„Eppur si mouver”
Tartalom

Előszó: Amikor Galilei lábával megdobbantotta kivégzése előtt a földet, és azt mondta, hogy „mégis mozog a föld”, akkor a földnek azt a felét, ahol Magyarország helyezkedik el, elfelejtette megdobbantani.

A csittvári krónika

A debreceni erdőben egy tanyán élt Nagy uram. Háza pincéjében gyakran összegyűltek a debreceni diákok egy kis borozgatásra, s közben ott írták a Csittvári Krónikát, amit egymás közt Koszorúnak neveztek. Ezt titokban kellett szerkeszteni, mert olyan írásokat tartalmazott, amelyeket a kormány nem engedett a nyilvánosság elé. A diákok tizenketten voltak. A társaság vezetője: Jenőy Kálmán.

Egy nap megint összegyűltek a pincében, de csak tizenegyen jelentek meg. A tizenkettedik tag azért nem jött el, mert az utolsó alkalommal nem fogadták el a versét. Megharagudott a többiekre és elárulta a Krónika íróit. Ezen a napon is újabb verseket írtak be a Krónikába, s utána tárogatón dalokat játszottak, énekeltek. Egyszer csak megjelent a kollégium professzora. Borcsay mókás részegnek tetette magát, és feltartóztatta az érkezőt míg társai elrejtették a Krónikát. A professzor ugyan megtalálta azt a hordót, amibe a titkos könyveket szokták elrejteni, de a Krónika nem volt benne. Máshova dugták el.

A Rákóczy harangja

Másnap megszólalt Rákóczy harangja. Ezt akkor szólaltatták meg, ha egy-egy diákot kicsaptak a kollégiumból. (Debreceni Református Kollégium). Az iskolaszék kihallgatta a Krónika íróit, és ítéletet hozott: 5 fiút elküldtek az iskolából (Jenőyt, Biróczyt, Borcsayt, Baskót és Csukát), 6 társukat pedig nagyon szigorúan megbüntették. Az 5 fiú elhagyta a kollégiumot és a várost. Az „árulókat” mindig a város határáig kisérték diáktársai. Száműzték őket a városból is. (Mint annakidején Csokonait is.)

A furcsa patrónus

A fiúk ballagtak az úton. Egyszer csak egy ötlovas hintó utolérte őket, s gazdája felvette őket.

Beszélgetésbe elegyedtek, s kiderült, hogy az úr Csollán Berti, aki arról volt híres, hogy minden embert megtréfál és nagyon gazdag. Megbeszélték, hogy a kicsapott diákok prédikálni fognak a tanyasi embereknek. Csakugyan így is történt. Napközben ettek, ittak, kártyáztak, meg ha úgy adódott, prédikáltak. A beszélgetések során Csollán Berti kipuhatolta a száműzöttek jövőbeli szándékát. Biróczy egy prókátor mellé akart elszegődni írnoknak. Borcsay komédiás akart lenni. Csuka Feri katona. Barkó Pali a magyarok őshazáját akarta felkutatni, de Jenőy még nem tudta mihez kezdjen.

Hova vezettek a levelek

Az öt diák kijátszotta Csollán Bertit és elszöktek tőle. Átkeltek a Tiszán és elbúcsúztak egymástól. A jószívű Biróczy felosztotta barátai közt azt a pénzt, amit a gazdag Csollán Bertitől kártyán nyert. Még előzőleg Csollán minden diáknak írt egy ajánlólevelet. Mikor észrevette a szökést utánuk ment, de nem érte utol őket. Leghamarabb Borcsay helyezkedett el, mert útközben vándorkomédiásokkal találkozott, s beállt közéjük. Csuka Feri Kassára ment, s az ottani kaszárnyába felvették trombitásnak.

Az édes otthon

Jenőy Kálmán hazaindult. Otthon élt egy bátyja, akit nagyon elkényeztettek, és a pénz segítségével nagy ember lett belőle. Mikor Kálmán megérkezett, Cilike üdvözölte elsőnek.

Mikor nagyanyja megtudta, hogy Kálmánt kicsapták az iskolából, rögtön levelet írt az egyik professzornak, hogy amennyiben ez a valós tény, az iskolának adott adományát visszavonja.

A professzor válaszlevelében megírta a kizárás okát. A nagymama ezután beszélt unokájával. A beszélgetés után Kálmán úgy érezte magát „mint aki a földhöz hozzá van szegezve. Az álló, mozdulatlan földhöz.”

A theátristák

Egy színtársulat érkezett abban a faluba, ahol a Jenőy család élt. A színészek hamar meghódították a nézőközönséget, s így minden este 7 órakor telt ház várta az előadást. Jenőyné, Cilike és Kálmán bátyja minden este elmentek az előadásra, csak Kálmán maradt otthon. Ő tanult. A színészek közt volt egy Bálvándy nevezetű férfi is.

Bálvándy

Csollán Berti barátja Bálvándy. Az volt a szenvedélye, hogy ha egy jó színtársulatra akadt, akkor mindenhova kísérgette őket. Egyik este a Hamletet adták elő. Ekkor Kálmán is elment, de bátyja otthon maradt. Mikor Hamlet a színpadra lépett, Kálmán barátját, Borcsayt ismerte fel benne. A felvonás után felment a színpadra, hogy üdvözölje barátját, de ő olyan lázban égett, hogy nem tudott barátjával törődni. Bálvándy elragadtatással beszélt Borcsayról, akinek a művészneve Bányaváry.

A sárga violák

Jenőyék minden nap meghívták Bányaváryt, de gyakran az egész színtársulatot is. Egyik nap Kálmán bátyja elárulta, hogy Cilikének szép hangja van. Cilike elénekelt egy dalt, s valóban gyönyörű a hangja. Elérkezett a nap, amikor a színészek búcsúelőadást tartottak. Ez alkalommal az egész család elment az előadásra. Kálmán bátyja beleszeretett az igazgatónőbe. Otthonról gyönyörű sárga violákat lopott, s az igazgatónőnek ajándékozta. Cilike beleszeretett Bányaváryba és elment a színészekkel. Kálmán elkészült tanulmányaival és magánvizsgát tett.

Amit a patvaristák tanulnak

Egy hét múlva Kálmán már Korcza úr irodájában dolgozott. Találkozott barátjával, a sánta Biróczyval. Kálmánnak nem sok dolga volt, így jutott ideje verseket írni. Korcza úr beavatta saját dolgaiba is Kálmánt. Egy alkalommal egymás után két nemes jött Kálmánhoz álruhában.

Egymástól földet akartak vásárolni, de az egyik dombon állt egy kereszt, s ez képezte a vita tárgyát. Végül Korcza úr elintézte, s mindkettőtől kapott 1000 forintot és egy malacot.

A per-siettető

Korcza úr elutazott Bécsbe és Kálmánra bízta a teendőket. Kálmán gyorsan el is végezte,s esténként drámákat írt. Egy nap az irodában megjelent Sátory Katica, aki nagyon megtetszett Kálmánnak. Katica válópert indított férje, Csollán Bertalan ellen. Kálmán újra fogalmazza a periratot.

A cáfolat

Kálmán elment Katicához a perirat ügyében. Paradicsomi állapotok közt találta őt. Katicának tetszett Kálmán irománya, de Korcza úr csak nevetett az egészen.

Az első intés

Kálmán nagyon szerelmes lett Katicába, de ezt titokban tartották. Adóságokba verte magát. Ostendébe utaztak kölcsön pénzen. Kálmán visszautasította Bálvándy meghívását egy vadászatra épp úgy mint volt barátja, Biróczy meghívását egy kirándulásra. Találkozott egy másik osztálytársával, Csuka Ferivel is, aki Kassán volt huszár. Egy újságot adott Kálmánnak, amiben Barkó Pali, diáktársuk felfedezéseiről írtak, aki pénz nélkül kutatja a magyarok őshazáját.

Az elefánt-csontra festett kép

Kálmán elgondolkodott a dolgain. Visszaadta a kölcsönkért pénzt. Másnap a három barát: Biróczy, Csuka Feri és Kálmán együtt ebédelt. Elment a kirándulásra. Ott elfelejtette Katicát és Dorottya kisasszonynak udvarolt. Másnap reggel indultak a Decséry birtokra a hercegnőhöz.

A messzelátó család

„A Decséry grófok egy „messzelátó” családot képeztek.” Kálmán jól érezte magát. Magánórákon tanította Dorottya kisasszonyt magyarra, s a magyar táncot is megtanulta, míg

Barátai mindenkivel vitatkoztak és szegénynek érezték magukat.

Az első „te”

Péter Pál napján nagy ünnepély volt a Decséry kastélyban. Ekkor ünnepelték az öreg Decséry névnapját is. Mindenki felköszöntötte. Dorottya kisasszony magyarul! A nagyapa úgy meghatódott, hogy azt mondta „te”. Kálmán egy magyar tánccal köszöntötte. Mire az öreg az óráját adta neki, amit ifjú korában egy magyar táncért kapott.

Ariadné

Katica hiába várta Kálmánt, nem jött. Írt férjének, Csollán Bertinek, hogy jöjjön Pestre, mert ki akar békülni vele. Berti jött is, de először a kutyaszínházba ment.

A hecc

Berti a kutyaszínházban találkozott barátjával, Bálvándyval. Egy kisfiú a kutyák közé egy macskát dobott. Az összekarmolászta a kutyákat és elmenekült. Aztán bolhákkal szórakoztatták a nagyérdeműt. Berti véletlenül összenyomta a bolhakirálynőt. A tulaj 300 forintot kért érte, de Berti Bálvándyra kente az egészet, aki 100-at fizetett akirálynőért. Ezután egy bika szabadult ki a nézőtérre, ami aztán végérvényesen véget vetett az előadásnak.

A hírhedett erőművész!

A történtekre válaszként Bálvándy kiplakáltoltatta másnap: Csollán Berti 1000 forintot ad annak, aki őt földhöz csapja. Berti nem tudott erről. Reggel meg is jelent egy hentes, hogy megbirkózzon, de Berti inkább pénzt adott neki. Aztán ott hagyta Pestet és hazament.

Hátrafelé fölfelé

Decséry család keresztet állíttatott. A felszentelés után nagy lakoma következett. Dorottya elmondta Kálmánnak, hogy ők is hivatalosak Bálvándyhoz arra a vadászatra, amit Kálmán visszautasított.

A szivárvány közepett

Kordán volt Bálvándy birtoka. A vadászat előtt mindenki kihúzta egy kalapból, hogy ki lesz a párja. Kálmán Katicát húzta. Mindketten elmondták sérelmeiket. Katica heves szidalmazása közben egy anyamedve jött elő. Kálmán nem,de Katica lelőtte. Így a szép nő boldog és büszke volt.

A hőstett

A vadászaton jól érezték magukat. Egy tréfát eszeltek ki: Minden férfit, aki nem találja el a   medvét, megbüntetik. Aszályi és Kálmán nem tudott erről. A bozótból előbukkanó medvét Kálmán célba vette, de nem találta el. Ekkor a puskatussal jól fejbe vágta. Merész tettéért megkapta a medvebőrt, de büntetésből bajuszt festettek neki, amit Dorottya törölt le.

Mi van a fenyők mögött

Másnap nagy mulatságot rendeztek. Csollán Berti kibékült Katicával. A polgármester beszédet tartott. Kálmán elhagyatottnak, megszégyenültnek érezte magát. Egyszer csak az udvaron álló két fenyő szétnyílt, és egy színpad állt ott. Kálmán a színtársulat igazgatójában Borcsayt, a barátját ismerte fel. Ott volt Cilike is. Az első felvonás után oda sietett hozzájuk és már nem volt egyedül.

Közelebb az éghez

Bányaváry (Borcsay), Kálmán és Cilike a sziklaormon rajongva beszéltek, írtak a föld iránt érzett szerelemről és a költői szabadságról.

Lenn a földön

Decséry grófék Tóth Máté tanyáján szálltak meg éjszakára. Tóth Máté elmondta Kálmánnak, hogy lett szegény parasztból nagygazda. Az áldásos esztendők és a szorgalmas munka meghozta gyümölcsét. Együtt éltek, dolgoztak a munkásokkal. Tóth Máté nem olvasott újságot, de a kereskedőktől mindent megtudott az országról. Kálmán a beszélgetés után látta, hogy még sokat kell emelkednie a földről, míg „az igaztalanul mostoha hazát fájdalommal szeretni” tudja.

A váló úton

Kálmán lefestette a hercegnő unokáját, Dorottyát. Egy pályázatra beadta drámáját, de zsűri említést sem tett művéről. Diplomavizsgája nem sikerült kitűnőre.

A nagyanya fenyítő keze

Kálmán új lakást, lovakat és egy birtok jövedelmét kapta nagyanyjától, hogy úr lehessen. Semmi több csak úr.

Lóháton

Az emberek szemében megnő az, aki lóra ül. Kálmán úri életet élt, megfogadta nagyanyja szavát, hónapok óta nem írt semmit. Felkérték, hogy a kisherceg születésnapjára írjon egy verset, de ezt sem tette. A verset Dorottya írta meg. A fiúcska rövid időn belül meghalt. Ekkor megható versben Kálmán búcsúztatta.

A nádornál

Kálmán folyamodványt nyújtott be a nádorhoz egy magyar színház létesítése érdekébe. A nádor visszaadta a kérelmet azzal, hogy a magyar nem fest figurákat az arcára, nem lesz kötéltáncossá, szereti a muzsikát, de semmi kincsért nem muzsikálna, s hogy Magyarországon nincs színházi közönség.

Őszi harmat után

Kálmán a nádortól a főhercegasszonyhoz ment, de nem találta otthon. Útközben Bányaváryékkal találkozott, s beleegyezett, hogy ők előadják a darabját Budán.

Milyen szépek a grófnő nefelejcsei…

Decséryék bálján Kálmán megtudta Dorottyától, hogy nagyanyja kitagadni készül őt. Dorottya két történetet mesélt el az asceta (aszkéta) szentekről. Az első két szerelmesről, a másik a hűségről szólt.

A Rundellában

Bányaváryék kijátszva az ostoba cenzort előadták Kálmán darabját a Rundellában, a budai vár egyik romos épületében. A hatalmas mű nem aratott sikert.

Különböző női szívek

Dorottyáék hirtelen elutaztak Olaszországba, de hagyott levelet Kálmánnak. Nagyanyja külföldi utazásra buzdítja Kálmánt. Katica termet ígért a színtársulatnak saját házában.

Apelles csizmadia és az igazi csizmadia

Kálmán sokat tanult Tseresnyés uramtól, aki nemesből lett budai csizmadia. Egész Európát bejárta, okos, művelt ember. Neki nagyon tetszett Kálmán drámája.

Ahol a citromfa virít

Kálmán elutazott Olaszországba, ahol megismerkedett az olasz nép titkos szervezetével, amely az idegenek ellen harcolt. Felismerte, hogy a haza szentebb, mint egy álomkép. Festészetet tanult, de mégis hazajött, mert nagyanyja leveléből értesült arról, hogy Bányaváry és Cilike nagy nyomorban élnek.

Az árvaság kezdete

Kálmán hazatérve örökre búcsút mondott nagyanyjának és előző életének. Bányaváryt Buda legzüllöttebb kocsmájában találta meg részegen. Tseresnyés mesterrel elvitték a csizmadia lakásába. Ettől kezdve Kálmán is nála lakott. A mester lakást és kosztot biztosított számukra.

A hősnő

Kálmán írt egy vígjátékot, ami a színészeknek is tetszett, s előadva még sikert is aratott. Volt pénzük a színészeknek, de Bányaváry továbbra is ivott. Így Cilike kezelte a pénzt, s a bevétel 20 %-át Kálmánnak adta.

A boldog szerelem

Dorottya férjhez ment Bálvándyhoz. Cilikének fia született, s Katinka lett a keresztanyja, Kálmán a keresztapja. Külföldre utazott Bálvándyékkal Béni bácsi is. Kártyán veszítettek 75 frankot, majd váltót hamisítottak, s így börtönbe kerültek. Katinka közbejárására engedték ki őket.

A jég hátán

Csollánné az egész színtársulatot meghívta vacsorára. Cilike a kisfiával akart lenni, s Kálmán kíséretében átkelt az olvadó, életveszélyes jeges Dunán. Kálmán visszament a vacsorára.

A thea ivástól

Aszályi megrágalmazta Cilikét, hogy jégzajláskor Bálvándyval kísértette át magát Budára, de Kálmán elégtételt vett a rágalmazón. Bányaváry külföldi szerződést akart aláírni, hogy Csollánnéval maradjon, elhagyja Cilikét, de Kálmán haragja észhez térítette. Bányaváryék végleg elhagyják Pestet.

A pusztában!

Kálmán egy szűk írói csoporttal lapot indított, de nem volt közönségük. Kevés fogyott a lapból. Festeni kezdett, de képeit sem vették meg. Tseresnyés uram kificamította a lábát és nem tudott elmenni a vásárokba eladni a csizmáit. Ekkor jelent meg Tóth Máté, aki megvette az 50 pár csizmát, és Kálmán 7 képét meg a megmaradt újságjait.

Kortes dolgok és családi bajok

Bertit választották a kortesek vezetőjének. Bálvándy az apósa ellen fordult, gúnyt űzött belőle. Ezért Dorottya áttért a protestáns hitre és az is maradt, amiért kitagadták az örökségből.

Correctura

Magyarországon kiütött a kolera. A régi 5 jó barát 12 évvel ezelőtt megbeszélte, hogy találkozni fognak. A találkozóra Borcsay nem tudott elmenni. Csuka Feri meghalt. Biróczyt a járvány miatt nem engedték be Magyarországra. Katinka levelet küldött Bálvándynak, hogy vegye feleségül. De Bálvándy megtréfálja őt.

Alkonysugarak

Jenőy Kálmán nagyon megbetegedett. Utoljára még meglátogatta őt Tóthné és leánya. Dorottya is írt egy levelet, amelynek elolvasása után meghalt.

Volt. Nincs. Lesz.

Kálmán már meghalt amikor barátja, Barkó Pali megérkezett. Már el is temették. Keresték, de nem találták. Jenőyné is felment Pestre, hogy fia sírját megkeresse, de nem találta meg, mert a csizmadia mester nem árulta el, hol fekszik. Dorottya is kijárt a temetőbe, de az ő szíve megsúgta hol fekszik Kálmán, akit szeretett és most is szeret.

A harc vége

Csollánék pere eldőlt. Berti hazavitte Katinkát a birtokára.

A költő álma

„Felébredt már minden nemzet, s az ébren levők versenyeznek egymással, nem karddal, nem üszökkel: hanem iskolákkal, gyárakkal, szellemi vetélkedéssel.”

„A föld pedig, melyet ők megmozdítottak, csendesen fordul előre tovább.”

Szerző: klió  2011.07.25. 13:14 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása