Rövid életrajza: 1878. október 21-én, Nyíregyházán született. Az apa kisnemesi család sarja. Nevelésére nagy hatással volt apai nagyanyja, a várpalotai születésű, dalmát származású művelt polgárasszony, Radics Mária. Iskolái: Szatmárnémeti (jezsuita gimnázium), Podolin (szepességi piarista gimnázium). Visszatért Nyíregyházára. 14 évesen riportokat, novellákat kezdett írni. Érettségi előtt elszökött Debrecenbe újságírónak, de apja visszahozta, és 1895-ben leérettségizett. Addig már 90 novellája jelent meg. Debrecenben majd Nagyváradon újságíró. 1899-ben feleségül vette a nálánál idősebb (8 év) Spiegler Bellát, aki szintén író volt. Ebből a házasságból 4 gyermeke született. Házasságuk megromlott. 1915-ben elhagyta családját. 1919-ben házasságot kötött a fiatal Várady Zsuzsával. Egy lányuk született. Igazi írói sikereit Budapesten 1910 után aratta. Lelkesen támogatta az őszirózsás forradalmat. A Tanácsköztársaság bukása után a zaklatások elől Bécsbe menekült, és ott publikált. Visszatérte után anyagi helyzete egyre romlott. 1926-tól súlyos betegségek gyötörték. A világgazdasági válság miatt nem jelentek meg művei. Idegösszeomlással kórházba került (1929). Fel kellett adnia margitszigeti lakását. Egy óbudai nyomorúságos házba költözött. 1931-től fokozódó nyomorban és betegségben élt. 1933. május 12-én halt meg. Az utolsó percig dolgozott.
86 regényt, 2382 elbeszélést, 1780 cikket és 30 színművet írt.
Magányos alkotó volt. Egyetlen írói csoporthoz sem csatlakozott. A magyar széppróza megújítója a XX. század elején. Jókai és Mikszáth mesevilága után Krúdy is megalkotta a saját mesevilágát, de egy sosem volt világ képeként: álmokból és álmodozásokból.
Szindbád-novellák
Szindbád saját alteregója. 1911-től műveiben visszatérő hős. Az Ezeregyéjszakából kölcsönzi Krúdy annak hajósát és utazóját.
Szindbád a XX. század kalandora, a szerelem örök vándora. Felkeresi ifjúsága fontosabb színhelyeit, azokat a lányokat és asszonyokat, akikbe valaha szerelmes volt.
Szindbád-művek:
- Szindbád ifjúsága (1911)
- Szindbád utazásai (1912)
- Francia kastély (1912)
- Szindbád ifjúsága és szomorúsága (1916)
- Szindbád. A feltámadás (1916)
- Szindbád megtérése (1925)
- Purgatórium (1933): A hídon, Utazás éjjel, Szindbád útja a halálnál
Krúdy időszemlélet: a múltról az emlékezet logikája szerint ír. Sajátos asszociációs technikát alkalmaz. Az idősíkokat váltogatja: a jelen lényege a múltból ered. Az idő bizonyos értelemben megállt.
Tartalmuk: történetek, emlékek, álmok Az utazások az emlékek allegóriái. A valóságos történéseket összemossa az álomképekkel. Így a novellák látomásszerűvé válnak.
A történetekben az idő szétfoszlik és másodlagossá válik.
Az emlékek, az álmok kapcsolatot teremtenek a múlt és a jelen, a fikció és a realitás között.
Szindbád kalandjainak térbeli elhelyezése: az Osztrák-Magyar Monarchia. Fiumétől Lembergig, az adriai olasz nőktől a galíciai zsidó nőkig.
Szindbád számára a nők és a szerelem az élet jelképei.
Krúdy képes volt két szereplővel, néhány színhely felvillantásával élet és halál konfliktusát ábrázolni.
Stílusa: zeneiség, dekorativitás, líraiság, sajátos tér- és időkezelés, álom- és emlékezéstechnikák, szabad asszociációk, szimbolikus képek.
Utóhatása:
- Márai Sándor: Szindbád hazamegy (1940) című regénye.
- Huszárik Zoltán Szindbád című filmje Latinovits Zoltán főszereplésével.
