Németh László rövid életrajza: 1901. április 18-án, Nagybányán született. 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött a család. Elemi és középiskoláit is itt végezte. Bölcsész akart lenni, ezért 1919-ben beiratkozott az egyetem magyar-francia szakára. 1920-ban azonban átiratkozott az orvosi karra, és 1925-ben fogorvosi diplomát szerzett. Még ebben az évben feleségül vette Démusz Ellát. 6 leánygyermekük született. A Nyugat 1925-ös novellapályázatát Horváthné meghal c. novellájával megnyerte. 1927-től a Napkelet munkatársa. Írásai megjelentek a Protestáns Szemlében és a Nyugatban is. 1932-től a népi írók csoportjához közeledett, és Tanú címmel lapot indított. 1939 és 1942 között a Kelet Népe társszerkesztője. A világháború alatt a Kelet Népe, a Híd és a Magyar Csillag munkatársa. 1944-től Felsőgödön, Szilasbalháson és Budapesten élt. 1945-48-ig Hódmezővásárhelyen irodalmat és matematikát tanított a gimnáziumban. 1949-1953-ig mellőzték az irodalmi életben. Fordításokból élt. 1975. március 3-án, Budapesten halt meg (agyvérzésben).

Díjai:

• Baumgarten-díj (1930)
• József Attila-díj (1951. Tolsztoj: Anna Karenina fordításáért)
• Kossuth-díj (1957)
• a Munka Érdemrend arany fokozata (1961)
• Herder-díj (1965)
• Batsányi-díj (1968)

Iszony

Regényei, írásai társadalomábrázoló, lélektani művek. Modern tudatregények.

Művei:

• Gyász (1935)
• Iszony (1947)
• Égető Eszter (1948)
• Irgalom (1965)

Mind a négy mű egy-egy nő sorsát tárja elénk.

Cselekménye: az 1920-as években játszódik. Egy házasság történetén keresztül jeleníti meg a világtól való irtózás élményét. A főhős: Kárász Nelli. A görög mitológiai Artemisz archetípusa. Akarata ellenére köt házasságot Takaró Sanyival, akitől iszonyodik, azonban apja halála után ez a házasság jelenti az egyetlen kiutat Nelli és az édesanyja számára. Nelli a testiséget nem tudja elviselni, s négy év vergődés után, egy dulakodás közben férje arcára szorítja a párnát, megöli. Persze nem lehet tudni, hogy valóban ő ölte-e meg, vagy egy szívroham végzett-e férjével.

Szerkezeti felépítése:

1. rész: „Az esküvőig” Nelli és Sanyi megismerkednek egymással. Nelli egy hazug komédiát játszik. Meghal az édesapja.
2. rész: „A házasság története” Nelli beszélget sógorával, s rádöbben, hogy nem szereti férjét, de nem tud szabadulni tőle. Kegyetlen lesz férjével, szörnyeteggé válik. Egy családi vita után anyjához és annak nővéréhez menekül. A haldokló anyósnak megígéri, hogy férje mellett marad. Meghal nagynénje, anyósa és az édesanyja is. Így kénytelen férjével maradni. Dulakodás közben megfojtja a betegségből lábadozó, de szerelmeskedni akaró férjét.
3. rész: „ A történet vége” Nelli végleg Cencre költözik. Jótékonykodik és megpróbálja szeretni  saját lányát, aki apja hasonmása.

Az iszony különböző rétegei:

Biológiai: Nelli irtózik a testiségtől, a szexualitástól.

Közösségi: Nelli magányra termett. Nemes természetnek, minőségi embernek vallja magát.

Nelli a körülmények áldozata, Sanyi Nellié.

Nelli jelleme: magát társadalmon kívüli lénynek tekinti. Férje halála után a szörnyeteg ismét szentté változik. Megtalálja a számára elfogadható szerepét a társadalomban.

Műfaja: énregény.

Németh László tudatregényeinek középpontjában egy-egy ember tudat és érzelemvilágának pontos, elemző leírása található.

Drámái:

• Ember és szerep (1934)
• Villámfénynél (1938)
• Papucshős (1939)
• Cseresznyés (1942)
• VII. Gergely (1939)