Rövid életrajza: 1883. július 3-án, Prágában született, német, zsidó családban. Az akkori monarchia területén. Ha valakire, Kafkára nagymértékben igaz, hogy neveltetése, átélt élményei, a család alapvetően meghatározták írói munkásságát. Ezért nem mellőzhetjük életrajzát sem. 1889-1893-ig a prágai német fiúiskolában tanult. 1901-ben érettségizett. Apja kifejezett kérésére az egyetemen jogi karra iratkozott be, és 1906-ban diplomát is szerzett. Ekkor már 3 nyelven beszélt: német, cseh és francia. Korai ifjúságától írt novellákat német nyelven. 1917-ben tbc-ét állapítottak meg nála, amely pszichoszomatikus depresszióval is társult. 1923-ban rövid ideig Berlinben tartózkodott, majd visszatért Prágába. Egy Bécs melletti szanatóriumban ápolták haláláig: 1924.június 3. , Kierling. Végrendeletében kedvesének meghagyta, hogy írásait semmisítse meg, de a jóbarát: Max Brod jóvoltából megmaradtak az utókor számára és mindnyájunk gyönyörűségére.

Legjelentősebb novellái:

  • Az átváltozás 1915
  • Az éhezőművész
  • A fegyencgyarmaton

Regényei: A per, Amerika (Az elkallódott fiú), A kastély

 

Az átváltozás (Die Verwandlung) fordította: Györffy Miklós

A novella 3 részből áll:

  1. rész: Gregor Samsa egy reggelen a rémálmából arra ébred, hogy egy ganajtúró bogár lett ( így említi a bejárónő). Nehezére esik a felkelés, a bárminemű mozdulat. Mindent a régi módon próbál tenni, de bogár mivolta megakadályozza ebben. Megtudjuk, hogy reggel ötkor szokott kelni, hogy elérje a 6 órás vonatot, mert utazó ügynök. Kelmékkel kereskedik. Ebből tartja el a családját. Apját, akinek kisboltja tönkrement, s Gregor munkaadója hitelezett neki, anyját, aki asztmás beteg, s nem dolgozhat, s kishúgát, aki szépen hegedül, s szeretné támogatni a továbbiakban. De mivel még 7 órakor sem tud felkelni, megérkezik a cégvezető, s érdeklődik Gregor hogyléte felöl. Egyedül a kishúg érti meg bátyja helyzetét. Ennivalót hoz, akinek is furcsa felfedezés saját bogárléte: csak az állott, romlott ételek fogyasztása okoz élvezetet.
  2. rész: Felfedezi a család megváltozott életét: az apa munkát vállal: egy bankban, szolgaként (kifutó), az anya egy divatcégnek dolgozik, mindenféle modelleket varr, kishúga eladónő. A léte már elviselhetetlen a kishúga számára is. A szobájából elviszik a bútorokat. Nem tudja mire vélni a dolgokat. Egy képre kapaszkodva próbálja megvédeni a létét, de amikor az anyja meglátja, elájul. Az apa almával célozgatja, de az anya még az életéért könyörög.
  3. rész: a család már albérlőket is fogadott, hogy létüket fenntartsák. Három úr volt az albérlőjük. Ők már csak a konyhában étkeztek. Mindenki megtette a magáét a családért. A három úr a nappaliban vacsorázott. Egy este Grete, a kishúg, hegedülni kezdett a konyhában, amit Gregor sem tudott elviselni a sötétben, s a kishúgához ment, hogy meghúzza a szoknyáját. Ebből aztán nagy baj keveredett, mert az albérlők meglátták őt, s azonnal felmondtak, sőt kárpótlást is követeltek. Így született az a családi döntés, hogy Gregortól végleg meg kell válniuk. Másnap reggel a bejárónő egy seprűvel agyon ütötte Gregort, s a család fellélegzett. Mindenki tette a dolgát, ahogy kell.

Műfaja: novella.

A novellát sokan magyarázzák sokféleképpen. Az egyik magyarázat: Samsa bűnös volt, ezért bűnhődik: nem tudta átlátni elviselhetetlen életét, s így nem tudott eljutni a változtatás gondolatáig sem, mielőtt még féreg volta megakadályozta volna döntési szabadságában.

Franz Kafka ezt mondta: Az álom leplezi a valóságot, amely mögött elmarad a képzelet.

Barátai támadták ezért. Szemére vetették, hogy csak a rosszat, a fenyegetőt, az érthetetlent ábrázolja.

A fantasztikum válik benne szervező elvvé (bogármivolta), minden más megfelel a realizmus szigorú szabályainak: tárgyilagos hangnem, aprólékos részletességű leírások, a hagyományos cselekménymondás időrendje.

Kafka a maga abszurditásában ábrázolta a világot, amely ma már nem is olyan szokatlan számunkra. (Becket, Örkény, stb.)

Olvassátok el, megéri!

Gregor Samsa élete a létfenntartás érdekében végzett, folytonosan ismétlődő cselekedetek sorozata, amelyből az öröm minden forrása hiányzik. Lényegét illetően élete olyan, mint a féregé. Ezt a fantasztikumot jeleníti meg Kafka a novellában.

Szerző: klió  2011.03.14. 10:03 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.