Rövid életrajza: 1950. április 14-én, Budapesten született. Nagyapja Eszterházy Móric gróf 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Apja Eszterházy Mátyás, édesanyja Mányoki Irén Magdolna. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1974-ben az ELTE-n matematikusként végzett. 1978 óta szabadfoglalkozású író. Felesége Reén Margit. Gyermekei: Dóra, Marcell, Zsófia és Miklós.
Műveit több mint húsz nyelvre fordították le. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A posztmodern irodalom legjelentősebb magyar képviselője. Intertextualítás, idézetek, töredékesség, mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett a szövegre helyezi a fő hangsúlyt.
Díjai (a hazai és a külföldi elismerések közül csak néhány):

  • Művészeti Alap Elsőkötetes Díja (1977),
  • Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia, 1980),
  • Mozgó Világ Aszú-díj (1981),
  • József Attila-díj (1986),
  • Krúdy Gyula-díj (l990),
  • Soros Alapítvány Életműdíja (1992),
  • Római Irodalmi Fesztivál Díja (1993),
  • Szabad Sajtó Díj (Franciaország, 1994),
  • Kossuth-díj (1996),
  • Magyar Irodalmi díj (2001),
  • Herder-díj (2002),
  • Príma Primissima díj (2006),
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007).

Eszterházy Péter posztmodern prózája

Post= utáni. Modern= mai, újszerű, új, divatos, a legutóbbi ízlés szerinti.
Tehát a postmodern = a modern utáni. Mi lehet még új? Eszterházy megtalálta: a regények nem a történéseket tartják a legfontosabbnak, hanem az azokhoz kapcsolódó asszociációkat, ismereteket. Az olvasó tovább szőheti a megadott gondolatot egyéni ismeretei, élményei alapján. (Ha alaposan belegondolunk, ez az igazi gondolat és egyben az egyéni szabadság.)
Kötetei:

  • Fancsikó és Pinta (1976)
  • Pápai vizeken ne kalózkodj! (1977)
  • Termelési-regény. Kisssregény (1979)
  • Bevezetés a szépirodalomba (következő regényeinek alcíme) Záró darabja: A szív segédigéi (1985)

 

A szív segédigéi (1985)

A könyv rekviem (gyászszertartás) az anyáért.
Történés: az édesanya halála.
A cím arra utal, hogy olyan történésről lesz szó, amelyet csak segédigékkel lehet megközelíteni.
Esemény: töredékek az anya életéből. A haldoklás, a temetés körüli történések.
Nincs számozott oldal a könyvben. Minden lap önálló töredék. Az anya halála feldolgozhatatlan esemény. (Mindnyájunk számára.) Az idő megszűnik, a folyamatosság összeomlik.
Az írás oldalainak fekete keretei a gyászjelentésre utalnak. A lapok felső részén olvasható főszöveg, alul az idézetekből és a hivatkozásokból álló szövegsorozat az úgynevezett „vendégszöveg”. A lapok felső és alsó szövegének olvasása sokrétű párbeszéd kialakítására teremt lehetőséget az olvasó számára. Így az olvasót aktív befogadásra készteti.
A fekete keretes lapokat egy fekete oldal osztja, amelyet egyetlen sor, Pál apostol korinthusiakhoz írt leveléből, a szeretethimnuszából szakít meg. Az író véleménye: a szeretetet elnyomja a fájdalom.
Az anya a fiú tudatában él tovább, de a fiú megszűnt továbbra is fiú lenni. (Nincs kinek a fia lenni.) Az anya alakja több idézett alkotás nőalakjával összemosódik.
Eszterházy regényeiben nem jellemek, hanem beszédformák teremtődnek.
Nincs folyamatos cselekménysor.
Tér és idő meghatározhatatlan.
Írásai hangsúlyozottan szövegek. Kiemelik, hogy létrehozásuk mesterséges.
A tipográfiai megoldások kitágítják az irodalom határait. A szöveg és a környezet közti kapcsolatot erősítik.
Eszterházy küzd a lét ragyogó ürességével, mint a hiány tragikumával. Szembesül a félretolt sorssal és végzettel.

Persze, ha átéltél hasonlókat, te is végiggondolhatod mindezt, az ő inspirációjára! Tedd ezt!

Szerző: klió  2010.11.17. 08:07 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása