Zrínyi Miklós rövid életrajza: 1620-ban a horvátországi Ozlay várban vagy Csáktornyán született. A család neve Zerin vagy a Zriny várától származik. Édesapja végrendeletében fiai: Miklós és Péter nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Így Habsburg-hű, mélyen vallásos, katolikus nevelésben részesült. A grazi jezsuitáknál majd a bécsi és a nagyszombati egyetemen tanult. 1636-ban Itáliában is járt tanulmányúton,(a pápával is találkozott) Rómában és Nápolyban. 1637-től Csáktornyán élt. Kisebb-nagyobb támadásokat indított a törökök ellen. A bécsi udvar kényszerítette, hogy részt vegyen a 3o éves háborúban és az I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem elleni hadjáratban. Ekkor érlelődött meg benne, hogy Magyarországnak és Erdélynek össze kell fognia a török elleni harcban. 1646-ban tábornokká, 1647-ben horvát bánná nevezik ki. A délvidék lett a török elleni harcok bázisa. 1660-1661-ben megírta Az török áfium elleni orvosság című munkáját, amelyben a nemzeti hadsereg megteremtésének szükségességét vallja. 1663-ban a bécsi udvar kinevezte a magyarországi hadak fővezérévé, de miután megszűnt Bécs törökök általi fenyegetettsége, le is váltotta. 1664-ben még néhány sikeres hadjáratot vezetett. 1664 novemberében egy Csáktornya melletti vadászaton vett részt, ahol egy vadkan halálosan megsebesítette és meghalt.
Zrínyi Miklós tehát politikus, hadvezér és költő. Legjelentősebb műve a Szigeti veszedelem.
Szigeti veszedelem
1645-1646 telén írta.
Témája: Szigetvár 1566-os ostroma. A költő emléket akart állítani a várat védő dédapja hősies helytállásának.
Forrásai, mintái: az antik eposzok (Homérosz, Vergilius), Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, Marino művészete, a magyar históriás és vitézi énekhagyomány, a humanista történetírók (Istvánffy Miklós, Zsámboki János) munkái, a horvát és az olasz krónikák.
Műfaja: eposz. Az eposz nagyepikai mű, hősköltemény. Kiváló képességekkel rendelkező hőse rendkívüli tetteket visz véghez, amelyek egy közösség, egy nép életére hatnak. Tettei megvalósításában a főhőst természetfeletti erők is segítik.
A műfaj kötelező elemei az eposzi kellékek:
- Propozició (témamegjelölés): „Fegyvert s vitézt éneklek” (átvétel Vergiliustól)
- Invokáció (segélykérés): „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak mint volt…”
- Deus ex machina: a túlvilági seregek jelenléte.
- Epizódok: nem tartozik szorosan a fő cselekményhez, de gazdagítja azt. Itt Delimán és Cumilla szerelme.
A mű barokk vonásai:
- A témát eposzi magaslatra emelte.
- Monumentális kompozíció. A várvédelmet a törökök és a magyarok, sőt a törökök és a keresztény Európa világméretű harcaként ábrázolta.
- Az invokációban, majd a műben is a keresztény mitológia alakjai állnak a magyarok oldalán (Szűz Mária, Jézus Krisztus).
- A keresztény hit védelme: Zrínyi „Krisztus bajnoka”, a katonák „Krisztus katonái”
Szerkezete: 15 énekből áll (1566 versszak). Nincs reneszánsz arányosság. Tetőpont a X. ének.
A barokk író mindig meggyőzni akarja az olvasót az előzmények hosszas taglalásával. Zrínyi arról, hogy a törökök csak számbeli fölényben vannak a maroknyi várvédővel szemben. Az erkölcsi fölény a várvédőké.
Stílusa: erőteljes nyelvhasználat, epikus hasonlatok, retorikusság, körmondatok, monumentális természeti képek, jelzős szerkezetek, túlzások, halmozások, ellentétek.
A mű Zrínyi korában reagálás nélkül maradt. A XVIII. század fedezte fel újra. Areformkorban fontos lett Zrínyi alakja, a család jelképes szerepe.
