Mikszáth Kálmán rövid életútja: 1847-ben Szklabonyán született kisnemesi családban. Iskolái: Rimaszombat, Selmecbánya, Pest (jogi egyetem). 1870-től szolgabíró mellett esküdt. 1873. házassága Mauks Ilonával. A Magyar Néplap szerkesztője. 1878. a Szegedi Napló munkatársa. 1880-tól Pesten dolgozik. Az írói ismertséget az 1881-ben megjelent Tót atyafiak, és az1882-ben megjelent A jó palócok című novelláskötete hozta meg számára. 1910-ben halt meg.
Írásaiban a felvidéki, gyermekkori élményeit idézi. Folytatója Jókainak: az életkép, anekdota, életforma és a típusrajz tekintetében, de stílusában mégis új. Józanabb romantika jellemző rá.
Történetei közelebb állnak a való élethez, reálisabbak, és az élő beszédhez is (szabad, függő beszéd). Későbbi írásaiban irónikus megjegyzéseit zárójelbe teszi. Ezek a "gyilkos zárójelek".
Kritikus életszemlélete mindvégig megmarad. (Kritikai realizmus)
Tót atyafiak (1881)
Négy elbeszélést tartalmaz:
- Az a fekete folt
- Az aranykisasszony
- Lapaj, a híres dudás
- Jasztrabék pusztulása
Az elbeszélések főszereplői magányosan élnek, de teljes értékű világot teremtenek maguk köré a természet meghitt közegében.
Az a fekete folt
Főhőse Olej Tamás számadó juhász. A birtok gazdája Taláry Pál herceg. Tamás, a brezinai bacsa Anikával él együtt. Amikor a herceg felajánlja minden birkáját és a brezinai aklot Anikáért cserébe, Olej Tamás vívódik önmagában, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Bele is betegszik. Anika elszökik a herceghez. Tamás nem tud megbékélni önmagával. Felgyújtja a nyájat, az aklot. Feléget mindent, ami számára az életet jelentette Anikával együtt.
Olej Tamás természeti lényként él, a természet részeként, s ha ebbe a harmóniába külső erő beleszól, megbontja a természet rendjét és tragédiába torkollik.
A jó palócok (1882)
15 rövidebb balladaszerű elbeszélést tartalmaz. Az események elmondása kihagyásos, mint a balladában. A cselekményt inkább sejtjük, mint tudjuk.
Parasztjai jól ismerik egymást, mintha mindegyikük ugyanabból a családból származna. Így nincs ellentmondás a valódi jellem (a tisztességes egyén) és a közösség ítélete között.
Bede Anna tartozása
Bede Anna bűnt követett el, amiért bűnhődnie kellene, de közben meghalt. A rá mért büntetést húga, Erzsi akarja letölteni, mert abban a hiedelemben él, hogy nővére lelke csak így nyugszik meg a túlvilágon. A bíróság elnöke azonban kegyes hazugsággal elküldi Bede Erzsit.
Vallásos, naiv hitre épül az elbeszélés. Az egyik szereplő (Erzsi) lelkivilágából, belülről, az ő nézőpontjából írja le a tragikus eseményeket.
Az elbeszélés szereplői naivak, őszinték, tiszták, lojálisak uraikkal szemben. A patriarchális világ erkölcsi rendje szerint élnek. Így társadalmi problémák (pl.: elnyomás, úr és szolga) nem
jelennek meg. Mindenki tudja a saját helyét, s aszerint viselkedik.
