Arany János balladáinak helyszínei: Nagyszalonta, Nagykőrös, Pest és az Őszikék balladái.
Az 1850-es évek balladái: V. László, Szondi két apródja, Ágnes asszony, A walesi bárdok.
A balladák témái: történelmi és népi – a bűn és a bűnhődés.
Ballada: átmeneti műfaj a líra, az epika és a dráma közt:
- lírai elem: a mély érzelmek
- epikai elem: cselekmény
- drámai elem:a cselekmény a szereplők szűkszavű párbeszédeiből tudjuk meg
Jellemző rá a szaggatott előadásmód, a balladai homály.
Fajtái:
- népballada
- műballada
- vígballada
Ágnes asszony
1853.
Népi ihletésű lélektani ballada. Egyszólamú, körkörös felépítésű.
A bűn elkövetése – bűntudat, lelkiismeret ⇒ bűnhődés: megőrülés
Felépítése:
1-4. versszak: Ágnes asszony gyilkossága néhány óra alatt kitudódott.
5-9. versszak: A börtönben töltött több nap a tárgyalásig.
10-19. versszak: A bírósági tárgyalás. Rövid idő alatt az asszony megőrül.
20-26. versszak: A meghasadt tudatállapot időtlensége. Ágnes örökös kényszeres rögeszmés cselekvése hosszú éveken át.
A tudatállapot változása:
1. versszak: A bűn és annak eltitkolási szándéka.
20. versszak: A rögeszmés cselekvés: a mosás.
26. versszak: A kényszercselekvés állandósul.
A műre jellemző a refrén: „Ágnes asszony...”, drámaiság, a tragikum fokozása.
Szondi két apródja
1856. június
A cselekmény 1552-ben Drégely várában játszódik.
A mű hősei: apródok, török szolgák, Ali basa.
Többszólamú, lineáris szerkezet, minden második versszak az apródok, illetve a törökök megszólalásai.
Fő gondolata: mik a túlélők erkölcsi magatartási lehetőségei?
Felépítése:
1-2. versszak: Alaphelyzet vázolása. Utalás az előzményekre. A figyelem három pontra irányítása: Drégely eleste, Szondi halála, a törökök ünnepelnek. A narrátor beszél.
3-4. versszak: Ali és szolgája párbeszéde. Az alaphelyzet pontosítása.
5. versszaktól: Az apródok és a török szolga váltakozva beszélnek. Páratlan versszakban az apródok, a párosban a török szolga szólal meg.
Az apródok éneke megidézi a múltat. Archaikus nyelvhasználat.
A török szolga csábít, figyelmeztet, fenyeget. A feszültség fokozatos fenntartása.
A párbeszédek jellemzője: erősen metaforizált, jelzőkkel gazdagított beszédmód.
A külső világ és az apródok világa annyira eltérő, hogy nincs mód a párbeszédre.
Arany János számára a balladaírás menekvést jelentett az 1850-es években (a forradalmi időszak, Petőfi elvesztése). Világirodalmi rangra emelte a magyar ballada műfaját.