Élete: 1790.augusztus 8-án született Sződemeteren, ma Románia északnyugati részén fekszik.Kölcsey rendkívüli fogékonyságot mutatott a társadalmi egyenlőtlenségek és apolitikai fejlődés kérdései iránt. Szülei református köznemesség soraiból származtak. Épp ezért gyermeküket is a debreceni református kollégiumba íratták. Már gyermekkora óta verselt. Jogi tanulmányait befejezve, 1812-ben birtokára vonult vissza gazdálkodni. 1814-ben barátjával, Szemere Pállal együtt Feleletet írt  a Mondolat című röpiratra,amelyet az előző évben adtak ki a Kazinczy vezette nyelvújítás ellen. Életében ekkor következett be döntő változás. 1829-ben tisztséget kapott a Szatmár megyei képviselőségben, és megyei követként a pozsonyi diétára (országgyűlésre)utazhatott, ahol a szabadelvű ellenzék egyik szónokává lett. 1835-ben a szabadelvű párt megbukott. Ekkor lemondott tisztségéről. A bécsi udvar pörbefogta barátját, Wesselényi Miklóst. Kölcsey épp az ő védőiratán dolgozott,amikor 1838.augusztus 24-én, a Szatmár megyei Csekén egy hirtelen jött betegségben meghalt.
Élete értelme: „a homo politicus”. A közért végzett nemes munka: filozófus, nyelvész, esztéta,kritikus, a nemzeti romantika előkészítője.

 

Zrínyi éneke (dala)

1830-ban írta. Eredeti címe: Szobránci dal.
Műfaja:szerepvers (a tárgyiasítás egyik módja).
Belső dialógus Zrínyi és a Vándor közt. Párbeszédes forma.Háromszor váltják egymást a kérdező és a válaszoló szakaszok.
Kölcsey Zrínyi alakjával azonosul.
Szerkezete:

  • 1., 3., 5. versszak: a Vándor számon kérő kérdései: a régi haza és a hazafiak eltűnéséről, a Szondi védte várakról, a derék ifjúságról.
  • 2., 4. versszak: a válaszok. Megbélyegzik a hazát. Felmerül a nemzethalál ténye.

A szakaszok egymás ellentétei. A dicső múlt és a sivár jelen ellentéte.
Mondanivalója: a jelen cselekvő erőinek felébresztése.

A teljes mű itt olvasható >

 

Zrínyi második éneke

1838-ban írta. Utolsó költeménye.
Párbeszéd a költő és a sors közt. A vers két kérés és kéttagadás. Utalások Berzsenyi és saját gondolataira.
Nyomatékos gondolat:a nemzet problémái erkölcsi gyökerűek. A belső baj teszi tönkre az országot.
Beszédhelyzet:könyörgés.
Megszólított: a Sors.
Jövőkép: a magyarság bűnei miatt el fog tűnni a történelem színpadáról. A nemesség bűnei magával rántják az egész nemzetet.
A nemzethalál látomása.
Kölcsey pesszimizmusát értelmezhetjük úgy is,hogy a negatívkép felrajzolásával annak ellenkezőjét tesszük,tehát aktívan cselekszünk.

A teljes mű itt olvasható >

Szerző: klió  2010.09.16. 10:12 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása