros görög szó eredeti jelentése dadogó, idegen beszédű. Később: durva, kegyetlen, műveletlen, civilizáción kívüli, kultúra alatti, kegyetlen világ képviselője. Ez veres juhász. A vizsgálóbíró utolsó szava is ez: barbárok. Ez egyúttal a ténymegállapítás és az ítélet is.
A mű nyelvezete: népnyelv, amely a tájnyelv és az irodalmi nyelv ötvözete.