A biblosz (görög⇒könyv), Biblia (könyvek) a keresztény vallás szent könyvei. A Bibliába be nem került könyvek az apokrif iratok.

A Biblia felépítése:

  1. Ószövetség (szövetség az Isten és a zsidó nép közt)
    • nyelve: héber és arámi
    • keletkezése: Kr. e. XII-II sz.
    • részei:
      • Mózes öt könyve (Tóra)
        1. Teremtés könyve
        2. Kivonulás könyve
        3. Papok könyve
        4. Számok könyve
        5. Második törvénykönyv
      • Prófétai könyvek (Nagypróféták: Izaiás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel; 12 kispróféta, köztük Jónás)
      • Iratok, benne öt tekercs
        1. Énekek könyve
        2. Ruth könyve
        3. Siralmak könyve
        4. Prédikátorok könyve
        5. Eszter könyve
      • A tekercsek előtt: Zsoltárok könyve, Példabeszédek könyve, Jób könyve
      • A tekercsek után: Dániel könyve, Ezra és Nehemja könyve.
  2. Újszövetség (szövetség az Isten – Atya, Fiú, Szentlélek – és az emberek közt)
    • nyelve: görög⇒latin⇒magyar
    • részei:
      • evangéliumok (Jézus születése, tanításai, csodatételei, kínhalála)
        Szerzők: Máté, Márk, Lukács, János
      • az apostolok cselekedetei
      • Pál 14 levele és az Egyetemes levelek
      • jelenések könyve (Apokalipszis: látomás a végítéletről)

Magyar Biblia-fordítások:

  • Sylvester János (Újszövetség, 1541)
  • Károly Gáspár (Vizsolyi Biblia, 1590)

A Biblia az európai egyetemes műveltség alapja

Szerző: klió  2010.03.09. 10:24 Szólj hozzá!

A lírai műnem jellemzői: szubjektív érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat fejez ki. Fontos a személyiség, a teljesség igénye és a jelenidejűség.

A görög líra kialakulása: Kr. e. VII. sz. (Nagy átalakulások, harcok a démosz és az arisztokrácia között. Az ember keresi a helyét a megváltozott világban.)

A görög líra műfajai:

  1. Elégia: distichonban írt, fuvolakísérettel előadott költemény, hangulata szomorú, a történteken merengő, gondolkodó mű. Témája: politika, közélet, bölcselet, szerelem, erotika. Alkotók: Kallinosz, Türtaiosz, Mimnermosz, Szolón, Theognisz, Kallimakhosz
  2. Epigramma: sírfelirat szövege, vagy isteneknek szánt épületek falára vésett írás. Rövid, tömör, csattanóra épülő vers. Alkotók: Szimonidész, thermopülai hősök sírfeliratai, Aszklépiadész
  3. Iambosz: gúnyolódó, vagy gúnyos hangvételű vers. Alkotók: Arkhilokhosz, Szémonidész, Hippónax
  4. Kardal: vallásos szertartások, ünnepségek, lakodalmak alkalmából csoportosan előadott, zenével és tánccal kísért mű.
  5. Dal: szubjektív érzelmeket megszólaltató mű. A pillanatnyi élményeket, érzéseket, hangulatokat fejezi ki. Témája sokféle: szerelem, boldogság, öröm, bánat, csalódottság, stb. Alkotók: Alkaiosz, Szapphó, Anakreón

A görög lírai műfajok közül Európában tovább él az elégia, az epigramma és a dal.

A magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály anakreóni dalai, Berzsenyi és mások elégiái, Kazinczy és Kölcsey Ferenc epigrammái, Petőfi és mások dalai.

Szerző: klió  2010.03.08. 10:23 Szólj hozzá!

Az eposz: Nagyepikai mű. Hősköltemény, melynek rendkívüli képességekkel rendelkező hőse nagy, egy egész közösség életére kiható tetteket visz véghez, természetfeletti erőktől támogatva.

Eposzi kellékek:

  • invokáció (segélykérés)
  • propozíció (témamegjelölés)
  • enumeráció (seregszemle)
  • in medias res (kezdés)
  • epitheton ornans (állandó jelzők)
  • deus ex machina (csodás elemek)
  • epikus hasonlatok
  • epizódok

Homérosz: A legrégibb görög irodalom emlékei az ő eposzai. Életéről semmit nem tudunk. Valamikor Kr. előtt IX-VIII-VII században élhetett. Az Iliász igazi hősköltemény az irodalomtörténészek ma is vitatkoznak arról, hogy az Iliászt és az Odüsszeiát is ő írta. Homérosz hitt az istenekben, de szerepüket időnként komikussá tette, ezért vonják kétségbe, hogy a két művet ugyanaz az író írta.

Iliász és az Odüsszeia összehasonlító elemzése

Szerkezeti felépítés:

  • Iliász: 15700 sor, 24 ének, lineáris (folyamatos) felépítés, kronologikus rend, egységes, zárt kompozíció.
  • Odüsszeia: 12100 hexameter, 24 ének, több szálon és helyszínen zajló események, laza szerkezetben kapcsolódnak össze.

Embereszmény

  • Iliász: főhőse Akhileusz. A hősi halált választja, így cserében hírnevet szerez, ő a Kr. e. VIII. századi görög arisztokrácia embereszménye.
  • Odüsszeia: főhőse Odüsszeusz. Sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, másokkal is törődő ember, aki képes irányítani saját sorsát. Ő a polisz polgárság embereszménye.

Az istenek szerepe:

  • Iliász: az emberek kiszolgáltatottak az isteneknek. Mindent az istenek irányítanak.
  • Odüsszeia: már nem vagy csak csekély mértékben intézik az emberek sorsát. Befolyásuk korlátozott.

Következtetés: Olyan alapvető különbség van a két mű között, hogy egyes történészek szerint nem keletkezhettek egy időben. Legalább egy emberöltőnyi időnek el kellett telnie.

Szerző: klió  2010.03.05. 10:37 Szólj hozzá!

Arany János a „Kapcsos könyvet” Gyulai Páltól kapta 1877-ben. A leánya halála miatt érzett hosszú hallgatás után a Margitsziget tölgyfái alatt írta ezeket a verseket a „Kapcsos könyvbe”. Nem szánta kiadásra ezeket a műveket. A ciklusra jellemző: őszintén tárja fel, belső szorongásait, félelmeit. Impresszionista versrészletek, egyéni szimbólumok (öreg tölgyfa), formai tökéletességre való törekvés bontakozik ki ezekben a költeményekben.

A ciklus legszebb versei: Epilogus, Tamburás öreg úr, Vásárban, Mindvégig

Epilogus

A cím egy életpálya lezárására utal. Létösszegző vers, a leélt élet szembesítő verse. Hangneme kissé irónikus.

Szerkezete szimmetrikus:

1-5. versszak: a múltat derűs iróniával, elégedettséggel idézi fel.

6-10. versszak: a múlt alapjaira épülő jelen, panasz, közvetlen vallomás

11-15. versszak: a jövő már kudarcnak látszik. A meg nem valósult vágyak már nem teljesülhetnek. Komor hangulat sugárzik.

A teljes mű itt olvasható >

Tamburás öreg úr

Ez is létösszegző vers. Részletes lírai önarckép. A valóságos és az elképzelt személyiség irónikus összemosódása.

Szerkezete:

1-3. versszak: önjellemzés, szerepmeghatározás

4-6. verszak: a jelenlegi költészet bemutatása, daltípusai

7-9. versszak: a művészek előadásmódjának kétarcúsága

10-12. versszak: a költészet értelmének gúnyos meghatározása

13. versszak: halvány remény megfogalmazása a költészetről

A teljes mű itt olvasható >

Mindvégig

Önmagát szólítja fel a versírásra.

Az alkotó személyiség felelőssége az alkotásért.

A költőnek írnia kell arról, amit érez, ami az élete.

Bölcs fölénnyel fogalmazza meg a gondolatait, amely minden földi gyarlóság fölé emelik.

A teljes mű itt olvasható >

Szerző: klió  2010.03.03. 10:20 Szólj hozzá!

Arany János a szabadságharc bukása után és Petőfi elvesztése miatt az 1850-es években alkotói válságba kerül. Állását is elveszti. 1851-ben a Nagykőrösi Gimnázium tanári állását elfogadja és itt él kilenc éven keresztül.

Letészem a lantot

Két korszak és két lelki állapot szembesítése.

Műfaja: elégia

  • 1. versszak és a 6-7. versszak: a sivár jelen.
  • 2-5. versszak: a múlt és a jelen szembeállítása.
Múlt Jelen
értékgazdag értékszegény
tavasz, nyár tél
fiatalság öregség
barátsága Petőfivel a barát elvesztése
költőtárs megléte magány
bizakodás, remény reményvesztettség

 

Alapélmény: a múlt visszahozhatatlansága.

Hangneme: ódai és elégikus váltakozik.

A refrén: a múltra utaló fájdalmas sóhaj.

Végső elkeseredettségében nem akar többé írni.

A teljes mű itt olvasható >

Ősszel

Időszembesítés: a reformkor optimizmusa ⇔ 1849 reményvesztettsége.

Tudatos szimmetrikus szerkesztés:

10 szakasz: Az 1. és a 6. versszak bevezető jellegű.

  • 2-5. versszak: az ossziáni világ megidézése (Osszián: kelta vezér). A reformkor visszahozhatatlan boldogságát jeleníti meg.
  • 7-10. versszak: az ossziáni költészet komor, a nép pusztulását haldoklását idézi meg.

Utolsó rész: a múlt és a jelen, a magyar és a kelta nép tragikus sorsának összeolvadása.

Lehangoló zárás: ha a nép halott, nincs szükség költészetre.

Refrén: kettős szerepe van.

  • 1. versszak: a múlt visszahozhatatlansága
  • 6. versszak: a hangulati tartalom felerősítése.

Arany az 1850-es években kiábrándult, írni sem akart, de felülemelkedett válságos lelkiállapotán és továbbra is írt.

A teljes mű itt olvasható >

Szerző: klió  2010.03.02. 11:20 Szólj hozzá!

Toldi-trilógia:

  • Toldi 1846
  • Toldi szerelme (1863-1879)
  • Toldi estéje (1847-1848)

Toldi

1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta, amellyel meg is nyerte a pályadíjat.

Forrása: Ilosvay Selymes Péter: Toldi históriája (az énekek előtt ezt a mottót találjuk)

Műfaja: elbeszélő költemény

Szerkezete: előhang+12 ének

előhang: A lírai keret. Bemutatja a főhőst, akihez a nagyszalontai mondák alapján egyéni érzelmekkel is kötődik.

téma: A paraszti sorban élő, nemesi származású hős nemzeti hőssé válik. Megmenti a magyarok becsületét.
A népélet realista ábrázolása.

Jellemek: Egyszerű, de mély lélekrajz.

  • Miklós egyszerű, életerős, tiszta lélek, akiben nemes indulatok párosulnak hatalmas szenvedélyekkel.
  • György negatív alak: gőgös, képmutató, álnok, gyáva, érzéketlen.
  • Lajos, a király: igazságos, bölcs, jó uralkodó.

A mű nyelve: természetes köznyelv. Az író szólásokat, közmondásokat is belesző a műbe.

Hangulata bizakodó.

Az író viszonya a főhőshöz: szereti, félti Miklóst, együttérez vele.

Toldi estéje (1847-48)(Javaslom: Olvasd el a blogomon:Toldi estéje, rövid tartalom!)

Megjelent: 1854.

Forrás: Ilosvay Selymes Péter (160 sor)

Műfaja: elbeszélő költemény

Szerkezete: 6 ének. Rövidebb az eseménysor a Toldihoz képest. Csak néhány jelenetet ábrázol. Középpontban a nyers erő és a királyi udvar ellentéte áll. Az egész mű az idős ember hanyatlását mutatja be. A főhős megöregedett. Testi ereje van még, de csalódott, életúnt ember. Sértődötten hagyja el a királyi udvart, s otthon saját sírját ássa.

A mű nyelve: kevésbé ízes mint a Toldié. Metaforákat használ, a hasonlatok helyett.

Az író viszonya a főhőshöz: megérti, szereti Toldit, de korlátait is látja.
Szerző: klió  2010.03.01. 10:12 6 komment

  1. általános jellemzők
  2. Ágnes asszony
  3. Szondi két apródja
Szerző: klió  2010.02.25. 10:14 Szólj hozzá!

Petőfi Sándor (1823 január 1. - 1849 július 31.)

Szerző: klió  2010.02.24. 11:24 Szólj hozzá!

  1. általános jellemzők
  2. Egy gondolat bánt engemet...
Szerző: klió  2010.02.24. 10:12 Szólj hozzá!

  1. általános jellemzők
  2. A természet vadvirága
  3. Dalaim
  4. A XIX. század költői
Szerző: klió  2010.02.23. 10:37 Szólj hozzá!

  1. általános jellemzők
  2. Szeptember végén
  3. Minek nevezzelek?
Szerző: klió  2010.02.22. 10:11 1 komment

  1. Általános jellemzők
  2. Az alföld
  3. A puszta, télen
  4. A Kiskunság
Szerző: klió  2010.02.19. 10:09 Szólj hozzá!

Négy énekből áll:

Első ének

A bevezetésben Petőfi arról ír, hogy azért tudta megírni ezt a művet, mert a verseléshez tehetséget érez magában és ismert egy kovácsot, aki nagytermetű férfi volt. A költő ezt az embert Fejenagy névvel ruházta fel. Petőfi azt is az olvasó lelkére köti, hogy csak az olvassa el a művét, akinek tetszeni is fog. Ha a nagyuraknak nem tetszik, akkor azok ne is olvassák.

A történet úgy kezdődik, hogy a falu templomában a mise véget ért. A nép elhagyja a templomot. Csend lett. De egyszercsak hortyogás hallatszik. Az egyik sarokban egy ember alszik. Fölébred és az ajtó felé indul. Lenyomja a kilincset, de hiába. Az ajtó zárva van. Az ember átlátja a dolgot és nem rázza tovább az ajtót, tudja, hogy bezárták. Gondolkodni kezd, hogy hogyan juthatna ki. Az ablakon nem ugorhat ki, mert még a nyakát is kitörné. Eszébe jut egy ötlet. Nagyon megörül neki. Terve a következő: fölmegy a toronyba és az ablakon át a harangkötélen lemászik.

Második ének

A domb nyugati részén áll egy kocsma. Itt él a szemérmetes Erzsók asszony. Ez az Erzsók kövér, pirospozsgás arcú 55 éves asszonyság. Ebbe a kocsmába jár a falu népe. Különösen vasárnap délután. Most is épp vasárnap van. Elég sokan vannak már a helységben. Többek között ott iszogat a lágyszívű kántor, aki nagyon szereti a szemérmetes Erzsókot. Ott van még Bogarja, aki egy asztal mellett ül Haranglábbal. Csak Fejenagy koma hiányzik. Harangláb megsúgja Bogarja uramnak, hogy az ma este nem is lesz itt. Kinyílik az ajtó és Csepü Palkó lép be három muzsikussal. A három kísérő: a kancsal hegedűs, a félszemű cimbalmos, és a sánta bőgős. Mindhárman felülnek a kemence tetejére, és megszólaltatják hangszereiket. Azok keserves hangot adnak. A zenére nagy vigalom támad. Először Csepü Palkó, majd pedig a fiatalok is táncra perdülnek. Harangláb és Bogarja még mindig az asztal mellett iddogálnak. A lágyszívű kántor még mindig a szemérmetes Erzsók felé pislog. Mikor meglátja ezt Harangláb, rábeszéli, hogy csináljon már valamit. A kántor először habozik, de végül mégis odamegy Erzsókhoz. 

Harmadik ének

A költő bocsánatot kér az olvasótól, hogy újra a templom közelébe viszi. Elmondja, hogy a templomba zárt Fejenagy szerencsésen leért a toronyból és egyenest a kocsma felé tart. Nagyon siet, hogy minél előbb megláthassa egyetlen szerelmét, Erzsókot. Amikor belép a kocsmába, csak a béke barátja, Bogarja veszi észre. Fejenagy nem hallja, mit mondanak körülötte, csak azt látja, hogy a lágyszívű kántor ott térdel Erzsók lábai előtt. Pont akkor vallott szerelmet a kántor. Erre Fejenagy nagy dühében odamegy a kántor háta mögé. Elkapja a kántor utolsó szavait és hatalmasat sóz annak fejére. Majd kérdőre vonja Erzsókot, de ő nem bűnös a dologban. Fejenagy földhöz vágja a kántort, aki elkezd bömbölni. A kocsmabeliek végignézik az ütlegelést. Egy idő után Fejenagy elfárad az ütlegelésben, és hagyja, hogy a kántor is beszéljen. A kántor elárulja, hogy Harangláb zárta be a templomajtót. Ezt megtudva Fejenagy Haranglábot kezdi el verni. Püfölik egymást. Szemérmetes Erzsók elájul az események láttán és meghal. A verekedésbe a kocsmabeliek is beszállnak, és két pártra szakadva püfölik egymást.

Negyedik ének

Bogarja, a béke barátja, látva a helyzet komolyságát, elfut a bíróhoz, akit álmából zavar föl. A bíró nehezen érti meg, hogy mi is történik, de azért odasiet a kocsmába. Útközben a kántor háza előtt halad el. A kántor felesége, az amazontermészetű Márta veszekedik az egyik szomszédasszonyával. Márta dühös lett, amikor megtudta, mit csinált a férje a kocsmában. Mikor rájön, hogy a szomszédasszony igazat mond, fogja a seprűt, és ő is indul a kocsmába, ahol még mindig tart a verekedés. Márta megkeresi a férjét, aki egy asztal alatt kuporog. Kicibálja az asztal alól, jól elveri, és a hajánál fogva hazaviszi a férjét. A bíró lecsillapítja az embereket és Fejenagyot kalodába záratja.

A költő elfáradt már a sok dalolásban és most már leteszi a lantját. Reméli, hogy fáradsága nem volt hiábavaló, mert a nép megtartja emlékezetében ezt a történetet.

A teljes mű itt olvasható >

Szerző: klió  2009.12.12. 17:36 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása