Az író rövid életrajza: 1912. május 9-én, Budapesten született. Apja belügyminiszteri titkár és császári kamarás, akit másfélévesen elvesztett. Őt is katonai pályára szánták. 1923-26-ig a kőszegi katonai alreál, 1926-29-ig a budai főreáliskola tanulója. 1930-ban érettségizett, majd a budapesti egyetem matematika-fizika szakán diplomázott.
Első írásai 1931-ben a Napkeletben jelentek meg. Egyetemi évei alatt az Új Nemzedék munkatársa. 1933-tól a Budapesti Hírlap rovatvezetője. 1939-ben jelent meg a Nyugatban Drugeth-legenda című elbeszélése. A háború alatt légoltalmi szolgálatos volt. Igyekezett embereket menteni, többek közt Vas Istvánt is ő mentette meg. 1945- 1946 között a Magyar Rádió dramaturgja. 1945-1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. 1960 őszén fordításaiért az angol kormány vendégségbe hívta.
Díjai:
- 1981 József Attila-díj
- 1985. Kossuth-díj
- 1988. Szép Ernő-díj
- 1990. Örkény-díj
1990. október 9-én Budapesten halt meg.
Iskola a határon
1948-ban írta, de csak 1959-ben jelent meg.
A klasszikus és a kései modernség szellemében írta.
A regény előzményei: Egyedül (1931), Drugeth-legenda (1939), Hamisjátékosok (1941), Apagy (1948) című elbeszélések.
A művet a Buda című regény folytatásának szánta.
A mű életrajzi, külső burka: egy katonai reáliskola élete a nyugati határ mentén.
Címe utal a példázatos jellegre.
Ellentétes gondolatai: kötöttség- szabadság, embertelenség- humánum, beletörődés-lázadás, erkölcsösség- erkölcstelenség, egyén-közösség, gyermeklét-felnőttlét.
A nevelődési regény (felnőtté válás) műfaji jellemzői is megtalálhatóak benne.
A cselekmény ideje: 1957. Innét néz vissza az 1932-es, az 1936-os, az 1944-es eseményekre.
Cselekménye: Az első három hónap történése hosszabb, részletesebb, mint a többi harmincé.
Két nézőpontból ismerhetjük meg az eseményeket: egyik Medve kézirata, a másik Both Benedek elbeszélése.
A regény szerkezete: Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből vett idézeten nyugszik. Az emberiség mentheti át a kiválasztottakat, akikben megmaradt valami, amit nem lehet kiölni.
A lázadás és a behódolás különböző lehetőségeivel találkozunk a műben.
A három barát: Medve, Bébé, Szeredy közül Bébé maradt legkevésbé érintetlen.
Evokáció: Dante: Isteni színjáték (pokoljárás: az út a csillagokhoz vezet).
Motívumok: sár és hó. A sár az élet gyalázata, a rossz. A hóesés valódi tisztaság, kegyelmi aktus.
Szeretet és a csillagok: szolidaritáson alapul az igaz szeretet. A csillagok a természeti és az erkölcsi világrendet jelenítik meg. Ezen alapul az igaz barátság.
A fiúk befejezik az alreáliskola harmadik évfolyamát, s rádöbbennek, hogy a kegyetlen világban is lehet és kell élni, de csak akkor, ha részeseivé válnak a kegyelem állapotának.