A sci-fi (science-fiction = tudomány és fantasztikum) olyan kitalált, fantasztikus mű, amelyben fontos szerepe van valamely tudományos felfedezésnek, tényezőnek.
A XIX. és a XX. század tudományos és technikai fejlődése úgy épült be a művészek tudatába, hogy merészebb jövőképet teremtettek fantáziájukkal.
Képviselői: Jules Verne, H. G. Wels, Stanislaw Lem (Solaris), Ray Bradbury (Fahrenheit 451), Isaac Asimov.
Témája: a jövő elképzelt társadalma és létformái, az időutazás, az űrutazás és következményei, idegen civilizációkkal való találkozás, UFO-k.
Problémafelvetései: katasztrófa, világvége, robotok és emberek, a világűr (kozmosz), viszonyulásunk az idegen élőlényekhez, erotika és szexualitás, pszichikai és biológiai kísérletek, utazások.

Isaac Asimov

Orosz származású amerikai író.
Rövid életrajza: 1920. január 2-án született Petrovicsiben (Oroszország, akkor Szovjetunió). Eredeti neve: Iszaak Judovics Ozimov. Édesapja molnár volt. A zsidó család 1923-ban emigrált az Egyesült Államokba. Ott édesapjának egy kiskereskedése volt, fiát taníttatta, aki 1939-ben kapott diplomát a Columbia Egyetemen. Ugyanott 1948-ban biokémiából doktori címet is szerzett. A háború alatt a haditengerészetnél szolgált. A háború befejezése után a Bostoni Egyetem orvostudományi karán tanított. 1942-ben vette feleségül Gertrude Blugermant. Két gyermekük született. 1973-ban elváltak. Második felesége Janet O. Jeppson. 1992. április 6-án, New Yorkban halt meg AIDS-ben.
1960-tól a Mensa (magas IQ-val rendelkező emberek társasága. Nálunk is működik.) tagja majd alelnöke.
1938-ban társaival megalapította a Futurian Tudományos Irodalmi Társaságot. Lapjuk, a Futurian News közölte első írásait.
1966-ban az Alapítvány-trilógiával elnyerte a Hugo-díjat (sci-fi irodalmi díj).
Elnöke volt az Amerikai Humanista Szervezetnek.
Róla nevezték el az Asimov kisbolygót, az Asimov’s Science Fiction magazint, két Isaac Asimov-díjat, valamint 2000-ben a Honda emberszabású robotját, az ASIMO-t.
A regényeken túl írt ismeretterjesztő könyveket, esszéket, cikkeket, tanulmányokat, leveleket.

Alapítvány

Műveinek jellemzői: logikus gondolkodás, törvényekre való hivatkozás, a társadalmi ellentmondások feltárása, optimizmus, humor, emberszeretet, az emberbe és a tudományba vetett hit.

A robotika három alaptörvénye (is az ő nevéhez fűződik, sőt a szó megalkotása is):

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Az Alapítvány trilógia:

• Alapítvány (1942 és 1944 közt írta.)
• Alapítvány és Birodalom (1945)
• Második Alapítvány (1948-1950)

Nyomtatásban 1951-ben jelent meg.

Az Alapítvány folytatásai:

• Az Alapítvány pereme (1982)
• Alapítvány és Föld (1986)
• Az Alapítvány előtt (1988)
• Előjáték az Alapítványhoz (1992)

Az első regény, az Alapítvány 5 fejezetből áll:

1. A pszichohistorikusok
2. Az enciklopédisták
3. A polgármesterek
4. A kereskedők
5. A kalmárfejedelmek

Az egyes fejezetek a képzeletbeli Enciklopédia Galactica 116. kiadásából vett idézettel kezdődnek. Az idézetek összefogják, keretbe foglalják a művet.
Asimov új tudományt dolgozott ki: a pszichohistóriát. Ez tanulmányozza az embercsoportok reagálását a különböző társadalmi és gazdasági változásokra.
A regény főhőse: Hari Seldon, az Alapítvány szülőatyja.
Cselekménye: az Enciklopédia Galactica százezer írója elköltözik a Terminus bolygóra. Ezzel létrejön az Egyes Számú Enciklopédiai Alapítvány. A fejezetek az Alapítvány kül- és belpolitikáját, kereskedelmét, belső életét tükrözik. Az Alapítvány létrehoz egy sikeresen működő kereskedőbirodalmat, amely a tudomány és a vallás irányításával funkcionál.
A szereplők: egysíkúak. Állandóan ismétlődnek. Csak pozitív tulajdonságaik vannak. Jellemfejlődés nincs. Nincsenek negatív szereplők. Minden szereplő nézetét el lehet fogadni. A társadalom jellegzetes férfivilág. Alig akad női szereplő.
Asimov jelentősége (a fent említetteken túl): a tudományos-fantasztikus irodalom elismertté vált az egész világon. Az Én, a robot című történet-sorozata alapján több film is készült, a leghíresebbek: A két évszázados ember (rendezte: Chris Colombus, 1999), Robin Williams főszereplésével és az Én, a robot (rendezte: Alex Proyas, 2004), Will Smith-szel.