1. Általános jellemzők
  2. Az alföld
  3. A puszta, télen
  4. A Kiskunság

  • Új tájeszmény: a romantika zord, vadregényes tájaival szemben az érzelmi túlfűtött szülőföldszeretet központjában a délibábos síkság kerül.
  • Petőfi fedezi fel a szülőföldet, mint a szabadság szimbólumát.
  • Egyformán fontos a táj és benne az ember, valamint a tájat szemlélő költő.
  • Többféle nézőpontból jeleníti meg a tájat: közelít, távolodik; szűkül, bővül a látószög (akár a pacsirta röpte).

Választható versek:

  • A Tisza
  • Kiskunság
  • Az alföld
  • A puszta, télen
  • Szülőföldemen

Az alföld

1844. július

Megjelent 1844 október 5-én a Honderűben.

Elemzés:

1-2. versszak: Felkiáltással kezdi. A kétféle tájideált szembeállítja: romantikus, vadregényes ⇔ az alföld síksága. Viszonya a kettőhöz. A szabadságvágy kifejezése: „börtönéből szabadult sas lelkem...”.

3-5. versszak: A Duna-Tisza köze bemutatása. Mozgalmasság, hangok.
Nézőpont: a magasból lefelé irányul.

6-7. versszak: Búzatáblák, nádasok; közelkép a tanyákról: idilli, nyugodt képek
Nézőpont: pásztázó, körbetekintő.

8. versszak: A csárda: tipikus hely, tipikus alak (betyár).
Nézőpont: távolodó.

9-10. versszak: Nyárfaerdő, királydinnyés, homokos talaj, növényzete, élővilága.
Nézőpont: közeli.

11. versszak: A látóhatárig nézünk: a város tornya.
Nézőpont: távolodó.

12. versszak: Elragadtatott felkiáltás, vallomás a szülőföld szeretetéről.

E versben fogalmazza meg új tájeszményét.

A teljes mű itt olvasható >

A puszta, télen

Pest, 1848. január

  • A szülőföldre való visszaemlékezés ihletében írja.
  • A vers felütése közvetlen hangulatot teremt.
  • „Hej, mostan puszta ám igazán a puszta” – szójáték a szó két jelentésével.
  • Az ősz megszemélyesítése derűs, kedélyes hangulat.
  • Ráérősen mesél a költő.

2-3. versszak: Általános kép a téli pusztáról. A tél a hiány évszaka ⇔ nyár: a harmadik versszak a mozgás, a hangok hiánya.

4-6. versszak: Az emberi élet színhelyei kívülről befelé haladva. Tények közlése. Minden lelassult, mozdulatlan.

7. versszak: Ismét a kinti világot látjuk, a kihalt pusztaságot, de most a szelek, viharok vad mozgása a jellemző.

8. versszak: A dinamikus környezetben egy magányos emberi alak tűnik fel (betyár). A záró sor emberi tragédiát sűrít: „Háta mögött farkas, feje fölött holló”.

9. versszak: Folytatódik a komor hangulat a hasonlatban: „Mint kiűzött király...”. A természet mozdulatlanságával szemben a társadalom mozgásban van.

A teljes mű itt olvasható >

A Kiskunság

Pest, 1848.

  • Itt is az emlék a kiindulópont.
  • Felidézi az alföld képeit: forró nyári napon hazaindul, estére érkezik meg.
  • A puszta páratlan szépsége jelenik meg a képekben.
  • A szélmalmok örökös mozgása jelképes értelmet hordoz. A nyitottság, a határtalanság képzetét kelti.

Petőfi romantikus vonzódása a természethez túlfűtött érzelmi kötődése a szülőföldhöz jellemzi egész tájköltészetét.

A teljes mű itt olvasható >

Szerző: klió  2010.02.19. 10:09 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.