Rövid életrajza: 1900. március 31-én született Miskolcon, munkáscsaládban. A budapesti Bölcsészkart végezte. 1921-től az Est munkatársa, majd olvasószerkesztője. Ebben az évben vette feleségül Mikes Klárát. 1927-ben Pandora címmel művészeti és kritikai folyóiratot indított és szerkesztett, de ez fél év után megszűnt. A háborúba több alkalommal is behívták katonának. Politikai nézetei miatt 1945 után mellőzte az irodalmi élet. 1956 után kapcsolódott újra be az irodalmi életbe. 1957. október 3-án, Budapesten halt meg.
Díjai:
- Baumgarten-díj (1932, 1937, 1943).
- József Attila-díj 1954 (Majakovszkij fordításáért)
- Kossuth-díj 1957 (életművéért)
Kötetei:
- Föld, erdő, Isten (1922)
- Kalibán (1923)
- A sátán műremekei (1926)
- Te meg a világ (1932)
- Különbéke (1936)
- Harc az ünnepért (1938)
- Összes versei (1943)
- Tücsökzene (1947).
Műfordításai: angolból:
- Shakespeare. Szonettek
- Franciából: Baudlaire, Verlaine, Villon, Moliere művei.
- Németből: Goethe: Werther
- Oroszból: Tyutcsev, Puskin, Krilov és Majakovszkij versei.
Műfordításainak kötete: Örök barátaink I.(1941), II.(1958).
Lírájának meghatározó élményei: A világkép széttöredezettsége, az igazságok sokfélesége és a szubjektum elmagányosodása. ( A XX. század művészetére ez a jellemző).
Lírájának sajátos jegyei: diszharmónia, expresszionizmus (a belső én kivetítése a környezetre), a világ mohó birtoklásvágya, a nietzschei eszmék.
Költeményeiben a jelen ellen lázad: anyagi gondjai miatt, a létbizonytalanság, a nincstelenség miatt, de az újságírást sem szereti, amit a megélhetés miatt vállalnia kell. Számára ez csak robot. Verseiben a 20-as évek fiatal értelmiségének létérzéseit fogalmazza meg.
Kalibán (1923)
A tradicionális (hagyományos) értékeket tagadja. Úgy gondolja, ezek gátolják az egyén kiteljesedését.
Ösztönösen lázad a képmutató világ ellen, de önmaga számára sem tud hiteles kiutat találni.
Paradoxon: a lázadás és annak ellentmondásos eredménye egyszerre van jelen.
Indulatos beszédmódot használ: felszólító módú igealakok, az élő beszéd természetessége.
A vers szerkezete: szimmetrikus.
Te meg a világ (1932)
Vershelyzet: az egyén és a világ kettőssége.
Világszemlélete pesszimista.
Szerkezete:
1-3. versszak: a világot tudomásul veszi, de lázad ellene.
4-6. versszak: a külvilág helyett önmagában találja meg a harmóniát.
A költemény fő gondolata: az egyén csak önmagában lehet szabad.
Semmiért Egészen (1931)
Az ember és a világ, a férfi és a nő, a magány és a közösség általános kérdései fogalmazódnak meg.
Öntörvényű szerelem: a társ teljes önfeladását követeli. A harmónia csak így valósítható meg, véleménye szerint a társas létben.
A vers utolsó részében kísérletet tesz arra, hogy önzése, zsarnoksága alól felmentse magát azzal, hogy a társ úgyis megbocsát.
A versforma: bonyolult strófaszerkezet, érvelő beszédmód.
