Reneszánsz = újjászületés. Itáliából eredő, egész Európában elterjedt stílusirányzat. A középkor merev, szabályokkal, előírásokkal megfogalmazható gondolati, erkölcsi és formai világa után a természet-, az életszeretet, a humanizmus, az érzelmek és gondolatok szabadsága, a személyiség felfedezése, sokszínűsége. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is a legérthetőbb, legelfogadhatóbb művészeti stílusirányzat. (Leonardo da Vinci, Michelangelo).

Az angol reneszánsz: Erzsébet a királyné. (Anglia gazdag). A XVI. század vége, a XVII. század eleje. Állandó színtársulatok alakultak. 1576-tól állandó színház is működött. A századfordulón már 10 színház működött Londonban. Leghíresebb a Globe Színház.

Előzmények: a középkori misztériumjátékok. Az angol pubokban divatos drámajátékok (hasonlóak a mai stand-up comedykhez).

Helyszín: fából épült kör vagy sokszög alaprajzú épületek, több emeletesek. A nézőtér alsó, arénaszerű részén a pórnép ült. Az erkélyeken az előkelők.

Nézők: vegyes népréteg. Belépődíj: az egyszerű ember félnapi bére. Hangosan kommentálhatták az eseményeket. Álló- és ülőhelyek voltak.

Színpad (játszótér): első része nyitott emelvény, amely benyúlt a nézőtérre. Ez az ELŐSZÍNPAD. Hátsó része függönnyel elválasztott BELSŐ SZÍNPAD, amely fedett. A belső vagy hátsó színpad feletti rész is játéktér volt. Ez a FELSŐ SZÍNPAD.

Előadásmód, színészek: minden nap friss darabot játszottak. A színészek civilben a mecénásuk címerét viselték. A társulat kb. tucatnyi (10-12) színészből állt. A női szerepeket fiúk játszották.

Díszlet, világítás: Világításra nem volt szükség, mert nappal játszották a darabokat. A díszlet maga az épület volt. Ha mégis szükségesnek kínálkozott, akkor csupán jelzésszerű: pl.: éjszaka van: egy égő gyertyát tettek a színpadra.

Kellékek: jól felszerelt színház, jelmezek, álarcok, stb.

Író (szerző): a szerzői jog nem védett. A szereplők másolják, belejavítanak a szövegbe, sőt néha még a nézők kívánságát is beleszövik. A szövegkönyv eredetijéből csak 1 példány van.

A kor felfogása: az írás is csak egy mesterség, nincs kiemelt státusza.

Forma: a drámákat nem tagolták felvonásokra, ezt csak az utókor tette meg (általában 5 felvonás). A színtér és az idő gyakran változott. A legszélsőségesebb ellentéteket keverte egybe. Tematikusan: királydrámák, vígjátékok, színdarabok (átmeneti műfaj volt), nagytragédiák.

A kor drámái kifejezték a középkori kötöttségeken túllépő, a szenvedélyes életet élő

ember igényét és gondolkodásmódját. Ettől reneszánsz a mű.