1. általános jellemzők
  2. Ágnes asszony
  3. Szondi két apródja

Arany János balladáinak helyszínei: Nagyszalonta, Nagykőrös, Pest és az Őszikék balladái.

Az 1850-es évek balladái: V. László, Szondi két apródja, Ágnes asszony, A walesi bárdok.

A balladák témái: történelmi és népi – a bűn és a bűnhődés.

Ballada: átmeneti műfaj a líra, az epika és a dráma közt:

  • lírai elem: a mély érzelmek
  • epikai elem: cselekmény
  • drámai elem:a cselekmény a szereplők szűkszavű párbeszédeiből tudjuk meg

Jellemző rá a szaggatott előadásmód, a balladai homály.

Fajtái:

  • népballada
  • műballada
  • vígballada

Ágnes asszony

1853.

Népi ihletésű lélektani ballada. Egyszólamú, körkörös felépítésű.

A bűn elkövetése – bűntudat, lelkiismeret ⇒ bűnhődés: megőrülés

Felépítése:

1-4. versszak: Ágnes asszony gyilkossága néhány óra alatt kitudódott.

5-9. versszak: A börtönben töltött több nap a tárgyalásig.

10-19. versszak: A bírósági tárgyalás. Rövid idő alatt az asszony megőrül.

20-26. versszak: A meghasadt tudatállapot időtlensége. Ágnes örökös kényszeres rögeszmés cselekvése hosszú éveken át.

A tudatállapot változása:

1. versszak: A bűn és annak eltitkolási szándéka.

20. versszak: A rögeszmés cselekvés: a mosás.

26. versszak: A kényszercselekvés állandósul.

A műre jellemző a refrén: „Ágnes asszony...”, drámaiság, a tragikum fokozása.

A teljes mű itt olvasható >

Szondi két apródja

1856. június

A cselekmény 1552-ben Drégely várában játszódik.

A mű hősei: apródok, török szolgák, Ali basa.

Többszólamú, lineáris szerkezet, minden második versszak az apródok, illetve a törökök megszólalásai.

Fő gondolata: mik a túlélők erkölcsi magatartási lehetőségei?

Felépítése:

1-2. versszak: Alaphelyzet vázolása. Utalás az előzményekre. A figyelem három pontra irányítása: Drégely eleste, Szondi halála, a törökök ünnepelnek. A narrátor beszél.

3-4. versszak: Ali és szolgája párbeszéde. Az alaphelyzet pontosítása.

5. versszaktól: Az apródok és a török szolga váltakozva beszélnek. Páratlan versszakban az apródok, a párosban a török szolga szólal meg.
Az apródok éneke megidézi a múltat. Archaikus nyelvhasználat.
A török szolga csábít, figyelmeztet, fenyeget. A feszültség fokozatos fenntartása.

A párbeszédek jellemzője: erősen metaforizált, jelzőkkel gazdagított beszédmód.

A külső világ és az apródok világa annyira eltérő, hogy nincs mód a párbeszédre.

Arany János számára a balladaírás menekvést jelentett az 1850-es években (a forradalmi időszak, Petőfi elvesztése). Világirodalmi rangra emelte a magyar ballada műfaját.

A teljes mű itt olvasható >

Szerző: klió  2010.02.25. 10:14 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása