Két csoportjuk: a magánhangzók és a mássalhangzók.
A magánhangzók
A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat és akadály nélkül távozik a szájüregből.
Jellemzőjük:
- Képzésükkor a hangszalagok rezegnek, ZÖNGE keletkezik.
- Önmagukban is képezhetnek szótagot.
- Hosszan hangoztathatjuk és távolabbra elhallatszanak: halihóóóóóóó.
Rendszerük:
- A nyelv vízszintes mozgása szerint lehetnek:
- elöl képzett (magas): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
- hátul képzett (mély): a, á, o, ó, u, ú magánhangzók.
- A nyelv függőleges mozgása szerint:
- alsó nyelvállású (nyílt): e, a, á.
- középső nyelvállású (középzárt): é, o, ó, ö, ő.
- felső nyelvállású (zárt): i, í, u, ú, ü, ű.
- Az ajkak működése szerint:
- ajakkerekítéses: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.
- ajakréses: á, e, é, i, í.
- A kiejtés időtartama szerint:
- rövidek: a, e, i, o, ö, u, ü
- hosszúak: á, é, í, ó, ő, ú, ű
Nyelvünkben 14 magánhangzó van.
MAGÁNHANGZÓ TÖRVÉNYEK:
- HANGREND: a magyar nyelv sajátossága, hogy szavainkban legtöbb esetben vagy csak mély, vagy csak magas magánhangzók szerepelnek. Természetesen vegyesen is előfordulnak.
E szerint megkülönböztetünk:- MAGAS: fekete, fehér, ünnep
- MÉLY: asztal, árboc, tulajdonság
- VEGYES: példa, tiszta, amely – hangrendű szavakat.
- AZ ILLESZKEDÉS törvénye:
- Magas hangrendű szóhoz magas toldalék járul: fekete + ből= feketéből
- Mély hangrendű szóhoz mély toldalék járul: autó + ból = autóból.
- Vegyes hangrendűhöz általában mély: tiszta + ság = tisztaság, de előfordulhat magas is: hadsereg + ben = hadseregben.
- A HIÁTUSTÖRVÉNY: ha két magánhangzó kerül egymás mellé egy ejtéskönnyítő hangot ejtünk a kettő közt: tea, fia. Ejtés: teja, fija. Ezt azonban írásban sohasem jelöljük!
A mássalhangzók
A mássalhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő vagy megrezegteti a hangszalagokat vagy nem, és a szájüregben akadályba ütközik.
Rendszerük:
- A hangszalagok működése szerint lehetnek:
- zöngések: b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j = ly, dz, dzs, gy, r, -
- zöngétlenek: p, t, k, -, -, -, f, sz, s , - , -; , c, cs, ty, -, h
- A képzés helye szerint lehetnek:
- ajakhangok: b, p, v, f, m (ez orrhang is)
- foghangok: t, d, sz, z, l, r, s, cs, n (ez orrhang is)
- szájpadláshangok – ínyhangok: j, ly, dz, dzs, g, gy, ty, k, ny (ez orrhang is)
- gégehang: h.
- A képzés módja szerint lehetnek:
- zárhangok: p, b, t, d, k, g, gy, ty
- orrhangok: m, n, ny
- réshangok: f, s, sz, z, zs, v, j, h
- zár-rés hangok: c, cs, dz, dzs
- pergőhang: r
- folyékony hangok: l, ly
- A kiejtés időtartama szerint: rövidek és hosszúak. A hosszúak írásbeli jelölése: bb, ssz, ddz.
A MÁSSALHANGZÓ TÖRVÉNYEK:
- Részleges hasonulás:
- A képzés helye szerinti: színpad. Ejtés: szímpad
- A zöngésség szerinti: bicikli. Ejtés: bicigli
Írásban sohasem jelöljük!
- Teljes hasonulás:
- Írásban jelölt: apám + val = apámmal
- Írásban nem jelölt: hagy + ja = hagyja. Ejtés: haggya.
- Összeolvadás: ad + ja = adja. Ejtés: aggya. A két mássalhangzó találkozásánál egy 3. hangot ejtünk. Egyszer, ejtése: eccer.
- Mássalhangzó- rövidülés: otthon. A hosszú hangot röviden ejtjük: othon.
- Mássalhangzó-kiesés: több mássalhangzó találkozásánál egyiket nem ejtjük.
Pl.: mindnyájan, ejtése: minnyájan. A d kiesik.
Nyelvünkben 25 mássalhangzó van. Önállóan szótagot nem alkotnak.