A lírai műnem jellemzői: szubjektív érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat fejez ki. Fontos a személyiség, a teljesség igénye és a jelenidejűség.

A görög líra kialakulása: Kr. e. VII. sz. (Nagy átalakulások, harcok a démosz és az arisztokrácia között. Az ember keresi a helyét a megváltozott világban.)

A görög líra műfajai:

  1. Elégia: distichonban írt, fuvolakísérettel előadott költemény, hangulata szomorú, a történteken merengő, gondolkodó mű. Témája: politika, közélet, bölcselet, szerelem, erotika. Alkotók: Kallinosz, Türtaiosz, Mimnermosz, Szolón, Theognisz, Kallimakhosz
  2. Epigramma: sírfelirat szövege, vagy isteneknek szánt épületek falára vésett írás. Rövid, tömör, csattanóra épülő vers. Alkotók: Szimonidész, thermopülai hősök sírfeliratai, Aszklépiadész
  3. Iambosz: gúnyolódó, vagy gúnyos hangvételű vers. Alkotók: Arkhilokhosz, Szémonidész, Hippónax
  4. Kardal: vallásos szertartások, ünnepségek, lakodalmak alkalmából csoportosan előadott, zenével és tánccal kísért mű.
  5. Dal: szubjektív érzelmeket megszólaltató mű. A pillanatnyi élményeket, érzéseket, hangulatokat fejezi ki. Témája sokféle: szerelem, boldogság, öröm, bánat, csalódottság, stb. Alkotók: Alkaiosz, Szapphó, Anakreón

A görög lírai műfajok közül Európában tovább él az elégia, az epigramma és a dal.

A magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály anakreóni dalai, Berzsenyi és mások elégiái, Kazinczy és Kölcsey Ferenc epigrammái, Petőfi és mások dalai.

Szerző: klió  2010.03.08. 10:23 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.