Magyarország politikai helyzete: 1824-25 reformországgyűlés. 1848-ig Reformkor. Jelszava: Haza és haladás. A reformfolyamatokat azonban megtörte, hogy a király 1836-ban feloszlatta a pozsonyi országgyűlést. Metternich hivatali gépezete már nem politikai, hanem rendőri és bírói eszközöket fordított a magyarság törekvéseivel szembe.
Ebben a kritikus helyzetben, 1836-ban állt elő Vörösmarty a Szózattal. Első változatát 1835-ben írta: Hazádhoz,mint szemedhez, Tarts híven, oh magyar! Miután azonban rátalált a "rendületlenül" szóra, az egészet átírta 1836-ban.
Műfaja: közösségi óda. (Aktuálpolitikai és alkalmi költemény)
A megszólított a magyar nép, ugyanakkor a költő is a közösség egy tagja. Tehát nem csak a magyarságot szólítja fel életben maradása érdekében a rendületlen helytállásra, hanem önmagát is.
Szerkezete: keretes. A keretet az 1. 2. és a 13. 14. versszak adja. A központi gondolat itt szólal meg. Nemcsak rendületlen hazaszeretetre hív fel, hanem feltétel nélkülire is.
2. versszak: (a keret) erőteljes felszólítás a hazaszeretetre, amely erkölcsi parancs.
3-5. versszak: történelmi múltunk dicső példái: honfoglalás, Hunyadi harcai, a kurucok szabadságharcai.
6-7. versszak: a biztató jelen. Igaz, hogy megfogyatkozott a magyarság, de él.
8-12. versszak: a jövő lehetőségei: a jobb jövő képe vagy a nemzethalál.
13-14. versszak: (a keret) A kezdés nyomatékos megismétlése.
A vers szónoki elemei: kérdések, felkiáltások, érvelés.
Versforma: skót balladaforma.
Múltszemlélete: az egyén és a nemzet küzdelmei példaként szolgálhatnak a jelen számára.
Az életben maradás egyetlen lehetősége a rendületlen helytállás.
A Himnusz mellett második nemzeti énekünk.
1843-ban, a Nemzeti Színház pályázatára Egressy Béni zenésítette meg. Erkel Ferenc is pályázott, de a díjat Egressy nyerte el. (Erkel Ferenc 1843-ban a Himnusz megzenésítéséért nyerte meg a díjat).
