Katona József rövid életrajza: 1791. november 11-én született Kecskeméten. Elemi iskoláit is itt végezte a római katolikus iskolában (1798-1802). Gimnáziumi tanulmányait a pesti, kecskeméti és a szegedi piaristáknál végezte. Ezután filozófiát és jogot tanult Pesten. 1816-ban ügyvédi diplomát szerzett. 1820-tól önálló ügyvédként dolgozott Pesten. 1811-től kapcsolódott be a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Lovagregényeket fordított és dramatizált. Reménytelen szerelem fűzte Déryné Széppataki Rózához. Első önálló munkája a Luca széke, karácsonyi színjáték. Verseket is írt. Történelmi drámák írásába kezdett: Ziska (1813), Jeruzsálem pusztulása (1814), Bánk bán (1815 – az első változat). Mivel a Bánk bánt említésre sem méltatták, 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozta, de a cenzúra nem engedélyezte a bemutatást. A Bánk bán csak 1821-ben jelent meg nyomtatásban, a Tudományos Gyűjtemény c. folyóiratban. 1826-tól Kecskemét főügyésze lett. Lemondott a további írásról, de főleg a publikálásról. „ Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyürészése, élelemről gondoskodik, és elhallgat.”- írta. Még a kecskeméti tanács felkérte, hogy készítse el egy színház terveit, de 1830. április 16-án, a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt.
Életét művészi sikertelenség, hallgatás jellemezte. Ennek fő oka, hogy Pest helyett Kecskemét volt alkotói közege, egy vidéki kisváros. (Vízfejű ország ez a miénk.)

 

Bánk bán

Keletkezési körülményei: Az Erdélyi Múzeum c. folyóirat a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására pályázatot hirdetett. Erre küldte el Katona József a Bánk bán 1815-ben írt első változatát. A bíráló bizottság még említésre méltónak sem tartotta a művet.
1819-ben átdolgozta (a székesfehérváriak kérésére), de a cenzúra nem engedélyezte a bemutatását.
1821-ben jelent meg a Tudományos Gyűjtemény c. folyóiratban.
Alapja: Heltai Gáspár Chronicája és a valós történelmi tények (amelyeket a szerző szabadon kezel.)
Műfaja: történelmi dráma.
Cselekménye: II. Endre idején játszódik. A királyt távollétében Bánk helyettesíti. Hazatér országjáró útjáról, és az udvarban látja, hogy két merénylet is készülőben van. Egyik: felesége, Melinda ellen készül. Ottó, a királynő öccse akarja meghódítani Melindát. A másik: a főurak összeesküvése, akik a királyné ellen lázadnak. Bánk úrrá lesz az összeesküvésen, de nem tudja megmenteni Melindát. Melinda és Tiborc (a nép) sorsa, valamint a királyné, Gertrudisz orv támadása érlelik meg tettét: megöli a gőgös királynét.
A cselekmény 3 szálon fut: a haza, Melinda és a nép sorsa. A 3 szál Gertrudisz és Bánk alakjában találkozik.
Szerkezete: előversengés + 5 felvonás.

  • Előversengés: Ottó faggatja Biberachot, hogyan csábíthatná el Melindát. A királyné látszólag ellene van.
  • I. felvonás: A királyt kivéve mindenki színre lép. Petur a magyar szabadságot élteti. Bánk szemtanúja Melinda és Ottó találkozásának. A királyné szemrehányást tesz Ottónak, hogy nem képes megszerezni Melindát.
  • II. felvonás: A nemesek találkozója, tanácskozása. Bánk csillapítja a békétlenkedőket.
    Biberach, a cselszövő, figyelmezteti Bánkot, hogy Melinda veszélyben van.
  • III. felvonás: Bánk találkozik Melindával. Tiborc panasza érleli meg Bánkban, hogy Gertrudisszal beszélnie kell.
  • IV. felvonás: Gertrudisz fölényesen kezeli Bánkot, tőrt ragad, de Bánk kicsavarja Gertrudisz kezéből és megöli.
  • V. felvonás: Megérkezik a király. Előtte történik az események tisztázása.

A cselekmény ideje mindössze három nap.
A szereplők rendszere:

  1. csoport: Gertrudisz és köre: Ottó, Biberach és Izidóra (léha, beképzelt, ármánykodó)
  2. csoport: Bánk és köre: Melinda, Mikhál, Simon, Tiborc, Petur és a lázadók.
  3. csoport: Endre és köre: Myska bán és fia, Solom mester.
  • Bánk jelleme: érzelmekre és indulatokra épített jellem. Konfliktushelyzete magán- és közéleti.
    Megpróbálja a kettőt elválasztani egymástól, de ez nem sikerül. Felelősnek érzi magát
    Magyarország sorsáért. Csak akkor érzi a megalázottságot, amikor a családjában történik.
    A királynő megölése után nem érez diadalt. Vállalja tettét, de érzi, hogy magára maradt.
  • Melinda: Idegenül érzi magát a királyi udvarban. Gyenge ahhoz, hogy a saját lábán megálljon.
    Őszinte szeretettel szereti és tiszteli férjét.
  • Petur: az indulatait fékezni nem tudó magyar nemes.
  • Tiborc: Bánkhoz hűséges szolga. Kölcsönösen tisztelik egymást.
  • Gertrudisz: Élvezi a hatalom gyakorlását. Erős akaratú, öntelt, büszke, lenézi a magyarokat.
  • Ottó: erkölcstelen, morál nélküli. Tetteinek következményeit nem látja. Gátlástalan.
  • Biberach: intrikus, hazátlan „lézengő ritter”. Kívül áll a világ dolgain.
  • Endre: gyenge uralkodó, de magyar. Hitt a királyi hatalom igazságosztó, a nemzeti békét megteremtő szerepében.

Bánk tragédiája: végzetes hibát követett el azzal, hogy egyéni sérelemből, magánemberként, bosszúból ölte meg a királynét. (Magánéletét nem tudta kizárni a politikából.) A törvénytelenséget ő maga követte el, ami ellen harcolnia kellett volna.
A mű utóélete:

  • 1833-ban Kassán adták elő először.
  • 1848-ban Pesten is. Ezzel ünnepelték a forradalom győzelmét. (Március 15. )
  • 1861 Erkel Ferenc operája.
  • 1912 Janovics Jenő filmje
  • 2002 Kael Csaba filmje.

Arany János és Gyulai Pál tanulmányai mutattak rá irodalmi értékeire.
Azóta nemzeti drámánk.

Szerző: klió  2010.12.30. 08:14 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása