Az eposz: Nagyepikai mű. Hősköltemény, melynek rendkívüli képességekkel rendelkező hőse nagy, egy egész közösség életére kiható tetteket visz véghez, természetfeletti erőktől támogatva.
Eposzi kellékek:
- invokáció (segélykérés)
- propozíció (témamegjelölés)
- enumeráció (seregszemle)
- in medias res (kezdés)
- epitheton ornans (állandó jelzők)
- deus ex machina (csodás elemek)
- epikus hasonlatok
- epizódok
Homérosz: A legrégibb görög irodalom emlékei az ő eposzai. Életéről semmit nem tudunk. Valamikor Kr. előtt IX-VIII-VII században élhetett. Az Iliász igazi hősköltemény az irodalomtörténészek ma is vitatkoznak arról, hogy az Iliászt és az Odüsszeiát is ő írta. Homérosz hitt az istenekben, de szerepüket időnként komikussá tette, ezért vonják kétségbe, hogy a két művet ugyanaz az író írta.
Iliász és az Odüsszeia összehasonlító elemzése
Szerkezeti felépítés:
- Iliász: 15700 sor, 24 ének, lineáris (folyamatos) felépítés, kronologikus rend, egységes, zárt kompozíció.
- Odüsszeia: 12100 hexameter, 24 ének, több szálon és helyszínen zajló események, laza szerkezetben kapcsolódnak össze.
Embereszmény
- Iliász: főhőse Akhileusz. A hősi halált választja, így cserében hírnevet szerez, ő a Kr. e. VIII. századi görög arisztokrácia embereszménye.
- Odüsszeia: főhőse Odüsszeusz. Sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, másokkal is törődő ember, aki képes irányítani saját sorsát. Ő a polisz polgárság embereszménye.
Az istenek szerepe:
- Iliász: az emberek kiszolgáltatottak az isteneknek. Mindent az istenek irányítanak.
- Odüsszeia: már nem vagy csak csekély mértékben intézik az emberek sorsát. Befolyásuk korlátozott.
Következtetés: Olyan alapvető különbség van a két mű között, hogy egyes történészek szerint nem keletkezhettek egy időben. Legalább egy emberöltőnyi időnek el kellett telnie.
