1. általános jellemzők
  2. Szeptember végén
  3. Minek nevezzelek?

Petőfi szerelmi lírája három múzsához köthető:

  • Csapó Etelke
  • Mednyánszky Berta
  • Szendrey Júlia

Csapó Etelke emlékét őrző ciklus: Cipruslombok Etelke sírjáról

  • 1845 márciusában jelent meg.
  • 34 költeményt tartalmaz: gyász- és emlékdalok.
  • jellemzői: személyes élmények, szentimentális, romantikus, közhelyes
  • versek: Játszik öreg földünk..., Jaj, de bús ez a harangszó!

Mednyánszky Berta: Szerelem gyöngyei ciklus 1845 augusztusában

  • megjelent 1845 októberében.
  • 39 vers, pl. Fa leszek, ha... műfaja: szerelmi dal
  • eszközei: halmozás, párhuzam, ellentét.

Szendrey Júlia, a hitvese (1947 szeptember 8)

  • Petőfi újítása, hogy megteremtette a hitvesi költészetet
  • versek: Reszket a bokor, ..., Szeptember végén, Minek nevezzelek?, Beszél a fákkal a bús őszi szél

Szeptember végén

Koltó, 1847. szeptember.

Műfaja: elégia.

1. versszak: természeti képpel indít. Az évszakok és az emberi életkorok közötti párhuzammal és ellentéttel világítja meg mondandóját.
Ellentétek: nyár ⇔ tél: ifjúság ⇔ ősz.

2. versszak: „Elhull a virág, eliramlik az élet”. Az első versszak összegzése (párhuzam: virág-élet). A jelen boldogsága ⇔ a jövő kételyei. Kérdéseket intéz Júliához.

3. versszak: romantikus szerelmi vallomás.

A vers nagyszerűsége, hogy az időmértékes és a hangsúlyos verselés szabályai is érvényesülnek. Az egyik legszebb magyar szerelmi költeményünk.

A teljes mű itt olvasható >

Minek nevezzelek?

Pest, 1848. január

Műfaja: rapszódia, elragadtatott, magasztos hangnem

Szerkezete: keretes, az első és az utolsó sor azonos.

1-4. versszak: 1-1 metafora kibontása:

1. szemed: csillag

2. tekinteted: szelíd galamb

3. hangod a tavasz üzenete

4. ajkad: lángoló rubintkő

5. versszak: metaforák halmozása: boldogság édesanyja, képzelet tündérlánya, ragyogó valóság, a világnál többet érő kincs. Mindez Júlia.

Keresi a legmegfeleőbb szót, de nem találja, s a végén a legegyszerűbb szót, szavakat használja: „Édes, szép ifju hitvesem”.

Összegzés: Petőfi szerelmi költészete változatos: a legkülönfélébb hangnemeket, formákat, műfajokat használja. Népies, szentimentális, romantikus közhelyektől, az egyszerű dologtól eljut az igazi, mély érzelmeket kifejező, magasztos hangvételű hitvesi versek megírásáig.

A teljes mű itt olvasható >

Szerző: klió  2010.02.22. 10:11 1 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása