Ars poétika: olyan lírai költemény, amelyben a költő megfogalmazza költői hitvallását, programját, költészetének célját.
József Attilának három verse sorolható ide: Nem én kiáltok, Tiszta szívvel és Ars poetica.
Nem én kiáltok (1924)
Második kötete, a Nem én kiáltok Szegeden jelent meg 1925 januárjában.
A kötet címadó verse, de egyben költői program is. A kozmikus képek az elemi változás szükségességét jelzik. A lírai én valami kozmikus megváltásra vár, hogy az emberiség, a világ új dolgaiban feloldódhasson.
Motívumai: forrás, üveg, gyémánt, fürösztés. Ezek a fogalmak később egész költői világának motívumaivá nőnek.
„Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat…”
Tiszta szívvel (1925)
A szegedi egyetemi évek alatt írta. Versét a helyi lap közölte. Nyelvésztanára, Horger Antal
felelősségre vonta, és két tanú jelenlétében kijelentette, hogy nem kaphat tanári diplomát, aki ilyen verseket ír.
A helyét nem lelő, kiszolgáltatott költő magára hagyatottságát, végleges elkeseredését, céltalanságát fogalmazza meg.
1-6. sor: Tagadó szerkezetű felsorolás, a mindenétől megfosztott ember állapotrajza.
Az egzisztenciális veszélyeztetettségben egyetlen értéke a fiatalság.
7-12. sor: Az erre lehetséges egyetlen válasz: a mindenre képes cselekvés. Önmagát az igazság, a szépség, a tisztaság képviselőjének tekinti.
13-16. sor: A társadalom megbünteti a lázadót, de az még a halála után is tiltakozik.
A költő kívül helyezi magát a társadalmon, öntörvényű, önálló értékrendszert alakít ki. A vers egyszerre fejez ki lázadást, szeretetvágyat és árvaságot.
Ars poetica
1937 tavaszán jelent meg a Szép Szó-ban, a fasizmus előretörése idején. József Attila szükségesnek érezte, hogy költői hitvallását újra megfogalmazza.
A verset paradoxonnal indítja, majd annak értelmezése következik. Őt a valóság és nem a látszat érdekli. Elutasítja az öncélú költészetet. Az értelem és a szabadság szószólója akar lenni. Erkölcsi és szakmai hitvallása: "a mindenséggel mérd magad!". Boldogságának feltétele a teljes emberi élet megvalósítása. Költészetében az emberek vágyai kapnak hangot.
A zárlatban összegez: az emberek előtt még nagy lehetőségek vannak. A képzelet, az értelem és az érzelmek segítségével valóra is válthatják a szebb jövőt.
