Képviselői: Charles Baudelaire 1828-1867. a modern líra megteremtője. A romlás virágai

  • Paul Verlaine: (1844-18 96): Őszi chanson
  • Artur Rimbaud: (1854- 1891): Látnok-levelek, A részeg hajó, Hajnal

Szimbolizmus: a szecesszióból kibontakozó stílusirányzat, amely a jelképességre, a sejtelmességre, az assziációkra épít. Felveti, hogy egy mű annyiféleképpen értelmezhető, ahány olvasója van.
Az alkotók szemléletét a pesszimizmus hatja át. Már nem hisznek abban, hogy műveik közvetlen társadalmi hatóerővé válhatnak, ezért nem is vállalkoznak közéleti szerepre. Egyre inkább divatba jön a l’ art pour l’art szemlélet, azaz a „ művészet a művészetért” eszménye.
A befelé fordulás, a lélek mélységeinek vizsgálata jellemzi a lírát ebben az időben, és a belső bizonytalanság következtében a művész tartalom sem lesz olyan világos és egyértelmű, mint amilyen a romantikus költészet idején volt. A versekben elmosódott hangulatok, homályos sejtelmek, talányos utalások jelennek meg.
Charles Baudelaire: a modern líra megteremtője. Poe írásai alapján fedezte fel a saját élet- és alkotói céljait, alakult ki költői magatartása.
Világszemlélete: a világot közönségesnek, bűnösnek, rossznak látta. A költészetben a lélek, a szellem magasabbrendűségét kereste.
Verseinek témája: a nagyvárosi ember érzésvilága, magányosság, halálfélelem, szenvedés. A mámort, a bűnt, a rosszat kereste, mint az emberi természet kiirthatatlan részét.
Témái:

  • A spleen ( a világfájdalom, életunalom, kedvtelenség, levertség)
  • A távoli tájak
  • Az egzotikus illatok
  • Az idő múlása
  • A halál, az elmúlás

 

A Romlás virágai (verseskötet 18 57 )

100 költeményt tartalmaz. Programadó verse a Kapcsolatok.
Hat ciklusra épül:
(100 költeményt tartalmaz)

  1. Spleen és Ideál: a hiányos és a vágyott élet tragikus összeütközése.
  2. A párizsi képek: az embert felemésztő nagyvárosi élet.
  3. A bor: a mesterséges gyönyörök, a bor mámorát énekli.
  4. A Romlás virágai: a bűnök örvényei. Fájdalmas vallomások.
  5. Lázadás: a Sátán magasztalása. ( Az Egyetemes lázadás fejének magasztalása)
  6. A halál és az élet. Az élet, mint utazás terhétől elfáradó ember várakozását és szorongását fejezi ki.Formaművészete: Baudelaire szerint a versnek tudatosan megmunkáltnak kell lennie.

 

Az albatrosz (1861)

1-3. versszak: egy allegorikus kép. Az albatrosz foglyul ejti a hajó legénységét. Két ellentétes világot állít szembe: a fenn a korlátlan szabadságot, a lenn a rabságot jelképezi.
4. versszak: Ironikus megfogalmazásban: az albatroszéhoz hasonló a költő sorsa is.

A költemény mondanivalója: a modern polgári világban a költő sorsa az albatroszéhoz hasonló 
A Romlás virágait Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc fordította le. A kötet 1823-ban jelent meg Magyarországon.

Szerző: klió  2010.11.23. 10:01 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.