Jókai Mór rövid életrajza: 1825-ben, Komáromban született, kisnemesi családban. 1841-1842-ben, Pápán, a református kollégiumban tanult. Itt ismerkedett meg Petőfi Sándorral. 1842-1844-ig Kecskeméten jogot tanult. 1847-től Pesten az Életképek szerkesztője. Az 1848-as forradalom egyik vezére. Ő olvasta fel március 15-én a Tizenkét pontot. Radikális, demokratikus érzelmeit azzal is kifejezésre juttatta, hogy nevében a nemesi származásra utaló „y”-t „i”-re változtatta. 1848-ban feleségül vette Laborfavy Róza ünnepelt színésznőt. A szabadságharc idején újságíróként és szerkesztőként dolgozott. Kossuthot és a Békepárt törekvéseit támogatta. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett. Először álnéven írt az 1854-ben induló Vasárnapi Újságban, pedig ő volt a tulajdonosa. Újra 1861-től kapcsolódott be a politikai életbe. Megválasztották képviselőnek. Barátságot kötött Tisza Kálmánnal. 1863-1882-ig működő A hon című balközép lap szerkesztője. 1867-től ellenzéki, 1875-től kormánypárti képviselő. 1876-tól a Petőfi Társaság elnöke. A 70-es évektől ünnepelt író. Írói jubileumára 1894-ben megjelent műveinek százkötetes díszkiadása. 1904-ben, Budapesten halt meg.
Jókai Mór a magyar romantika legjelentősebb képviselője.
Világszemlélete: a mese, a mítosz, a legenda hagyományát folytatva a jó és a rossz, az igaz és a hamis egymást kizáró erkölcsi normák.
A történelmi eseményeket, a társadalmi átalakulásokat (kapitalizálódás) mítoszokba, mesékbe rendezi. Ő nemzeti mitológia megteremtője.
A romantika: elnevezés a „romain”(francia szó) =regény szóból ered. A középkorban így hívták az anyanyelven és nem latinul írt elbeszélő műveket. A regényt tekinthetjük a romantika bölcsőjének. A regény felrúgta a középkori műfaji szabályokat, és minden területen (cselekmény, szereplők ábrázolása, valóság és fantázia, epika és líra) nagyobb szabadságot engedett.

A romantikus regények:

  • Cselekménye: változatos, kalandos, izgalmas, különleges események, színhelyek.
  • Jellemábrázolás: kontrasztok alkalmazása: egy-egy alak vagy csupa jó, vagy csupa rossz tulajdonsággal rendelkezik. A nagyformátumú alakok ábrázolásában ez úgy jelentkezik, hogy a regényhősön belül viaskodnak a szélsőségesen jó és rossz vonások.
  • Stílusa: elszakad a hétköznapi kifejezési formáktól, helyette ünnepélyes, emelkedett hangot használ a leírásokban és a párbeszédekben is.

 

Az arany ember

1872-ben írta. Egyik legnépszerűbb regénye.
Cselekménye az 1820-as években játszódik. Jókai jelenében, a kapitalizálódó társadalom valóságában.
Főszereplője Tímár Mihály. Az író a főhős személyiségébe helyezi a jó és a rossz erkölcsi ellentétét. Tímár Mihály sorsa a bűn elkövetése után bűnhődés.
Rendhagyó adottságokkal megáldott hős, bonyolult jellem.

  1. A regény elején: romantikus mesehős. A Szent Borbála hajó biztosa. Minden akadályt legyőz.
  2. Majd erkölcsileg meginog: kenyeret süt az elázott búzából, veszteget, Ali Csorbadzsi kincseit megtartja magának. Ettől kezdve minden arannyá válik a kezében. Sikeres üzletemberré válik. A siker minden kellékét megszerzi magának: vagyon, társadalmi pozíció, feleség.
  3. Ugyanakkor állandó lelkiismeret-furdalás gyötri. Konfliktusba kerül önmagával. Lelki válságát belső monológgal jeleníti meg. Érzékeli jellemének, sorsának ellentmondásait.
  4. A sikerek ellenére boldogtalan, de másokat is azzá tett.
  5. A Senki szigete: megkezdődik kettős élete Noémi és Tímea között.
  6. Milliomos, de boldogtalan. Folytonos hazugságban él. Bűntudat gyötri. Öngyilkosságra készül. Ettől menti meg a véletlen: gyermeke születik. Kilép a világból. Elmenekül a Senki szigetére, ahol egy másfajta életmód kialakítására nyílik lehetőség. (Ez romantikus ábránd, paradicsomi idill, rousseau-i ősállapot.)

Az ember azonban nem léphet ki a társadalomból. Ez csupán írói nosztalgia.
Jókai Mór néhány regénye (olvasásra ajánlom):

  • Egy magyar nábob (1853-1854)
  • Kárpáthy Zoltán (1854-1855)
  • A kőszívű ember fiai (1869)
  • Szegény gazdagok (1860)
  • Mire megvénülünk (1865)
  • Fekete gyémántok (1870)
  • Eppur si mouve, És mégis mozog a föld (1872)
  • A tengerszemű hölgy (1890)
  • Gazdag szegények (1890)
  • Sárga rózsa (1893)
Szerző: klió  2010.10.26. 10:17 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása