Az őshazát a kutatók az Ural nyugati oldalára, a Volga és a Káma folyó torkolatvidékére teszik. Más tudósok ezt vitatják, hiszen a nomád állattartással foglalkozó ősmagyarok állandó mozgásban voltak. Így több alkalommal is áttértek az Ural keleti területeire, déli…

A NYELVI eszközök: Egyezményesek (konvencionálisak) Szóhasználata függ az érzelmektől, a témától, a beszédhelyzettől. Nyelvtani szabályok szerint működik. Leggyakoribb formája a BESZÉD és az ÍRÁS.      A BESZÉDRE jellemző: az egyéni szóhasználat,…

A tömegkommunikáció eszközei: sajtó (újságok, folyóiratok), rádió, televízió, internet. JELLEMZŐI: Nincs azonnali visszajelzés a címzettől. (Csupán a nézettség. Ezért készítenek a különböző csatornák nézettségi statisztikát.) Nem konkrét személyhez szól,…

A kommunikáció TÉNYEZŐI: A FELADÓ: az információ, az üzenet elindítója. A CÍMZETT: akinek az információt, üzenetet szánjuk. A KÓD: az a jelrendszer, amelyet a feladó és a címzett egyaránt ismer (pl.: a magyar nyelv), így az információ, a közlemény kifejezésére…

A nyelv és a gondolkodás egymást feltételezve, gazdagítva alakult ki. Igaz, hogy egyes tudósok más állásponton értelmezik a két dolog összefüggését, de egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a két dolog egymás nélkül nem létezhetett és nem létezik. Egyes korokban hol az egyik,…

A jel: érzékszerveinkkel felfogható fizikai jelenség, amely önmagán túl mutat és más jelentést is hordoz. Tehát: Érzékelhető JELTESTBŐL és JELENTÉSBŐL áll. Csak az a JEL: aminek egy csoport által elfogadott JELENTÉSE van, s ez a jelentés KÖZMEGEGYEZÉSEN alapul. A JELRENDSZER…

Az író rövid életrajza: 1912. május 9-én, Budapesten született. Apja belügyminiszteri titkár és császári kamarás, akit másfélévesen elvesztett. Őt is katonai pályára szánták. 1923-26-ig a kőszegi katonai alreál, 1926-29-ig a budai főreáliskola tanulója. 1930-ban…