Első felvonás

A színpad közepén virágzó tündérfa áll, alatta Mirigy megkötözve ül. Csongor jön. Mirigy elmondja Csongornak, hogy azért kötözték ide, hogy vigyázzon az aranyalmákat termő fára. Ugyanis a fáról minden éjjel eltűntek az almák. Hiába őrködnek mellette, az éjszakai szellő mindenkit elaltat. Csongor eloldja Mirigy láncait, aki átokkal köszöni meg az ifjú jótettét, s távozik, de ki akarja hallgatni a beszélgetéseket és elrejtőzik. Csongor énekel aztán ő is elrejtőzik a lombok közt.

Ilma és Tünde jön. Tünde meglátja Csongort és odamegy hozzá. Ilma le akar szakítani egy aranyalmát, de nem sikerül neki. Mirigy meglátva a szerelmespárt, bosszút esküszik. Titokban Tünde hajából levág egy fürtöt, hogy azt a saját leánya fejére borítsa, s így Csongor az ő leányába szeressen bele. Akkor aztán ő, Mirigy lesz az uralkodó.

Csongor és Tünde elbúcsúznak, de távozóban Ilma megsúgja Csongornak, hogy a hármasútnál a középső ér célba. Csongor is elindul Tündéék után. A hármasútnál Ekkor három manó jelenik meg, akik táplálék után kutatnak, de csak egy rókát talál Duzzog. Mirigy bíztatja a rókát, hogy gyorsabban fusson a manók elől, ugyanis az ő lánya van itt róka képében. Tünde és Ilma is a hármasúthoz érnek, s azon tűnődnek, milyen jelet hagyjanak Csongornak. Végül is kis lábnyomokat hagynak a homokban. A manók megeszik a rókát, amiért Mirigy megátkozza őket. Mirigy dühösen távozik. A manókban pedig megfogan az átok.

Második felvonás

A hármasútnál azon töpreng Csongor, hogy merre menjen. Egyszer csak jön egy Kalmár, akitől megkérdezi, nem tudja-e, merre van Tündérlak. A Kalmár azt válaszolja, hogy a tündérhon ott van, ahol a pénz. Aztán a Fejedelem jön, aki Csongor kérdésére azt válaszolja, hogy ahol mindenki és minden behódol a tekintélyének. Aztán a tudós jön, s azt válaszolja: „a költők világa szép tündérvilág, mi kár, hogy álom, gyereknek való! Ébredj föl! Vagy ha még álmodni jobb, menj álmodd vissza, amit álmodtál, mert a valóság csalt remény!”

Csongor szánakozva szemléli ezeknek az embereknek a boldogtalanságát. Balga jön, s elpanaszolja, hogy felesége, Böske elhagyta, s ezért öngyilkos akar lenni. Meg is próbálta, de a kötél leszakadt alatta. Csongor és Balga együtt mennek el megkeresni szeretteiket. A kis lábnyomok irányába mennek. Találkoznak a manókkal, akik egy bocskoron, egy ostoron és egy köpönyegen veszekednek. Csongor ravasz módon, úgy akar igazságot tenni, hogy versenyt futtatja őket. Míg ők futnak, Csongor tovarepül a bűvös eszközökön. Balgát hátra hagyja. Azt mondja neki, hogy visszajön érte. A manók dolguk végeztével látják, hogy Csongor rászedte őket. Faggatják Balgát, de ő nem árulja el gazdáját. Erre Duzzog elmond egy varázsszöveget, és egy rossz kordén Csongor után erednek.

Harmadik felvonás

Mirigy kővé változva akarja kihallgatni a beszélgetéseket. A manók bóbiskolva húzzák Balgát a kordén. Balga kihasználva a manók figyelemvesztését, leszáll a kordéról és a kődarabot (Mirigyet) teszi bele. A manók ezt húzzák tovább.

Csongor és Balga találkoznak. Elmesélik, hogy kerültek ide. Aztán Tünde és Ilma jön, de nem ismerik meg Csongort és Balgát, s tovább mennek. Balga hátán, még a hármasútnál ott maradtak a lábnyomok és ezek alapján folytatják útjukat. A manók jönnek a most már visszaváltozott Miriggyel. Mirigy elmondja Kurrahnak ( az egyik manó), hogy mit csináljanak azért, hogy a bűvös eszközöket visszaszerezzék Csongortól. Ledér, Mirigy lánya jön. Mirigy öregasszony képében ráveszi a lányt, hogy menjen vele. Majd aranyhajat rak rá (Tünde hajfürtjeit) és nagyon gazdag lesz.

Negyedik felvonás

Balga a sok menéstől elcsigázva, leül egy házfal mellé. Csongor addig bemegy a házba. Miközben Balga szundikál a manók leöntözik szeméttel, borral, és egy szamárhoz kötözik. Dimitri rá akarja beszélni Balgát, hogy igyon pálinkát, de mikor már rááll, nem hoz neki. Ekkor Kurrah elindítja a szamarat és a hozzákötözött Balgát egy ólba terelik. Bezárják mindkettőt. Kurrah felöltözik Balga ruháiba, és ő megy el Csongor úrfival. Csongor elfáradva ledől egy kicsit aludni, és arra kéri a Balgának öltözött Kurrahot, hogy ha Tünde jön, költse fel. Tünde és Ilma csakugyan jön, de Kurrah nem költi fel Csongort. Tünde megcsókolja Csongort, és azt üzeni neki, hogy egy szeggel magasabbra akassza a kardját, majd távoznak.

Kurrah rögtön felébreszti Csongort és elmeséli, hogy itt járt Tünde, de az úrfit nem lehetett felébreszteni, olyan mélyen aludt. Csongor megátkozza a Balgának vélt Kurrahot.

Mirigy hajlékában Ledér hasztalan várja a szép úrfit, nem jön. Tetetett szerelemmel rajongja körül Balga a lányt, de az otthagyja. Ekkor észreveszi a csodaeszközöket. Ezeket azonban a manók rakták oda megtévesztésül, nem az igaziak. Balga rögtön felhúzza a csizmát, de nem történik semmi. Erre megátkozza.

Csongor a Balgának vélt Kurrahot kergeti, de most az igazi Balgát csípi nyakon. Rájön, hogy a manók csalták meg. Elindul Balga és Csongor. Balga azonban visszamegy egy elrejtett birkalábért. A szekrényből Mirigy lép elő, és egy seprűvel el kezdi kergetni Balgát, aki az ablakon keresztül kiugorva menekül.

Mirigy a föld segítségét kéri, de az kineveti. Ekkor a varázskúthoz megy. Leveszi a leplet róla. Tünde és Ilma jön. Belenéznek a kútba. Ilma Balgát látja ott, Tünde pedig Csongort, aki szerelmesen távozik egy lánnyal, akinek van egy báránykája, de még arról is megfeledkezik. Ilma dühösen egy pogácsát dob a kútba. Az nagy lánggal csap fel, mire Ilma és Tünde elszaladnak. Mirigy újabb varázslásba fog.

Csongor egy szép leányt keresve jön. A kútból egy leányalak emelkedik fel, és Csongornak integetve tovaleng. Balga nagyon éhes, s amikor belenéz a kútba egy palack bor és egy sült galamb emelkedik ki belőle, de azok is tovalebegnek. Mirigy úgy véli, célját elérte.

Ötödik felvonás

Kietlen táj. Tünde és Ilma az Éj országába menekült. Az Éj asszonyát látják, aki egy patak partján ülve alszik. Álmában megjelenik minden, amit teremtett. Tünde felébreszti, mire ő azt kívánja Tündének, hogy a föld legyen örökös hazája, s visszaküldi őket a „Hármas út vidékére”.

Csongor még mindig a leányalak után fut, amely végleg eltűnik. Balga az ételek után, amelyek porrá változnak. Újra jön a Kalmár sántikálva. Elpanaszolja, hogy amíg pénze volt, addig mindenki törődött vele, de most, hogy nincs, senki sem. Csongor segítségét kéri: „Segíts tovább, te gyámbot: menni kell, gazdálni a múlékony életen!” Vele még Balga sem cserélne, pedig nagyon éhes. A Fejedelem jön. Míg a leigázott nép fölött uralkodott, addig boldog volt, de a feudális anarchia következtében elvesztette összes vagyonát, most csak a sír vár rá. A tudós is jön, elmerült tekintettel. Arról beszél, hogy aki élni szeretne, meghal. Aki viszont halni akar, az nem tud. Ő is halni szeretne. Csongor bánatát a három vándor csak növeli. Balga tanácsára továbbmennek.

Egy elvadult kert közepén Tünde és Ilma jön. Tünde azt mondja, ha itt találkozik Csongorral, viruljon tovább ez a hatalmas fa, de ha nem, hervadjon el.

Nemtők játszadoznak mindaddig, míg Mirigy nem jön. Mirigy látványára a nemtők elrepülnek. Mirigy tíz körmével akarja kivájni az aranyalmafa gyökerét. A manók is megjelennek, s elpanaszolják, hogy a varázsszerszámokból már egy sincs meg. Meglátják Mirigyet, elfogják, megkötözik.

Tünde és Ilma, akik eddig elrejtőzve mindent láttak, előjönnek. Tünde most érti meg, hogy szerelmük Csongorral a vén Mirigy áldozata lett. A manók térdre borulnak előtte, de Tünde azt kéri tőlük, hogy őrizzék a fát, és aki a közelébe megy, azt vigyék elébe.

Csongor álmodozva jön. A manók elfogják, megkötözik, Tünde elébe viszik. Feloldják a köteleket és elmennek. Balga Ilmával veszekedve jön, de aztán megbékélnek egymással.

Csongor álmaiból felébredve azt látja, hogy egy tündérsereg közeledik felé. Tünde Csongor tudtára adja, hogy most már örökre az ő fogja. Csongor és Tünde egymásra találva örökre boldogok.

Szerző: klió  2011.09.09. 08:43 Szólj hozzá!

Első felvonás

Ottó, a királyné öccse, szerelmes Melindába, Bánk bán feleségébe. Ezt nem is titkolja nővére és Biberach előtt. Biberach feltárja hercege előtt a valóságot: „Ej, ej kegyelmes Úr! Vigyázz, vigyázz, mert egy ily keszeg, sovány fiút az izmos Bánk bán bajusza egy végére tűz!”

A palota egyik vendégszobájában férfiak mulatoznak. Az asztalnál Mikhál és Simon, Melinda bátyjai beszélgetnek. Ők a Bajóthi család leszármazottai, igazi spanyol vér csörgedezik ereikben. Belép a terembe Petur bán. Mikor meglátja a mulatókat, felháborodik, hogy így tűrik a merániak sanyargatását. Mikhál és Simon csendre intik, de ő nem hallgat el. „Ami a szívén, az a száján.” Bejön Myska bán is, a királyfiak nevelője. A nagyurat, Bánk bánt várják. Poharat ürítenek a szabadságra.

Feltűnik Bánk bán, úti köntösben egy félreeső zúg ajtajában. Tekintete „fojtott tűz, mely minden pillanatban kitörni láttatik.” Mikor Petur meglátja Bánkot, hátra marad. Nem mondja meg neki, miért hívatta vissza az udvarba, csak ma éjszakára meghívja a házába. A jelszó: Melinda.

Biberach kihallgatta Bánk és Petur előbbi beszélgetését. Petur távozása előtt kioson. Bánk gondolkodóba esik: miért Melinda a jelszó?!

Tiborc jön. Előadja nyomorúságos életét, de Bánk nem is figyel rá. Elmennek.

Ottó és Biberach jelenik meg a színen. Ottó Melindáról kérdezi Biberachot, de ő kitérő válaszokat ad. Próbálja megértetni Ottóval, hogy Melinda asszony s ez mit jelent. Mikor nyíltan megmondja, hogy Melinda nem a hercegé, Ottó elrohan. Biberach kijelenti, hogy neki „ott van a haza, hol a haszon”. Izidóra, Ottó kedvese jön. Biberach felvilágosítja, hogy Ottó Melindát szereti, nem őt.

Melinda és Ottó jelenete. Ottó be akarja vallani szerelmét, de Melinda egyértelműen tudomására hozza, hogy ő csak Bánkot szereti.

Megjelenik Bánk, és meglátja feleségét és Ottót, visszalép. Ottó Melinda elé térdepelve szerelmet vall. Melinda, férje szavaira emlékezve, ezeket mondja neki: „Szabad tekintet, szabad szív, szabad szó, kézben kéz, szemben szem, minálunk így szokta a szerelmes: aki itt letérdel, az imádkozik vagy ámít”. Melinda el akar menni, de szembejön vele Gertrudis, a királyné. Melinda szemébe vágja a királynénak, hogy őt együgyűnek nevezte. A nagyasszony megparancsolja, hogy Melindát 4 napig ne engedjék hozzá.

Gertrudis öccsével marad. Nagyon megszidja Ottót, hogy nem tud a szívének parancsolni. Ottó mentségül azt hozza fel, hogy nénje volt az, aki segítette Melinda megszerzésében. Erre a nagyasszony dühösen elrohan. Biberach azt tanácsolja Ottónak, hogy menjen nővére után és kérjen bocsánatot. Mondja azt, hogy Melindával ez a dolog csak kísérlet volt. Biberach porokat ad át Ottónak. Az egyik altató, a másik hevítő. Ottó félelem és öröm, utálat és szeretet között megköszöni a tanácsot és elsiet. Izidóra jön, majd Ottó után siet.

Bánk bán mindennek néma szemtanúja. Kivont karddal előjön rejtekéből. Nem tudja, mit tegyen. „Itten Melindám, ottan a hazám”.

Második felvonás

Az elégedetlenek Petur házában gyűltek össze. Itt van Mikhál és Simon bán is. Petur bán feje felett a trónoló királyné képe függ. A békétlenek mellett letakart pajzsok sorakoznak. Éjszaka van. Petur bán megkérdezi a pártütőket, hogy mire várnak még. Mióta Endre király a harctéren van, a magyarok sorsa egyre rosszabb, mert a kormányzás Endre felesége, Gertrudis kezében van. Szembe kell szállni a királynéval! De még nincs közös megegyezés. A határidő másnap éjjel. Petur felkapja a mellette levő pajzsot és megmutatja az uraknak. A pajzson egy címerben a trón alatt, vérben fetrengő királyné látható. Az urak megnézik saját pajzsukat, s azon is ugyanezt a címert látják. Elhatározzák, hogy a következő éjjel pártütés lesz. Megérkezik Bánk. Először kardot ránt, hogy megfékezze a pártütőket, de Petur megérteti vele a haza sorsát. Elmondja, hogy a magyaroknak nem kell idegen királynő. „Mert szent előttem a királyom és az asszonyt becsülöm – ah, mégis annak én engedelmeskedni nem tudok.” Bánk és Petur közös nevezőre jut.

Biberach hírül hozza, hogy amíg ők itt beszélgetnek, addig Ottó és Melinda együtt van. Bánk elmegy Biberachhal. Hajnalodik.

Harmadik felvonás

Melinda szobájában Bánk vallatja Melindát. Melinda elmondja az igazat, de Bánk hazugsággal vádolja. Megátkozza saját gyermekét, mire Melinda sírva távozik.

Izidóra egy oldalajtón beront. Dölyfösen beszél Bánkkal és felelősségre vonja azért, hogy bezárta az ajtót a „királyné barátja” előtt. Bánk kizavarja.

Tiborc jön. Elmondja panaszát. A magyar nép küldötte ő, azé a népé, akiket „a szükség garast rabolni kényszerít”. A merániak a magyarok bőrét nyúzzák. A természet maga a szegényt arra szánta, hogy „ szülessen, éljen, dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és – meghaljon”. Bánk most már megért mindent. Tudja, hogy hol a helye. Tiborccal üzeni a népnek: mondja meg nekik, hogy „él még Bánk!”

Biberach hírül hozza, hogy Melinda „magán kívül futott el”. Bánk behozza kisfiát, Somát, s elmondja neki, hogy az oroszlánok közé küldi, hogy szelídítse meg őket, és ha hálából majd megnyalják a kezét, mondja azt: „oh, mégis találtam embert”! Ezután elmegy.

Biberach a színen marad. Ottó fut be azzal, hogy a királyné el akarja fogatni, mert úgy cselekedett, ahogy azt Biberach tanácsolta. Ottó megfenyegeti Biberachot, aki viszont úgy replikázik, hogy vigyázzon az elfogatással, mert csak ő tudja, ki ölte meg Fülöp királyt! Biberach el akar menni, de Ottó orvul ledöfi, s elrohan.

Myska bán jön, aki Ottót keresi, de meglátja a haldokló Biberachot, akinek még van annyi ereje, hogy a gyilkosát megnevezze.

Negyedik felvonás

A királyné szobája. Gertrudis egy levelet olvas. Izidóra jön és elmondja Ottó mit művelt vele és Biberachhal. Izidóra haza akar menni, amibe a királynő bele is egyezik.

Melinda a következő látogató. Határozottan elmondja sérelmeit a királynőnek. „ Koronák bemocskolójának” nevezi. Nem csókol neki kezet, mert ezt a „szennyes” kezet nem illeti csókkal. Mire Gertrudis az asszonyoknak megparancsolja: „Vigyétek e szegény tébultat el!”

Mikhál bán érkezik. Felvilágosítja a királynét arról, hogy ő azoknak a magyaroknak a követe, akik nem tűrik tovább Gertrudis zsarnokoskodását. Visszaemlékezik fia halálára, s a család nagy bánatára. A királyné parancsot ad Simon bán elfogatására, Mikhál bánt pedig elviteti. Bánk is megjön. A királynéhoz beszél, de ő kimegy és Melindával jön vissza. Melinda megkérdezi, hogy hol van a kisfia, mire Bánk kimutat az ablakon át az udvarra, ahol Mikhált vezetik a tömlöcbe, és mellette lépked a kis Soma. A királyné dühösen elzavarja őket, de Bánkot visszahívja. Bánk elbúcsúzik Melindától, akit Tiborc gondjaira bíz.

Bánk teste egész dühének áradatával beolvas Gertrudisnak. Közben Ottó benéz, de meglátva Bánkot elrohan. Bánk szörnyűséges átkot zúdít Gertrudisra. Gertrudis az átkok hallatán tőrt ragad, de Bánk kicsavarja a kezéből és megöli.

A zendülők az ajtóban vannak. Ottó segítségkérését már nem hallja a halott királyné. A zendülők és a katonák összeverekednek. Solom mester is megérkezik a királyfiakkal.

Ötödik felvonás

A palotában felravatalozták a királynét. A nép meg akarja nézni, hogy valóban ő van-e a koporsóban. A halott mellett Izidóra áll a királyfiakkal. A király is megérkezik. Megöleli fiait, s eltakarja könnyes szemét. Solom mester beszámol a történtekről. Ottó elbujdosott, a lázadóknak kiontotta a vérét. A király egy levelet talált felesége asztalán, amelyből megtudta, hogy a királyné volt a hibás.

Solom bevezeti Simon bánt, aki elmondja, hogy nem Petur ölte meg a királynét, hiszen ők már halva találták. Közben az is kiderül, hogy Ottó elvitte a királyné hétezer aranyát.

Mikhál jön a kis Somával. Elpanaszolja, hogy az ő ősz feje mocskot még nem ért, de Gertrudisnak sikerült bemocskolnia. Mikhál a kis Somát a királyra bízza.

Bánk meglátja fiát a király mellett, s magához vonja. Bevallja, hogy ő a gyilkos. Nádori láncát Gertrudis sírjába dobja. Petur bán utolsó leheletével megátkozza az „alattomos gyilkost” és Gertrudist. A király párbajra hívja Bánkot, aki viszont Istenként tiszteli a királyt, s ezért nem vív meg vele. Mikor parancsot ad a király Bánk elvitelére, messziről Melinda dalát hozza a szél. Ezt hallgatják. Bánk tudja, hogy a dal azért szól, mert Melinda meghalt. Tiborchoz megy Bánk, s faggatja, hogy mi történt, de ő nem válaszol. Közben a parasztok egy halottat hoznak. Leteszik. Ekkor Bánk letépi a halott fátylát és felismeri Melindát. Mikhál és Simon a halottra borulnak. Bánk elmondatja Tiborccal, hogy halt meg Melinda. Így tudja meg, hogy Ottó emberei gyilkolták meg Melindát. A király először elítéli Bánkot, de végül mégis szabadon engedi, hiszen a veszteségét látva, épp elég büntetés neki az élet. A nép mély meghajlással köszöni meg a király döntését.  

Szerző: klió  2011.09.07. 09:23 Szólj hozzá!

1803.

Farsang hercege Budáról indult. Fejérvár, Veszprém, Szalának csúcsán át, Tihany, Balatonszántód és Somogy következtek. Tótiéktól Nagybajomba ment. Másnap, késő reggel megindult Kaposvár felé. Kaposvár akkor az Eszterházyak birtoka volt. A herceg itt telepedett le kíséretével. A város főutcáján felvonult Farsang herceg csodálatos serege.

A költő hiába kérte az angyalokat, hogy vegyék fel őt a szárnyaikra, nem tették. Pegasus azonban előtte termett és repítette a sereg után. A seregben minden járásból egy-egy osztály, csapat vonult. Összesen öt. Bongorfi Kapos zászlaja előtt lovagolt. Marczali osztályát Cserházy vezette. Az igaliakat pedig Ecse. A katonaság előtt Bordács Sziget ügetett. A babócsiak vezére Szemő és felesége Laura. A felvonulók közt még ott lépkedett egy nagyon szép hölgy, Etelka, valamint Cserházyné és Amália.

Egyszer csak hatalmas lárma keletkezett. Két vén banyát repített a szán. Az egyik Dorottya, aki nagyon csúnya, összeaszott, 65 éves öreglány, akinek már csak kettő a harminckettő, de mégis a bálba sietett. A másik Orsolya, aki már öt férjet hagyott a háta megett.

Az egész sereget Opor vezette. Végül is megérkeztek Kaposba. A házak megteltek vendégekkel. Mindenki számára az ebéd a fő attrakció, s kíváncsian várták. Végre a muzsikusok is megérkeztek, s most már nem volt akadálya, hogy hozzálássanak a finom ételek elfogyasztásához. Az asztalok mellett a beszéd is széles árban hömpölygött. Carnevál bort rendelt, s valamennyiük egészségére ürítették poharukat. Ezután a herceg kérésére Hyment násznagy előhozta azt a könyvet, amelyben a hölgyek névsora állt. Az eljegyzettek neve mellett egy piros kereszt díszlett, de akit örök pártára ítéltek, azok neve mellett egy aszott fügécske szégyenkezett. A herceg bejelölte a könyvben azokat, akik férjhez mentek. Látva a vénkisasszonyok dühét intett a zenészeknek, s elkezdődött a tánc.

Estvélig

Carnevál herceg kérésére az első táncot az új jegyesek járták, s ő előtte tartották meg a kézfogót. Mindenki vígan ropta a táncot, csak Dorottyáék nem. Egy kupacban ültek azok a vén fehérnépek, akik pártában maradtak. A tánc szép rendben folyt, az idő is szép volt, de érezni lehetett, hogy valami készülődik. A nemzetek táncait sorra eljárták, amikor Bordács felszólalt: Hisz magyarok vagyunk, akkor magyar táncot járjunk! Elkezdtek egy jó ropogós magyar táncot. Ez az a tánc, amely felfrissíti az elmét, más nemzeteket gyönyörködtet, csupán a magyar nem kedveli. Bordács felkérte Dorottyát, aki kapva kap az alkalmon. A vendégsereg kitáncolta magát, s némelyek emlegették már, hogy megéheztek. Míg a vacsora elkészült az egyik sarokban Belinda köré gyűltek a dámák és az urak, s játszani kezdtek. A „ Kit szeretsz?” játék közben Dorottyára került a sor. Az egyik feltett kérdésre azt a választ adta, hogy a szeretőjét ágyba vinné. Erre Ecse minden illetlenséget zúdított Dorottya fejére. Majdnem kitört a veszekedés, de szerencsére hozták a finom levest és imádkozni kellett.

Eris nézte a víg sereget és haragra lobbant, hogy hol az ő hatalma. Hiszen ő minden jó barátot egymás ellen tud uszítani! Szerencséjére itt voltak a vén banyák. Majd őket dühíti fel! Ahogy bement a terembe, a vendégek összeszólalkoztak. Dorottyát szemelte ki áldozatul. Dorottya tányérján egy fánk feküdt. Eris egy fánkká zsugorodott össze, amelyet Dorottya hamarosan megevett. Így Eris kívánsága beteljesedett. Dorottya egy szobában elmondta végtelen panaszát: már 60 éves és még egyetlen férfi sem akadt, aki őt megkérje, ezért bosszút áll Farsangon. Felbőszíti a vén banyákat: Mártát, Adelgundát, Rebekát, Magdalénát és Orsolyát.

Éjfélig

Dorottya kiment a táncterembe és leült egy kanapéra. Odalépett hozzá Adelgunda, aki egy mellékszobába hívott. Velük tartott Orsolya is. Dorottya elmondta szándékát. Arra kérte társait, hogy a velük egyérzésű hölgyeket szedjék össze. Gyűltek a lányok Dorottya zászlaja alá. Eris a bőgőst elaltatta és borzalmas hangokat csikart ki a bőgőből. Dorottyáék terve elkészült. Rebekát követként elküldték a nagyterembe, aki kegyetlenül lehordta a férfiúi nemet. Elmondta, hogy a kibékülés feltételei:

  1. Carnevált a banyák kezére kell adni.
  2. A matriculát (a könyvet) el kell égetni.
  3. A nőtlen férfiaknak meg kell követniük a vénlányokat.

Bordács minderre azt a feleletet adta, hogy az asszonyi klub az ő ellensége. Erre Rebekáék harci rendbe verődtek: balról Magdaléna, jobbról Márta. A fővezér Rebeka. Dorottya kiadta a parancsot a támadásra, s egy díványra ült, amelyet 8 szűz amazon a vállára vett. Dorottya kezében fogta az amazonok zászlaját, amelyen pántlikák és egy főkötő lobogott. Mindnyájan Lizette dalát énekelték, s fölöttük Eris lebegett. Először Carnevált kerítették kézre és marcangolták. Majd Hylment, a násznagyot. Az ifjak későn érkeztek segítségére. Hatalmas zűrzavar keletkezett.

Közben Amor hadicselt eszelt ki: elküldi a „minőröket” a harc helyszínére, s azok szerelmet öntenek a békétlenek szívébe. Így is történt. Oport kezet nyújtott a békétlenkedőknek, s azt mondta, hogy feleségül veszi azt, aki őt először megcsókolja. Mire hatalmas tolakodás kezdődött. Még a Dorottyát tartó 8 szűz is elszaladt. Dorottyának pedig keze, lába eltörött.

Hajnalig

A kisasszonyok egymást törve, zúzva rontottak Oporra, de megcsókolni egyik sem tudta. Mikor visszatértek Dorottyához, ő kéken, zölden a földön feküdt. Megszidta seregét, hogy egyetlen férfi csókjáért mindnet felrúgnak. A nők hada megbánta, hogy ily rútul cselekedett. Felsegítik Dorottyát, aki végrendeletet irat Apollonkával. A végrendelet: Kétezer „ szuvéntát” hagy a bécsi bolondokházára, ahol olyan szüzek lakjanak, akik örök pártában sültek. Másodszor a szülők házára kilencezer tallért, azok számára, akik csúnyák lévén vőlegényt nem kaptak. Harmadszor pedig Pentelén állítsanak fel egy alapítványt, amely évente 10 dámát férjhez ad a fél pénzen, másik felén pedig egy Vestális templomot kell építeni, amely 20 vén asszonynak is lakása lesz. Továbbá: a vármegyében van egy költő és szeretné, ha ő eldalolná a dámák harcát. Ha megteszi, akkor ráhagyja lencséni házát és a maradék bankóját. Orsolya megkapja két kiskutyáját. Hamvait két férfi közé temessék, és a sírkőre ne véssék rá a nevét!

Épp meghalni készült, amikor belépett Farsang hercege kezében a matriculával. Erre aztán újra feléledt. Kiugrott az ágyból. A 20 vén banyával kitépték a matrikulát a herceg kezéből és elégették. Lám-lám, azóta nincsenek vénlányok! A dámák életkorát senki sem tartja számon. Karnevált már-már le akarták fejezni, amikor az udvaron valaki azt kiabálta, hogy tűz van. Mindenki kiszaladt a házból. Csak Karnevál maradt benn Hylmennel. Így Karnevál megmenekült. A tűz úgy keletkezett, hogy Lizi nem bírt a jókedvével és ráfeküdt a tűzhelyre. A szoknyája tüzet fogott. Majd egy parázs ráesett a kutya hátára, s az szűkölve futott a szalmakazalba. A kazal is meggyulladt, de szerencsére ott volt Laci és eloltotta. Az urak és a hölgyek jókedve egyre határtalanabb lett. Mindenki kibékült már, amikor megjelent Fáma dáma, és sajnálkozott, hogy ez a farsang milyen rövid volt, s a boltban maradt a sok főkötő meg felöltő.

Már hajnalodott. Mindenki nyugodni tért, de valami csodás zenét hallottak. Megjelent Cythere, a boldog szerelem istennője, s békét hozott a zendülőkre. Elmondta, hogy jövőre hosszabbra szabja a farsangot, s fiainak megparancsolja, hogy ne nyílvesszővel, hanem puskagolyóval lőjenek az emberek szívébe. A dámák pedig tűrjenek békével a jövő karneválig! Ekkor Dorottya is levetette megaszott bőrét, kinőtt mind a 32 foga és megfiatalodott. Ámor sem volt rest és Opor meg Dorottya szívébe egy-egy nyilat lőtt. Ők egymás kezébe csaptak és hívatták a papot.

Szerző: klió  2011.08.24. 20:08 Szólj hozzá!

Az 1566-os szigeti csatát írja le a költő, dédapjának nagyszerű alakját és hősies kitartását a törökkel szemben.

Első ének

A költő Zrínyi eddig csak szerelmes verseket írogatott, de most Marsnak hangos versével foglalkozik. Az istenekhez fohászkodik, hogy művét erőben, egészségben írhassa meg.

A cselekmény az égben kezdődik. A mindenható szemét végigjáratja a földön és meglátja, hogy a magyarok már nem a régiek. Feslett az erkölcsük, mindenfelé irigység és zsarolás uralkodik. Ezért magához hívatja Mihály arkangyalt és megparancsolja neki, hogy menjen le a pokolba, és egy fúriát küldjön Törökországba. Habár az Úr sok jót tett a magyarokkal, azok mégis elfajzottak. Mihály arkangyal elmegy Törökországba és Alektó fúriát küldi a szultán Szulimánhoz. Szulimán álmában Alektó apja, Szelim képében jelenik meg. Rábeszéli Szulimánt, hogy induljon a magyarok ellen, mert minden a törököknek kedvez. A szultán felébred álmából, és összehívatja a divánt. Úgy döntenek, hogy Magyarországra törnek. A török sereg összegyűlik: Delimán, a nagykhá fia, Rusztán bég, a szultán veje, Kazul basra, Amirassen, Karabul Olindus, Menethám, szíriai király, Hamviván, Demirhám és bátyja Alderán, Kajer bég, Ajgás basa, Tamburlán  vezetésével. Mint egy nagy, hatalmas felhő, elindult a török sereg a magyarokra, a kaurokra.

Második ének

Arszlán bég, a budai fővezér megszállja Palotát, de a vitéz Túri György megfutamítja a törököket. A szultán hadserege is megérkezik. Szulimán Fejérvár ellen indul, és Petrafot Gyula vára ellen indul. A vár kapitánya, Kerecseni László feladja a várat és fogságba kerül. A szultán azon töpreng, hogy Egert vagy Szigetet támadja-e meg először.

Szigetváron Zrínyi a kapitány. Egy hajnalon, imájában könyörög Istenhez, hogy hallgassa meg könyörgését. S lám a feszület háromszor lehajol hozzá, s elmondja, hogy a csatában Zrínyi is meghal, de az ő keze által hal meg a szultán is.

Harmadik ének

A szultán a boszniai főbasának, Musztafának adja Arszlán bég vezérségét, akit megölet. Musztafa helyébe Mehmet basát jelöli. Mehmet megtámadja a siklósi várat. Bár a siklósi bég, Szkander figyelmezteti, hogy Szigetvár nagyon közel van, s vonuljon vissza kerített táborba, de Mehmet nem hallgat rá. Szkander béget ott tartja táborában és hosszasan beszélgetnek. Közben egy török lantos énekébe szövi, hogy minden szerencse a törökök lábához van kötve.

Ezalatt Zrínyi megtudja, hogy Mehmet a vár közelében telepedett le. Hajnalban megtámadja seregével a törököket. Száz szigeti lovas kicsalja a táborból Mehmetet. Csak a fia, Rézmán marad hátra ötszáz lovassal. Ezekkel ütközik meg Zrínyi csoportja. Zrínyi megállítja a megfutamodó embereit és maga ront Rézmánra. A visszatérő Mehmet már csak fia holttestét találja. Bőszülten támad Zrínyire, de ő hal meg Zrínyi keze által. A megfutamodó törököket a pécsi olajbég, Ibrahim visszafordítja. Farkasics pusztítja a törököket. Rahmaddal párbajt vív, amelyben Rahmad hal meg. Zrínyi a pécsi olajbéget megadásra kényszeríti. A bán serege bevonul a sikósi várba.

Negyedik ének

Reggelre rendben áll a sereg. Zrínyi hálát ad Istennek a diadalért. A sebesülteket és holtakat hazaviszik Szigetbe. A halottaktól való búcsúzás után vidáman lakomáznak. Zrínyi Ibrahim váltságdíjául a török fogságban levő Radován vajdát kéri. A siklósi csata híre eljut a szultánhoz. Jóslatot tartanak, ami a törökök vereségét mutatja, de a szultán hajthatatlan marad. Éjszaka a táborban két ló elszabadul, mire nagy zűr-zavar keletkezik. A törökök egymást kaszabolják mindaddig míg a szultán rendet nem teremt.

Ötödik ének

Zrínyi értesül Szulimán szándékáról, hogy Szigetet akarja bevenni. Épp ezért készül a védelemre. Összehívatja a hadnagyokat és a vajdákat. Buzdító beszédet tart. Elmondja,hogy a török csapat hatalmas, de Isten segítségével mégis győzhetnek. Minden vezér megesküszik, hogy utolsó csepp véréig harcol a törökök ellen. Az eskü után a kapitány bejárja a várat, majd levelet ír a királynak. Arról ír, hogy a törökök megtámadják a várat, de ne fájjon a király feje, mert ő megvédi. Ezután behívatja fiát, Györgyöt, s vele küldeti el a levelet a királynak. Tőle is elbúcsúzik. Fia kéri, hogy ne küldje el, mert mellette szeretne harcolni, de Zrínyi nem enged a könyörgésnek.

Hatodik ének

Szulimán Harsány alól, ahol pihenőt tart, a mézes szavú, ravasz Halul béget és a vad, kegyetlen Demirhámot küldi Zrínyihez. Erre Zrínyi összehívatja vitézeit a piactérre, s ott hallgatja meg a követeket, akik arra kérik, hogy adja fel a várat. Erre a nép feldühödik és a követeket kikergetik a várból. Szulimánt felingerli Zrínyi válasza, s azonnali készülőt fuvat. Egy törököt elfognak a portyázók, akiktől Zrínyi megtudja a támadás hírét.

Két török csapat az Almás patak két partjára telepszik. A magyar csapat megtámadja Ozmán basát és katonáit. Deli Vid szörnyű mészárlást visz végbe. Az Almás patak másik partján levő törökök is átjönnek. Zrínyi elébük megy, mire a törökök megfutamodnak. Deli Vid átkerül a törökök közé. Hamvivánnal birokra kel és megöli. Deli Vid török ruhába öltözik, de felismerik és rárontanak. Ő viszont kardjával utat tör magának. Zrínyi csapata boldogan tér haza.

Hetedik ének

Demirhám, amikor meghallja, hogy Hamviván is elesett a harcban, bosszút esküszik Deli Vid, Sziget és minden keresztény ellen. Demirhám kérésére elindulnak a szigetiek ellen.

A bástyán álló Zrínyi észre veszi a törökök közeledését. A szultán körbejárja a várat, s aztán elkezdik ágyúval lőni. Ezt a támadást Zrínyiék is viszonozzák. Sokan meghalnak mindkét oldalon. Meghal Farkasics. Zrínyi elsíratja jó vitézét. Miután eltemette, rajta üt Ali Kurton, aki vár körül sáncot ásat. Stipán, Zrínyi, Radivoj, Juranics és Deli Vid katonáik élén hősiesen harcolnak. Rusztán öccse, Arszlán megismeri Zrínyit és rátör, de Zrínyi megöli. Demirhám megtalálja Deli Videt és párbajra hívja. A törökök ismét megfutamodnak. Zrínyi összeszedi csapatát. A Két vitéz is abbahagyja a párbajt.

Nyolcadik ének

Szulimán szomorkodik a vereség miatt. Összehívja a főtanácsot és javaslatokat kér a szigeti vár bevételére. Rusztán, a szultán veje azt tanácsolja, hogy sánccal vegyék körül a várat. Delimán dühösen elhagyja, majd Demirhám is, a tanácsot. A maradottak helyeslik Rusztán javaslatát. A szultán ágyúzással akarja kipróbálni a szigetiek erejét.

Kilencedik ének

Ali Kurt már löveti a várat. Zrínyi két napja nem tört ki a várból. Deli Vid ösztökéli a bánt a kirohanásra, de Zrínyi megmagyarázza miért nem teszi: szeretne üzenetet küldeni a králynak. Deli Vid ajánlkozik az útra, de végül is Zrínyi Radivojt és Juranicsot, a két jó barátot küldi el. Deli Vid és a többiek ékes fegyvereket ajándékoznak a búcsúzóknak. Éjféltájban hagyják el a várat. Átvágnak az alvó törökökön és vitézül mészárolják őket. Mikor keresztüljutottak a táboron, az Almás patak felé indultak. Nem vették észre, hogy ott meg a tatárok tanyáznak. Így aztán a tatárok elfogják őket, és mindkettőt megölik. A várban Deli Vid megálmodja Radivoj halálát és elmondja Zrínyinek.

Tizedik ének

Már úgy tűnik, a szerencse végleg a törökökhöz pártol. Zrínyiék a belső várba szorulnak. Az egyik vitéz kinyitja a várkaput. A törökök betódulnak, a magyarok pedig lemészárolják őket. A törökökkel együtt Delimán is bejut a várba, és borzalmas pusztítást végez. Ezt észreveszik a magyarok és körülfogják, de Delimánnak és Demirhámnak sikerül a körből kitörni, s mindketten elfutnak. A győzelem tehát a szigetieké.

Tizenegyedik ének

Rusztán bég kicsúfolja Delimánt azért, mert megfutamodott. Delimán ezért nagy dühében megöli a béget. Elhagyja a török tábort, mert fél a szultán haragjától. Demirhám viszont követet küld Deli Vidhez, hogy megvívjon vele. Deli Vid meg is érkezik kétszáz vitézzel. De Demirhám sem jött egyedül. Egy egész csapat kísérte. A párbaj nem hoz semmi eredményt. Mind a két vitéz, Demirhám és Deli Vid is egyenlő erővel bír. Már úgy látszik, hogy Deli Vid győz, amikor a török katonák megszegik a szabályt és Demirhám segítségére mennek. A zűrzavarban Deli Vid magára ölt egy török ruhát és így megmenekül.

Tizenkettedik ének

Delimán Rusztán bég feleségéhez megy, Kumillához. Először kétségek gyötrik, hogy szereti-e őt az asszony, de aztán ő is bevallja, hogy titokban már rég szereti. Követ érkezik Delimánhoz, aki visszahívja a táborba. Delimán el is indul. Kumilla elkíséri, de útközben meghal. Delimán belátja, hogy egy harcosnak a harctéren van a helye, nem otthon.

Tizenharmadik ének

Deli Vid még mindig a török táborban tartózkodik. A török ruhában senki nem ismerte fel. Borbála, a felesége egy ideig szomorkodott utána, de aztán török ruhába öltözve elmegy az ellenség táborába. Az egyik török vitéz épp jelenteni akarja Deli Vid ittlétét, amikor Borbála megérkezik és megmenti férjét.

A szultán összehívatja a tanácsot, és úgy döntenek,hogy visszavonulnak Sziget alól. Ekkor fogják el a postagalambot, melyet Zrínyi küldött a királyhoz. A levélben segítséget kér a királytól. Ebből tudják meg a törökök, hogy egy nagy ostrommal bevehetik Szigetvárt.

Tizennegyedik ének

A pokol szörnyeit hívja segítségül Alderán, hogy a győzelem a törököké legyen. A törökök készülnek a nagy ostromra. A szigetiek már csak ötszázan vannak. Demirhám bejut a várba és újra párbajra hívja ki Deli Videt. Először Demirhám kap halálos sebet, majd Deli Vid is meghal.

Tizenötödik ének

Zrínyi összehívja ötszáz vitézét és elmondja, hogy nincs más kiút, mint hajnalban kirohanni a várból és megmutatni a törököknek a magyarok ki voltát. Isten látja miként romlik a magyar sereg, és magához hívatja Gábriel angyalt. Megparancsolja, hogy űzzék el a törököket segítő fúriákat. Zrínyiék kinyitják a várkaput és hősi elszántsággal rohannak a végtelennek látszó török seregre. Zrínyi megöli a szultánt és sok-sok török vitézt. A törökök látva a magyarok erejét, csak golyózáporral mernek ellenük menni. Egy janicsár golyóval eltalálja Zrínyit és egy másik golyó megöli. A magyar vitézek kapitányukkal együtt hősi halált halnak a haza szabadságáért. Érdemük, hogy az angyalsereg lelküket a mennyországba viszi.

Szerző: klió  2011.08.23. 17:28 Szólj hozzá!

„Eppur si mouver”
Tartalom

Előszó: Amikor Galilei lábával megdobbantotta kivégzése előtt a földet, és azt mondta, hogy „mégis mozog a föld”, akkor a földnek azt a felét, ahol Magyarország helyezkedik el, elfelejtette megdobbantani.

A csittvári krónika

A debreceni erdőben egy tanyán élt Nagy uram. Háza pincéjében gyakran összegyűltek a debreceni diákok egy kis borozgatásra, s közben ott írták a Csittvári Krónikát, amit egymás közt Koszorúnak neveztek. Ezt titokban kellett szerkeszteni, mert olyan írásokat tartalmazott, amelyeket a kormány nem engedett a nyilvánosság elé. A diákok tizenketten voltak. A társaság vezetője: Jenőy Kálmán.

Egy nap megint összegyűltek a pincében, de csak tizenegyen jelentek meg. A tizenkettedik tag azért nem jött el, mert az utolsó alkalommal nem fogadták el a versét. Megharagudott a többiekre és elárulta a Krónika íróit. Ezen a napon is újabb verseket írtak be a Krónikába, s utána tárogatón dalokat játszottak, énekeltek. Egyszer csak megjelent a kollégium professzora. Borcsay mókás részegnek tetette magát, és feltartóztatta az érkezőt míg társai elrejtették a Krónikát. A professzor ugyan megtalálta azt a hordót, amibe a titkos könyveket szokták elrejteni, de a Krónika nem volt benne. Máshova dugták el.

A Rákóczy harangja

Másnap megszólalt Rákóczy harangja. Ezt akkor szólaltatták meg, ha egy-egy diákot kicsaptak a kollégiumból. (Debreceni Református Kollégium). Az iskolaszék kihallgatta a Krónika íróit, és ítéletet hozott: 5 fiút elküldtek az iskolából (Jenőyt, Biróczyt, Borcsayt, Baskót és Csukát), 6 társukat pedig nagyon szigorúan megbüntették. Az 5 fiú elhagyta a kollégiumot és a várost. Az „árulókat” mindig a város határáig kisérték diáktársai. Száműzték őket a városból is. (Mint annakidején Csokonait is.)

A furcsa patrónus

A fiúk ballagtak az úton. Egyszer csak egy ötlovas hintó utolérte őket, s gazdája felvette őket.

Beszélgetésbe elegyedtek, s kiderült, hogy az úr Csollán Berti, aki arról volt híres, hogy minden embert megtréfál és nagyon gazdag. Megbeszélték, hogy a kicsapott diákok prédikálni fognak a tanyasi embereknek. Csakugyan így is történt. Napközben ettek, ittak, kártyáztak, meg ha úgy adódott, prédikáltak. A beszélgetések során Csollán Berti kipuhatolta a száműzöttek jövőbeli szándékát. Biróczy egy prókátor mellé akart elszegődni írnoknak. Borcsay komédiás akart lenni. Csuka Feri katona. Barkó Pali a magyarok őshazáját akarta felkutatni, de Jenőy még nem tudta mihez kezdjen.

Hova vezettek a levelek

Az öt diák kijátszotta Csollán Bertit és elszöktek tőle. Átkeltek a Tiszán és elbúcsúztak egymástól. A jószívű Biróczy felosztotta barátai közt azt a pénzt, amit a gazdag Csollán Bertitől kártyán nyert. Még előzőleg Csollán minden diáknak írt egy ajánlólevelet. Mikor észrevette a szökést utánuk ment, de nem érte utol őket. Leghamarabb Borcsay helyezkedett el, mert útközben vándorkomédiásokkal találkozott, s beállt közéjük. Csuka Feri Kassára ment, s az ottani kaszárnyába felvették trombitásnak.

Az édes otthon

Jenőy Kálmán hazaindult. Otthon élt egy bátyja, akit nagyon elkényeztettek, és a pénz segítségével nagy ember lett belőle. Mikor Kálmán megérkezett, Cilike üdvözölte elsőnek.

Mikor nagyanyja megtudta, hogy Kálmánt kicsapták az iskolából, rögtön levelet írt az egyik professzornak, hogy amennyiben ez a valós tény, az iskolának adott adományát visszavonja.

A professzor válaszlevelében megírta a kizárás okát. A nagymama ezután beszélt unokájával. A beszélgetés után Kálmán úgy érezte magát „mint aki a földhöz hozzá van szegezve. Az álló, mozdulatlan földhöz.”

A theátristák

Egy színtársulat érkezett abban a faluba, ahol a Jenőy család élt. A színészek hamar meghódították a nézőközönséget, s így minden este 7 órakor telt ház várta az előadást. Jenőyné, Cilike és Kálmán bátyja minden este elmentek az előadásra, csak Kálmán maradt otthon. Ő tanult. A színészek közt volt egy Bálvándy nevezetű férfi is.

Bálvándy

Csollán Berti barátja Bálvándy. Az volt a szenvedélye, hogy ha egy jó színtársulatra akadt, akkor mindenhova kísérgette őket. Egyik este a Hamletet adták elő. Ekkor Kálmán is elment, de bátyja otthon maradt. Mikor Hamlet a színpadra lépett, Kálmán barátját, Borcsayt ismerte fel benne. A felvonás után felment a színpadra, hogy üdvözölje barátját, de ő olyan lázban égett, hogy nem tudott barátjával törődni. Bálvándy elragadtatással beszélt Borcsayról, akinek a művészneve Bányaváry.

A sárga violák

Jenőyék minden nap meghívták Bányaváryt, de gyakran az egész színtársulatot is. Egyik nap Kálmán bátyja elárulta, hogy Cilikének szép hangja van. Cilike elénekelt egy dalt, s valóban gyönyörű a hangja. Elérkezett a nap, amikor a színészek búcsúelőadást tartottak. Ez alkalommal az egész család elment az előadásra. Kálmán bátyja beleszeretett az igazgatónőbe. Otthonról gyönyörű sárga violákat lopott, s az igazgatónőnek ajándékozta. Cilike beleszeretett Bányaváryba és elment a színészekkel. Kálmán elkészült tanulmányaival és magánvizsgát tett.

Amit a patvaristák tanulnak

Egy hét múlva Kálmán már Korcza úr irodájában dolgozott. Találkozott barátjával, a sánta Biróczyval. Kálmánnak nem sok dolga volt, így jutott ideje verseket írni. Korcza úr beavatta saját dolgaiba is Kálmánt. Egy alkalommal egymás után két nemes jött Kálmánhoz álruhában.

Egymástól földet akartak vásárolni, de az egyik dombon állt egy kereszt, s ez képezte a vita tárgyát. Végül Korcza úr elintézte, s mindkettőtől kapott 1000 forintot és egy malacot.

A per-siettető

Korcza úr elutazott Bécsbe és Kálmánra bízta a teendőket. Kálmán gyorsan el is végezte,s esténként drámákat írt. Egy nap az irodában megjelent Sátory Katica, aki nagyon megtetszett Kálmánnak. Katica válópert indított férje, Csollán Bertalan ellen. Kálmán újra fogalmazza a periratot.

A cáfolat

Kálmán elment Katicához a perirat ügyében. Paradicsomi állapotok közt találta őt. Katicának tetszett Kálmán irománya, de Korcza úr csak nevetett az egészen.

Az első intés

Kálmán nagyon szerelmes lett Katicába, de ezt titokban tartották. Adóságokba verte magát. Ostendébe utaztak kölcsön pénzen. Kálmán visszautasította Bálvándy meghívását egy vadászatra épp úgy mint volt barátja, Biróczy meghívását egy kirándulásra. Találkozott egy másik osztálytársával, Csuka Ferivel is, aki Kassán volt huszár. Egy újságot adott Kálmánnak, amiben Barkó Pali, diáktársuk felfedezéseiről írtak, aki pénz nélkül kutatja a magyarok őshazáját.

Az elefánt-csontra festett kép

Kálmán elgondolkodott a dolgain. Visszaadta a kölcsönkért pénzt. Másnap a három barát: Biróczy, Csuka Feri és Kálmán együtt ebédelt. Elment a kirándulásra. Ott elfelejtette Katicát és Dorottya kisasszonynak udvarolt. Másnap reggel indultak a Decséry birtokra a hercegnőhöz.

A messzelátó család

„A Decséry grófok egy „messzelátó” családot képeztek.” Kálmán jól érezte magát. Magánórákon tanította Dorottya kisasszonyt magyarra, s a magyar táncot is megtanulta, míg

Barátai mindenkivel vitatkoztak és szegénynek érezték magukat.

Az első „te”

Péter Pál napján nagy ünnepély volt a Decséry kastélyban. Ekkor ünnepelték az öreg Decséry névnapját is. Mindenki felköszöntötte. Dorottya kisasszony magyarul! A nagyapa úgy meghatódott, hogy azt mondta „te”. Kálmán egy magyar tánccal köszöntötte. Mire az öreg az óráját adta neki, amit ifjú korában egy magyar táncért kapott.

Ariadné

Katica hiába várta Kálmánt, nem jött. Írt férjének, Csollán Bertinek, hogy jöjjön Pestre, mert ki akar békülni vele. Berti jött is, de először a kutyaszínházba ment.

A hecc

Berti a kutyaszínházban találkozott barátjával, Bálvándyval. Egy kisfiú a kutyák közé egy macskát dobott. Az összekarmolászta a kutyákat és elmenekült. Aztán bolhákkal szórakoztatták a nagyérdeműt. Berti véletlenül összenyomta a bolhakirálynőt. A tulaj 300 forintot kért érte, de Berti Bálvándyra kente az egészet, aki 100-at fizetett akirálynőért. Ezután egy bika szabadult ki a nézőtérre, ami aztán végérvényesen véget vetett az előadásnak.

A hírhedett erőművész!

A történtekre válaszként Bálvándy kiplakáltoltatta másnap: Csollán Berti 1000 forintot ad annak, aki őt földhöz csapja. Berti nem tudott erről. Reggel meg is jelent egy hentes, hogy megbirkózzon, de Berti inkább pénzt adott neki. Aztán ott hagyta Pestet és hazament.

Hátrafelé fölfelé

Decséry család keresztet állíttatott. A felszentelés után nagy lakoma következett. Dorottya elmondta Kálmánnak, hogy ők is hivatalosak Bálvándyhoz arra a vadászatra, amit Kálmán visszautasított.

A szivárvány közepett

Kordán volt Bálvándy birtoka. A vadászat előtt mindenki kihúzta egy kalapból, hogy ki lesz a párja. Kálmán Katicát húzta. Mindketten elmondták sérelmeiket. Katica heves szidalmazása közben egy anyamedve jött elő. Kálmán nem,de Katica lelőtte. Így a szép nő boldog és büszke volt.

A hőstett

A vadászaton jól érezték magukat. Egy tréfát eszeltek ki: Minden férfit, aki nem találja el a   medvét, megbüntetik. Aszályi és Kálmán nem tudott erről. A bozótból előbukkanó medvét Kálmán célba vette, de nem találta el. Ekkor a puskatussal jól fejbe vágta. Merész tettéért megkapta a medvebőrt, de büntetésből bajuszt festettek neki, amit Dorottya törölt le.

Mi van a fenyők mögött

Másnap nagy mulatságot rendeztek. Csollán Berti kibékült Katicával. A polgármester beszédet tartott. Kálmán elhagyatottnak, megszégyenültnek érezte magát. Egyszer csak az udvaron álló két fenyő szétnyílt, és egy színpad állt ott. Kálmán a színtársulat igazgatójában Borcsayt, a barátját ismerte fel. Ott volt Cilike is. Az első felvonás után oda sietett hozzájuk és már nem volt egyedül.

Közelebb az éghez

Bányaváry (Borcsay), Kálmán és Cilike a sziklaormon rajongva beszéltek, írtak a föld iránt érzett szerelemről és a költői szabadságról.

Lenn a földön

Decséry grófék Tóth Máté tanyáján szálltak meg éjszakára. Tóth Máté elmondta Kálmánnak, hogy lett szegény parasztból nagygazda. Az áldásos esztendők és a szorgalmas munka meghozta gyümölcsét. Együtt éltek, dolgoztak a munkásokkal. Tóth Máté nem olvasott újságot, de a kereskedőktől mindent megtudott az országról. Kálmán a beszélgetés után látta, hogy még sokat kell emelkednie a földről, míg „az igaztalanul mostoha hazát fájdalommal szeretni” tudja.

A váló úton

Kálmán lefestette a hercegnő unokáját, Dorottyát. Egy pályázatra beadta drámáját, de zsűri említést sem tett művéről. Diplomavizsgája nem sikerült kitűnőre.

A nagyanya fenyítő keze

Kálmán új lakást, lovakat és egy birtok jövedelmét kapta nagyanyjától, hogy úr lehessen. Semmi több csak úr.

Lóháton

Az emberek szemében megnő az, aki lóra ül. Kálmán úri életet élt, megfogadta nagyanyja szavát, hónapok óta nem írt semmit. Felkérték, hogy a kisherceg születésnapjára írjon egy verset, de ezt sem tette. A verset Dorottya írta meg. A fiúcska rövid időn belül meghalt. Ekkor megható versben Kálmán búcsúztatta.

A nádornál

Kálmán folyamodványt nyújtott be a nádorhoz egy magyar színház létesítése érdekébe. A nádor visszaadta a kérelmet azzal, hogy a magyar nem fest figurákat az arcára, nem lesz kötéltáncossá, szereti a muzsikát, de semmi kincsért nem muzsikálna, s hogy Magyarországon nincs színházi közönség.

Őszi harmat után

Kálmán a nádortól a főhercegasszonyhoz ment, de nem találta otthon. Útközben Bányaváryékkal találkozott, s beleegyezett, hogy ők előadják a darabját Budán.

Milyen szépek a grófnő nefelejcsei…

Decséryék bálján Kálmán megtudta Dorottyától, hogy nagyanyja kitagadni készül őt. Dorottya két történetet mesélt el az asceta (aszkéta) szentekről. Az első két szerelmesről, a másik a hűségről szólt.

A Rundellában

Bányaváryék kijátszva az ostoba cenzort előadták Kálmán darabját a Rundellában, a budai vár egyik romos épületében. A hatalmas mű nem aratott sikert.

Különböző női szívek

Dorottyáék hirtelen elutaztak Olaszországba, de hagyott levelet Kálmánnak. Nagyanyja külföldi utazásra buzdítja Kálmánt. Katica termet ígért a színtársulatnak saját házában.

Apelles csizmadia és az igazi csizmadia

Kálmán sokat tanult Tseresnyés uramtól, aki nemesből lett budai csizmadia. Egész Európát bejárta, okos, művelt ember. Neki nagyon tetszett Kálmán drámája.

Ahol a citromfa virít

Kálmán elutazott Olaszországba, ahol megismerkedett az olasz nép titkos szervezetével, amely az idegenek ellen harcolt. Felismerte, hogy a haza szentebb, mint egy álomkép. Festészetet tanult, de mégis hazajött, mert nagyanyja leveléből értesült arról, hogy Bányaváry és Cilike nagy nyomorban élnek.

Az árvaság kezdete

Kálmán hazatérve örökre búcsút mondott nagyanyjának és előző életének. Bányaváryt Buda legzüllöttebb kocsmájában találta meg részegen. Tseresnyés mesterrel elvitték a csizmadia lakásába. Ettől kezdve Kálmán is nála lakott. A mester lakást és kosztot biztosított számukra.

A hősnő

Kálmán írt egy vígjátékot, ami a színészeknek is tetszett, s előadva még sikert is aratott. Volt pénzük a színészeknek, de Bányaváry továbbra is ivott. Így Cilike kezelte a pénzt, s a bevétel 20 %-át Kálmánnak adta.

A boldog szerelem

Dorottya férjhez ment Bálvándyhoz. Cilikének fia született, s Katinka lett a keresztanyja, Kálmán a keresztapja. Külföldre utazott Bálvándyékkal Béni bácsi is. Kártyán veszítettek 75 frankot, majd váltót hamisítottak, s így börtönbe kerültek. Katinka közbejárására engedték ki őket.

A jég hátán

Csollánné az egész színtársulatot meghívta vacsorára. Cilike a kisfiával akart lenni, s Kálmán kíséretében átkelt az olvadó, életveszélyes jeges Dunán. Kálmán visszament a vacsorára.

A thea ivástól

Aszályi megrágalmazta Cilikét, hogy jégzajláskor Bálvándyval kísértette át magát Budára, de Kálmán elégtételt vett a rágalmazón. Bányaváry külföldi szerződést akart aláírni, hogy Csollánnéval maradjon, elhagyja Cilikét, de Kálmán haragja észhez térítette. Bányaváryék végleg elhagyják Pestet.

A pusztában!

Kálmán egy szűk írói csoporttal lapot indított, de nem volt közönségük. Kevés fogyott a lapból. Festeni kezdett, de képeit sem vették meg. Tseresnyés uram kificamította a lábát és nem tudott elmenni a vásárokba eladni a csizmáit. Ekkor jelent meg Tóth Máté, aki megvette az 50 pár csizmát, és Kálmán 7 képét meg a megmaradt újságjait.

Kortes dolgok és családi bajok

Bertit választották a kortesek vezetőjének. Bálvándy az apósa ellen fordult, gúnyt űzött belőle. Ezért Dorottya áttért a protestáns hitre és az is maradt, amiért kitagadták az örökségből.

Correctura

Magyarországon kiütött a kolera. A régi 5 jó barát 12 évvel ezelőtt megbeszélte, hogy találkozni fognak. A találkozóra Borcsay nem tudott elmenni. Csuka Feri meghalt. Biróczyt a járvány miatt nem engedték be Magyarországra. Katinka levelet küldött Bálvándynak, hogy vegye feleségül. De Bálvándy megtréfálja őt.

Alkonysugarak

Jenőy Kálmán nagyon megbetegedett. Utoljára még meglátogatta őt Tóthné és leánya. Dorottya is írt egy levelet, amelynek elolvasása után meghalt.

Volt. Nincs. Lesz.

Kálmán már meghalt amikor barátja, Barkó Pali megérkezett. Már el is temették. Keresték, de nem találták. Jenőyné is felment Pestre, hogy fia sírját megkeresse, de nem találta meg, mert a csizmadia mester nem árulta el, hol fekszik. Dorottya is kijárt a temetőbe, de az ő szíve megsúgta hol fekszik Kálmán, akit szeretett és most is szeret.

A harc vége

Csollánék pere eldőlt. Berti hazavitte Katinkát a birtokára.

A költő álma

„Felébredt már minden nemzet, s az ébren levők versenyeznek egymással, nem karddal, nem üszökkel: hanem iskolákkal, gyárakkal, szellemi vetélkedéssel.”

„A föld pedig, melyet ők megmozdítottak, csendesen fordul előre tovább.”

Szerző: klió  2011.07.25. 13:14 Szólj hozzá!

Két csoportjuk: a magánhangzók és a mássalhangzók.

 

A magánhangzók

A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat és akadály nélkül távozik a szájüregből.

Jellemzőjük:

  1. Képzésükkor a hangszalagok rezegnek, ZÖNGE keletkezik.
  2. Önmagukban is képezhetnek szótagot.
  3. Hosszan hangoztathatjuk és távolabbra elhallatszanak: halihóóóóóóó.

Rendszerük:

  1. A nyelv vízszintes mozgása szerint lehetnek:
    • elöl képzett (magas): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
    • hátul képzett (mély): a, á, o, ó, u, ú magánhangzók.
  2. A nyelv függőleges mozgása szerint:
    • alsó nyelvállású (nyílt): e, a, á.
    • középső nyelvállású (középzárt): é, o, ó, ö, ő.
    • felső nyelvállású (zárt): i, í, u, ú, ü, ű.
  3. Az ajkak működése szerint:
    • ajakkerekítéses: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.
    • ajakréses: á, e, é, i, í.
  4. A kiejtés időtartama szerint:
    • rövidek: a, e, i, o, ö, u, ü
    • hosszúak: á, é, í, ó, ő, ú, ű

Nyelvünkben 14 magánhangzó van.

MAGÁNHANGZÓ TÖRVÉNYEK:

  1. HANGREND: a magyar nyelv sajátossága, hogy szavainkban legtöbb esetben vagy csak mély, vagy csak magas magánhangzók szerepelnek. Természetesen vegyesen is előfordulnak.
    E szerint megkülönböztetünk:
    • MAGAS: fekete, fehér, ünnep
    • MÉLY: asztal, árboc, tulajdonság
    • VEGYES: példa, tiszta, amely – hangrendű szavakat.
  2. AZ ILLESZKEDÉS törvénye:
    • Magas hangrendű szóhoz magas toldalék járul: fekete + ből= feketéből
    • Mély hangrendű szóhoz mély toldalék járul: autó + ból = autóból.
    • Vegyes hangrendűhöz általában mély: tiszta + ság = tisztaság, de előfordulhat magas is: hadsereg + ben = hadseregben.
  3. A HIÁTUSTÖRVÉNY: ha két magánhangzó kerül egymás mellé egy ejtéskönnyítő hangot ejtünk a kettő közt: tea, fia. Ejtés: teja, fija. Ezt azonban írásban sohasem jelöljük!

 

A mássalhangzók

A mássalhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő vagy megrezegteti a hangszalagokat vagy nem, és a szájüregben akadályba ütközik.

Rendszerük:

  1. A hangszalagok működése szerint lehetnek:
    • zöngések: b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j = ly, dz, dzs, gy, r, -
    • zöngétlenek: p, t, k, -, -, -, f, sz, s , - , -; , c, cs, ty, -, h
  2. A képzés helye szerint lehetnek:
    • ajakhangok: b, p, v, f, m (ez orrhang is)
    • foghangok: t, d, sz, z, l, r, s, cs, n (ez orrhang is)
    • szájpadláshangok – ínyhangok: j, ly, dz, dzs, g, gy, ty, k, ny (ez orrhang is)
    • gégehang: h.
  3. A képzés módja szerint lehetnek:
    • zárhangok: p, b, t, d, k, g, gy, ty
    • orrhangok: m, n, ny            
    • réshangok: f, s, sz, z, zs, v, j, h
    • zár-rés hangok: c, cs, dz, dzs
    • pergőhang: r
    • folyékony hangok: l, ly
  4. A kiejtés időtartama szerint: rövidek és hosszúak. A hosszúak írásbeli jelölése: bb, ssz, ddz.

A MÁSSALHANGZÓ TÖRVÉNYEK:

  1. Részleges hasonulás:
    • A képzés helye szerinti: színpad. Ejtés: szímpad
    • A zöngésség szerinti: bicikli. Ejtés: bicigli
      Írásban sohasem jelöljük!
  2. Teljes hasonulás:
    • Írásban jelölt: apám + val = apámmal
    • Írásban nem jelölt: hagy + ja = hagyja. Ejtés: haggya.
  3. Összeolvadás: ad + ja = adja. Ejtés: aggya. A két mássalhangzó találkozásánál egy 3. hangot ejtünk. Egyszer, ejtése: eccer.
  4. Mássalhangzó- rövidülés: otthon. A hosszú hangot röviden ejtjük: othon.
  5. Mássalhangzó-kiesés: több mássalhangzó találkozásánál egyiket nem ejtjük.
    Pl.: mindnyájan, ejtése: minnyájan. A d kiesik.

Nyelvünkben 25 mássalhangzó van. Önállóan szótagot nem alkotnak.

Szerző: klió  2011.07.23. 18:38 Szólj hozzá!

 

A BESZÉD a kommunikáció egyik legfontosabb módja. A nyelv, mint jelrendszer segítségével jön létre.

A beszéd egyéni jelenség. A nyelv eszközkészletének egyéni működtetése. (Szókészlet használata, hangképzés, beszédsebesség, intonáció.)

A beszéd legkisebb eleme a beszédhang.

A BESZÉDHANG képzéséhez szükségünk van levegőre és egészséges beszélőszervekre.

        A LEVEGŐ ÚTJA:

  • Az orr- vagy a szájüregen keresztül a garatba, a légcsőbe majd a tüdőbe jut.
  • A tüdőből kiáramló levegővel képezzük a beszédhangokat.

        A BESZÉLŐSZERVEK (hangképző szervek):

  • tüdő
  • légcső
  • gégefő a hangszalagokkal
  • garatüreg az ínyvitorlával
  • az orrüreg vagy a szájüreg:
    • nyelv
    • szájpadlás
    • íny
    • fogak
    • ajkak.

Bármely szerv betegsége, rendellenessége akadálya lehet a tiszta hangképzésnek.

 

A magánhangzók képzése

A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat (ezért valamennyi magánhangzó zönge) és akadály nélkül távozik a szájüregből.

 

A mássalhangzók képzése

A tüdőből kiáramló levegő vagy megrezegteti a hangszalagokat (ezek a zöngés mássalhangzók) vagy nem (ezek a zöngétlenek), az ínyvitorla irányítja a levegőt az orr- vagy a szájüregbe, ahol különböző akadályokba ütközik: fog, ajkak, íny, szájpadlás.

A hangszalagok állása szerint megkülönböztetünk:

  • zárállást
  • résállást
  • nyitott állást
  • suttogó állást
  • lélegző állást

A hangok többsége szájhang. Orrhang: m, n, ny.

A hang tehát a beszéd része, BESZÉDJEL. A hangtan (a fonéma) a nyelvi rendszer része.

Szerző: klió  2011.07.23. 07:07 Szólj hozzá!

Ugyanaz a nyelv különböző változatokban él.

Ez függ a nyelvet használó közösség:

  • területi hovatartozásától
  • szakmájától
  • műveltségétől
  • életkorától

Épp ezért minden egyén több nyelvváltozatot is használ.

A KÖZNYELV: egységes nemzeti nyelv. Az igényes beszéd fajtája.

AZ IRODALMI NYELV: a nemzeti nyelv írott változata.

A nyelvet vízszintes (lineáris), területi tagolódás alapján NYELVJÁRÁSOKRA bontjuk.

NYELVJÁRÁSOK: területileg a nyelv tagolódása.

  • Elsősorban hangzókészletükben: őző, ázó, íző. (Gondolj, a szegedi, a göcseji, a palóc, a nyírségi, a pesti, a baranyai hangképzésre!)
  • Szókincsükben: egyes területek más szó használnak a dolgok, tárgyak megnevezésére: tengeri = kukorica, csurgás = eresz, pityóka = krumpli

A nyelvjárások csak kismértékben térnek el nyelvtani rendszerünktől: ennyi = enni, innyi = inni, millen = milyen, mondják ezt Göcsejben.

A TÁRSADALMI (függőleges) tagolódás. A nyelv a társadalom rétegezettsége szempontjából is változatokat mutat:

  • SZAKNYELV: minden szakmának megvan a maga sajátos nyelvezete a tárgyak, a munkafolyamatok megnevezésére. (misung = híg habarcs)
  • CSOPORTNYELV:
  • RÉTEGNYELV:
    • diáknyelv: a mindenkori ifjúság nyelve a dolgok megnevezésére: zsír = jó, zsozsó = pénz, karó, fa, peca = egyes stb.
    • tolvajnyelv (argó, zsargó): azt a célt szolgálják, hogy beszédüket ne értse a kívülálló. Pl.: mackó = széf (sajnos újabbakról nem tudok).

A csoportnyelv fő feladata, hogy elkülönüljön a köznyelvtől, a szakma és a csoport tagjai értsék, de a kívülállók ne! ( Gondoljatok az orvosi nyelvre! Sajnos!)

A tételhez kaptok szövegeket is, amelyeknél meg kell állapítani, hogy hogy hova soroljátok.

Szerző: klió  2011.06.04. 08:36 Szólj hozzá!

A XVIII. század végétől szükségessé vált a magyar nyelv megújítása. Okai:

  • a gazdasági fejlődés
  • a társadalmi fejlődés
  • a szellemi élet, a kultúra fejlődése.

Az 1790 – 1791-es országgyűlés is központi kérdéssé nyilvánította a magyar nyelv ügyét.

Kettős feladat várt a nyelvújítókra:

  1. A magyar nyelvet egyenjogúvá kell tenni más európai nyelvekkel.
  2. A nyelv fejlesztése, amely a nemzet felemelkedésének és megmaradásának legfontosabb eszköze. („Nyelvében él a nemzet”)

A XIX. század első két évtizedét külön szakaszként tartjuk számon. Ez a Kazinczy Ferenc által vezetett NYELVÚJÍTÁS időszaka.

Harc dúlt a hagyományokat őrző, azokhoz ragaszkodó ORTOLÓGUSOK és a nyelvújítók, NEOLÓGUSOK közt. (Mondolat, Felelet a Mondolatra 1815)

Kazinczy mellett Bessenyei György, Szemere Pál is harcos képviselője volt a nyelvújításnak.

A nyelvújítás EREDMÉNYEI:

  • Több mint 10 ezer új szót alkottak a következő módon:
    • Tájszóból közszót teremtettek. Pl.: zamat
    • Régi, elavult szavakat felelevenítettek. Pl.: hős
    • Szóképzéssel: vadász, kertész, dagály (dagad: elvonás:dag+ ály képző)
    • Elvonással: kapálból kapa.
    • Szóösszetétellel: hő + mérő = hőmérő, csendőr.
    • Csonkítással.
    • Szóösszevonással: csokor + bokor = bokréta
    • Tükörfordítással (idegen nyelvből átvett tükörfordítással). Pl.: jármű, pincér.
  • A szépirodalom, a tudomány, a társalgás stílusa megújult, szókincse gazdagodott.
  • Megjelent az első magyar helyesírási szótár. (1832)
  • Kialakult az egységes magyar irodalmi és a művelt köznyelv.
  • A nyelvvel és a stílussal való tudatos, programszerű törődés. (Nyelvművelés)
  • Megjelent az 1872-ben indított Magyar Nyelvőr című folyóirat.

A magyar nyelv ettől kezdődően folyamatosan és a nyelvészek tudatos munkájának köszönhetően állandóan fejlődik, változik, a társadalmi igényekhez igazodva.

Igényesen használd szép magyar anyanyelvünket! Környezetedben légy Te is nyelvművelő! 

Szerző: klió  2011.06.02. 07:04 Szólj hozzá!

Természetesen csak a főbb nyelvtörténeti szakaszokat és a főbb nyelvemlékeinket említem.

  1. kor: ELŐMAGYAR kor: a magyar nyelv eredete és rokonsága. Kr. e. 4.évezred.
  2. kor: ŐSMAGYAR kor: az ugor nyelv szétbomlásától (obi-ugorra és ősmagyarra) a honfoglalásig tartott. A vándorlás kora (Levédia és Etelköz). Az első mongol, török és szláv (bolgár) hatások nyelvünkre. Ebből a korszakból nyelvemlékünk nincs.
  3. kor: ÓMAGYAR kor: a honfoglalástól a mohácsi vészig (1526) tartott. Ebből a korszakból már írásos nyelvemlékek is fennmaradtak: szorványemlékek, az első magyar szöveg (Halotti beszéd), kódexek.
  4. kor: KÖZÉPMAGYAR kor: 1526-1772-ig, a felvilágosodásig tartott: könyvnyomtatás, nyelvi egységesülés, normatív nyelvhasználat.
  5. kor: ÚJMAGYAR kor: 1772-től napjainkig. Kialakult a helyesírási normarendszer, nyelvtani könyvek, szótárak készültek. Előtérbe került a nyelvművelés. Gazdagodott, megújult a magyar nyelv. Erős nemzetközi hatások érték a magyar nyelvet.

NYELVEMLÉKEINK:

Szórványemlékek:

  1. 950- 951-ben Konstantin, bizánci császár „A birodalom kormányzásáról” című görög nyelvű művében 50 magyar tulajdonnevet említ.
  2. 1055. a tihanyi apátság Alapítólevele 58 magyar szót és az első magyar nyelvű mondattöredéket tartalmazza (vendégszöveg) : feheru varu rea meneh hodu utu rea

Szövegemlékek:

  1. 1192-1195 között keletkezhetett az első összefüggő szövegemlékünk:
    Halotti beszéd és könyörgés. 32 sorból áll. (Látjátok feleim szümtükhel…)
  2. 1300 körül született az első magyar vers: Ómagyar Mária-siralom
    (Világnak virága …) A magyaros verselés minden kelléke megtalálható benne.
  3. 1372-1400 között keletkezett a Jókai-kódex. Az első magyar nyelvű könyv: Assisi Szent Ferenc életéről szólt.
  4. A XV. században keletkezett az első bibliafordítás, a Huszti Biblia.
  5. A XVI. században első nyomtatott szövegemlékünk: Károly Gáspár és Sylvester János bibliafordítása.
  6. Az első magyar nyelven írott lexikonunk Apáczai Csere János munkája a XVII. századból.
Szerző: klió  2011.06.01. 17:19 Szólj hozzá!


Az őshazát a kutatók az Ural nyugati oldalára, a Volga és a Káma folyó torkolatvidékére teszik. Más tudósok ezt vitatják, hiszen a nomád állattartással foglalkozó ősmagyarok állandó mozgásban voltak. Így több alkalommal is áttértek az Ural keleti területeire, déli vidékeire. Mindenesetre a nyelvészek jelenlegi állásfoglalása szerint a következő tényeket tudomásul kell vennünk:
Az URALI ALAPNYELV Kr.e. 4. évezred tájékán kettévált:
I.                   FINNUGOR és
II.                SZAMOJÉD alapnyelvre
I. a FINNUGOR ág:
        1. finn-permi                                                     2. ugor ág
    a. finn-volgai   b. permi                                     a.obi-ugor     b. ősmagyar MAGYAR
    -volgai   -balti finn   -zürjén                                -manysi (vogul)
    -mordvin    -finn       -votják                                - hanti (osztják)
    - cseremisz -karjalai
                        - vepsze
                        - vót
                        - észt
                        - liv
                        - finn-lapp
II. SZAMOJÉD alapnyelv:
         1. északi                           2. déli
        - jurák                              - szelkup
        - jenyiszeji                       - szajáni szamojéd
        - tavgi szamojéd
A NYELVROKONSÁG bizonyítékai: a XVIII. és a XIX. században Gyarmathi Sámuel és Reguly Antal munkái alapján:
 1. Hangalakbeli szabályos eltérések, megfelelések: k-h (hal-kala, ház-katu)
 2. A jelentésváltozások törvényszerűségei.
 3. Nyelvszerkezeti egyezések (határozóragok és nem elöljárók).
 4. Az alapszókészlet megegyezése.
 5. A segédtudományok bizonyítékai: néprajz, régészet, paleontológia.
Ezt a nyelvrokonságot nem kell szégyellenünk. Mindig is Európa része voltunk, hiszen az Uraltól nyugatra Európa található, keletre pedig Ázsia.

  

Szerző: klió  2011.05.31. 10:05 Szólj hozzá!

A NYELVI eszközök:

  • Egyezményesek (konvencionálisak)
  • Szóhasználata függ az érzelmektől, a témától, a beszédhelyzettől.
  • Nyelvtani szabályok szerint működik.

Leggyakoribb formája a BESZÉD és az ÍRÁS.

     A BESZÉDRE jellemző:

  • az egyéni szóhasználat, orgánum
  • ösztönös
  • több egyéni változat
  • mondatfonetikai eszközök egyéni használata (szó, szószerkezet, mondat, szöveg)
  • zeneiségét a hangsúlyos és a hangsúlytalan részek váltakozása adja:
    • a hangmagasság ingadozása
    • a hangterjedelem
    • a hangszínezet, hanglejtés (a beszéd dallama)
    • a szünetek
    • a beszéd sebessége, tempója (gondolatközlő szerepe van)

Az élő BESZÉD jellemzői

  • akusztikai, időbeli
  • helyhez kötött
  • a hallgató visszajelez
  • gyors gondolkodást és azonnali szövegezést igényel
  • a közlés minden eszköze szerepet kaphat a gondolatcserében
  • ösztönösebb, igénytelenebb, mint az írott kommunikáció
  • a normáktól való kisebb-nagyobb eltérés előfordulhat
  • lazább, szabálytalanabb szerkesztésű, mint az írott forma

Az ÍROTT formájú kommunikáció jellemzői:

  • vizuális, térbeli
  • időben és térben kevésbé korlátozott, mint a beszéd
  • a visszajelzés késleltetett
  • a gondolkodásra időt enged
  • a kifejezőeszközök korlátozott körére építhet
  • tudatosabb, igényesebb nyelvi viselkedés
  • szigorúbb nyelvi normakövetés
  • szabályosabb, megformáltabb szerkesztésű, mint a beszéd

A NEM NYELVI (nonverbális) kommunikációs eszközök:

  • MIMIKA (arcjáték). Az érzelmek tükröződése az arcon.
  • GESZTUSOK (kézmozdulatok). Nyomatékot ad a mondanivalónak.
  • TESTTARTÁS. Kéz, láb, fej, gerinc helyzete, tartása információval szolgál a beszélő mondanivalójának őszinteségéről, érzelmeiről, határozottságáról stb.
  • SZEMKONTAKTUS. A figyelem pillanatnyi állapotáról, érzelmi hozzáállásáról tájékoztat.

A tökéletes kommunikációhoz szükségünk van valamennyi eszköz mind tökéletesebb birtoklására. Igyekezz megtanulni és használni is ezeket!

Szerző: klió  2011.05.31. 07:50 Szólj hozzá!

A tömegkommunikáció eszközei: sajtó (újságok, folyóiratok), rádió, televízió, internet.

JELLEMZŐI:

  1. Nincs azonnali visszajelzés a címzettől. (Csupán a nézettség. Ezért készítenek a különböző csatornák nézettségi statisztikát.)
  2. Nem konkrét személyhez szól, hanem egy tömeghez, ezért személytelenné válik a kommunikáció.
  3. A címzett és a feladó közé beékelődik a kommunikátor ( újságíró, riporter), akinek látásmódja, felkészültsége, politikai elkötelezettsége manipulálhatja a címzettet: olvasó, néző.
  4. A valóság szelektált változata jut el a címzetthez.
  5. A műsorok passzív nézése nem ösztönöz gondolkodásra, így leszoktat a gondolkodásról.
  6. Egy-egy műsor kedvéért elhanyagoljuk a kommunikáció hagyományos formáit. (Beszélgetés, játék).
  7. Az olvasásra nem fordítunk időt, hiszen készen kapunk filmeket.
  8. A fantáziánk beszűkül.
  9. Illetve hamis trendeket, illuziókat, értékrendet épít be a gondolkodásunkba. (Lásd: Való Világ)
  10. Így elveszíthetjük reális kapcsolatunkat a valósággal.

A tömegkommunikáció HASZNA:

  1. Szelektív nézés, olvasás esetén ismereteket közvetít, a művelődés eszköze lehet.
  2. Naprakész információkhoz juthatunk ( hírek, a világ eseményei).
  3. Kvízjátékok, nyelvművelő, kulturális műsorok révén gazdagíthatjuk tudásunkat, ismeretanyagunkat.
  4. Kinyílhat előttünk a világ. Távoli tájakat, embereket, kultúrákat ismerhetünk meg.
  5. Segít egyéni céljaink kitűzésében, értékrendünk kialakításában, más népek, egyáltalán a „ másság” elfogadásában.
  6. Ösztönöz a látott negatív példák megvitatására, így a másokkal való élő kommunikációra.
  7. Ösztönöz a véleményünk melletti határozott kiállásra, alapos indoklásra.

VÉGEZETÜL: mi ebben a korban élünk, itt kell megtalálni a helyünket, a tömegkommunikációval együtt. Erényeivel és buktatóival együtt. De: légy felkészült, értelmes, okos! Tudd, hogy mi a célod, s akkor tudod, mit mire használj! A televíziót, a rádiót, a különböző folyóiratokat. Ha megtaláltad a helyüket, Te is kész ember vagy.

Szerző: klió  2011.05.25. 17:25 Szólj hozzá!

A kommunikáció TÉNYEZŐI:

  • A FELADÓ: az információ, az üzenet elindítója.
  • A CÍMZETT: akinek az információt, üzenetet szánjuk.
  • A KÓD: az a jelrendszer, amelyet a feladó és a címzett egyaránt ismer (pl.: a magyar nyelv), így az információ, a közlemény kifejezésére alkalmas.
  • A CSATORNA: az információ továbbításának eszköze. (Posta, telefonhálózat, televíziós, rádiós műsorszórás stb. )
  • INFORMÁCIÓ: közlemény. A továbbított jelrendszer tartalma.
  • KÖZVETÍTŐ KÖZEG: levegő, kábel, rádiósugárzás.
  • KÜLSŐ KÖZEG: az információáramlás pillanatnyi állapotát befolyásoló tényezők. Pl.:vihar, zaj, térerő stb.

A kommunikáció FUNKCIÓJA:

  1. Egy bizonyos információ eljuttatása a címzetthez.
  2. A címzett reagálása az információra.
  3. A címzett és a feladó közötti kölcsönös információáramlás. A kommunikáció csak ebben az esetben tölti be funkcióját.
  4. Bármely kommunikációs tényező kimaradása esetén a kommunikáció nem jön létre, nem tölti be funkcióját.

A kommunikáció FUNKCIÓINAK fajtái:

  1. Tájékoztatási funkció: ismeretek közlése.
  2. Kifejező funkció: érzelmek, vágyak, gondolatok megfogalmazása.
  3. Felhívó funkció: akaratunk érvényesítése, mások cselekvésre ösztönzése.
  4. Fatikus (fatalista = az eleve elrendeltettségben hívő) funkció: a kapcsolat felvétele és mindenáron való fenntartása.
  5. Metanyelvi funkció: értelmező szerep.
  6. Esztétikai funkció: az üzenet művészi megformáltsága.

Ehhez a tételhez kapsz egy szöveget, amelyben fel kell ismerned a kommunikáció különböző tényezőit és funkcióit. Ki kinek írta, milyen céllal, funkcióval és igényességgel. 

Szerző: klió  2011.05.18. 16:22 Szólj hozzá!

A nyelv és a gondolkodás egymást feltételezve, gazdagítva alakult ki. Igaz, hogy egyes tudósok más állásponton értelmezik a két dolog összefüggését, de egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a két dolog egymás nélkül nem létezhetett és nem létezik. Egyes korokban hol az egyik, hol a másik domináns szerephez jutott, pl.: a felvilágosodás korában, de ez a nyelv története szempontjából elenyésző időszak.

A NYELVI JELEKET beszédben alkalmazzuk. A BESZÉD a működésben levő nyelv.

A BESZÉD a nyelv eszközkészletének a működtetése.

A BESZÉD, a NYELV és a GONDOLKODÁS együtt alakult ki.

A GONDOLKODÁS: az ember legősibb sajátja, amely kiemelte a természet élővilágából, tette a legmagasabb rendű élőlénnyé. A tapasztalás útján megszerzett tudás, annak átadása az utódoknak, az egymás közti kommunikáció, a természet különböző összefüggéseinek felismerése, a világegyetem ismétlődő folyamatai, lehetővé tette az ember számára, hogy ne csak elszenvedője, de a túlélője legyen a világegyetemnek.

Mindehhez szükség volt egy a közösség számára érthető JELRENDSZERRE, amely a nyelv.

A NYELV:

  • A nyelvi jelekből és szabályokból áll. ( Amit mindenki egységesen értelmez).
  • Közös, társadalmi egyezségen alapul.
  • Részei a FONÉMÁK (hangok), a MORFÉMÁK (a szó : lexémák + a toldalékok) a SZINTAGMÁK ( a szószerkezetek) és a MONDATOK.

Mindez független az EGYÉNTŐL. HAGYOMÁNYOZOTT és PASSZÍV.

A BESZÉD:

  • A beszéd során a nyelv elemkészletét és szabályrendszerét használjuk.
  • Egyéni jelenség. ( Az egyén használja az adott szituációs helyzetben. Függ intelligenciájától, műveltségétől, érzelmi motiváltságától.)
  • A szöveg a beszéd része.
  • Aktuális, aktív, függ az egyén habitusától.
  • A kollektív szabályrendszer egyéni alkalmazása.

NYELVI SZINTEK:

  • Hangok (fonémák). (Esetleges tájnyelvi hangképzés).
  • Szóelemek (szintagmák).
  • Szavak (lexémák). (Esetleges tájnyelvi szavak).
  • Szószerkezetek (szintagmák).
  • Mondatok.
  • Szöveg.  
Szerző: klió  2011.05.17. 12:15 Szólj hozzá!

A jel: érzékszerveinkkel felfogható fizikai jelenség, amely önmagán túl mutat és más jelentést is hordoz. Tehát:

Érzékelhető JELTESTBŐL és JELENTÉSBŐL áll.

Csak az a JEL: aminek egy csoport által elfogadott JELENTÉSE van, s ez a jelentés KÖZMEGEGYEZÉSEN alapul.

A JELRENDSZER tagjai:

  • INFORMÁCIÓT továbbítanak.
  • Egy JEL több JELRENDSZRNEK is tagja lehet
  • Vannak olyan JELEK, amelyek kultúránként mást jelentenek.
  • Az ember által alkotott jelek az idő múlásával változnak, tehát történetiségük van.

JELTÍPUSOK: ikon, index, szimbólum.

A NYELV is JELRENDSZER. Egyetemes, mert a társadalom minden tagja birtokolja.

           Legalkalmasabb a belső és a külső világ megjelenítésére, kifejezésére.

A LEGKISEBB NYELVI JEL:

  • a SZÓ (lexéma) és
  • a SZÓELEM ( a morféma) . Ez a kettő alkotja a SZINTAGMÁKAT.    

JELELEM, a FONÉMA, (a beszédhang). Nincs jelentése csak JELENTÉSMEGKÜLÖNBÖZTETŐ szerepe. (Pl.: tár-zár, kár-már, nyár-vár)

A NYELVI JELEK többsége szimbolikus jel.

A nyelvi jelek sokféle módon kapcsolódhatnak egymáshoz, de a kapcsolódás az adott nyelv szabályai szerint történik.

Pl.: Hangtest+ jelentés= morféma (minden szó és toldalék: képző, jel, rag)

Ír (lexéma)     + írna, írt, író, írtam 

SZÓSZERKEZETEK: szerkesztett jelek = szintagmák. Pl.: könyvet ír, szép könyv.

A NYELV az emberi gondolkodás formálásának, a gondolat közlésének, a kommunikációnak az eszköze.

ALAPJA:

  • A szókészlet
  • A szabályrendszer (grammatika)
  • A használati kód (statisztika)

A NYELV és a GONDOLAT az agyunkban összeforr. Egy-egy szimbólumsorról fel tudjuk idézni a valóság konkrét képeit, de akár egy-egy szóról is.

A NYELV tehát olyan JELRENDSZER, amelyet az anyanyelvén beszélő emberek bármikor fel tudnak idézni.

Mindenkor törekedj a szép magyar beszédre, és vesd el a szlenget, a divatot, a trendit!

 Amikor idegen nyelvet tanulunk, a jeltestet tanuljuk meg. A tudás a fejünkben van, csak a kifejezőeszközét, a jelet kell megtanulnunk ( a szót, az adott nyelv szabályrendszerét).

Tehát a nyelvtörténet során különböző (hang) jeleket használtak a különböző népcsoportok az egyes dolgok megnevezésére. Pl.: sztol (szláv), der tisch (germán), table (angolszász) = asztal. Így ez a nyelvi jel rögzült a köznyelvben. A nyelvi szabályrendszerben egyes nyelvek elöljárót használtak a határozók kifejezésére: ná sztolje, dem tisch, on de table = az asztalon. Mások ragot tettek a szó végére, mint a magyar: asztal + on. Így alakult ki a nyelv, mint jelrendszer.

Szerző: klió  2011.05.16. 16:54 Szólj hozzá!

Az író rövid életrajza: 1912. május 9-én, Budapesten született. Apja belügyminiszteri titkár és császári kamarás, akit másfélévesen elvesztett. Őt is katonai pályára szánták. 1923-26-ig a kőszegi katonai alreál, 1926-29-ig a budai főreáliskola tanulója. 1930-ban érettségizett, majd a budapesti egyetem matematika-fizika szakán diplomázott.

Első írásai 1931-ben a Napkeletben jelentek meg. Egyetemi évei alatt az Új Nemzedék munkatársa. 1933-tól a Budapesti Hírlap rovatvezetője. 1939-ben jelent meg a Nyugatban Drugeth-legenda című elbeszélése. A háború alatt légoltalmi szolgálatos volt. Igyekezett embereket menteni, többek közt Vas Istvánt is ő mentette meg. 1945- 1946 között a Magyar Rádió dramaturgja. 1945-1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. 1960 őszén fordításaiért az angol kormány vendégségbe hívta.

Díjai:

  • 1981 József Attila-díj
  • 1985. Kossuth-díj
  • 1988. Szép Ernő-díj
  • 1990. Örkény-díj

1990. október 9-én Budapesten halt meg.

 

Iskola a határon

1948-ban írta, de csak 1959-ben jelent meg.

A klasszikus és a kései modernség szellemében írta.

A regény előzményei: Egyedül (1931), Drugeth-legenda (1939), Hamisjátékosok (1941), Apagy (1948) című elbeszélések.

A művet a Buda című regény folytatásának szánta.

A mű életrajzi, külső burka: egy katonai reáliskola élete a nyugati határ mentén.

Címe utal a példázatos jellegre.

Ellentétes gondolatai: kötöttség- szabadság, embertelenség- humánum, beletörődés-lázadás, erkölcsösség- erkölcstelenség, egyén-közösség, gyermeklét-felnőttlét.

A nevelődési regény (felnőtté válás) műfaji jellemzői is megtalálhatóak benne.

A cselekmény ideje: 1957. Innét néz vissza az 1932-es, az 1936-os, az 1944-es eseményekre.

Cselekménye: Az első három hónap történése hosszabb, részletesebb, mint a többi harmincé.

Két nézőpontból ismerhetjük meg az eseményeket: egyik Medve kézirata, a másik Both Benedek elbeszélése.

A regény szerkezete: Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből vett idézeten nyugszik. Az emberiség mentheti át a kiválasztottakat, akikben megmaradt valami, amit nem lehet kiölni.

A lázadás és a behódolás különböző lehetőségeivel találkozunk a műben.

A három barát: Medve, Bébé, Szeredy közül Bébé maradt legkevésbé érintetlen.

Evokáció: Dante: Isteni színjáték (pokoljárás: az út a csillagokhoz vezet).

Motívumok: sár és hó. A sár az élet gyalázata, a rossz. A hóesés valódi tisztaság, kegyelmi aktus.

Szeretet és a csillagok: szolidaritáson alapul az igaz szeretet. A csillagok a természeti és az erkölcsi világrendet jelenítik meg. Ezen alapul az igaz barátság.

A fiúk befejezik az alreáliskola harmadik évfolyamát, s rádöbbennek, hogy a kegyetlen világban is lehet és kell élni, de csak akkor, ha részeseivé válnak a kegyelem állapotának.

Szerző: klió  2011.05.11. 12:10 Szólj hozzá!

Általában két vers összehasonlító elemzését szokták megadni.

A címben megfogalmazzák, hogy mi alapján elemezd a két művet (hazaszeretetük, nemzetfelfogásuk, tájköltészetük stb.).

Ha nem, akkor a két művet párhuzamosan komplexen kell elemezned.

Javaslom:

  • Olvasd el a két művet, és az első gondolataidat jegyezd a piszkozatra.
  • Majd a lapot hosszában felezd el, s egyik mű és a másik mű címét írd az oszlop tetejére.
  • Olvasd újra a műveket, s írd le a gondolatmenetét, szerkezetét, a költői eszközöket a cím alá.
  • Ezután két különböző jellel (karikázás, aláhúzás) jelöld a hasonlóságokat és a különbségeket.
  • Miután ezt megtetted, fogj hozzá az összefogalmazáshoz! A tétel kidolgozásához.

Bevezetés: A két szerző rövid méltatatása. Helyük a magyar irodalomban. (Melyik korban, milyen gondolatok foglalkoztatták őket.)

A két mű összehasonlító elemzése:

  • A két mű közös gondolata (az ország krízishelyzete, a nemzet sorsa, stb.).
  • Állításod igazolása történelmi tényekkel, a művekből vett idézetekkel.
  • A fő gondolat kifejtése az egyik, illetve a másik műben. Szerkezete, beleszőve az esetleges különbségeket, a két szerző világszemléletét, látásmódját, időbeli eltolódásokat.
  • A két szerző kifejezőeszközeinek, stílusának különbözősége.
  • Esetlegesen saját véleményedet is írhatod, hogy melyikük áll hozzád közelebb.

Befejezés: összegzés. A művek örökérvényűsége, mondandójuk az utókor számára.

Ez a munka széleskörű tudást és irodalomszeretetet igényel. Csak akkor válaszd ezt a témát, ha a tudás birtokában vagy!

Ne felejtsd el a bekezdéseket és a helyesírást!

Szép, jó munkát kívánok! Én Neked drukkolok.

Szerző: klió  2011.04.10. 07:27 Szólj hozzá!

Verselemzés

Ha megkaptad a feladatot, kétszer olvasd el a verset! Ezalatt megnyugszol, koncentrálsz.

A piszkozat papírra írd le azokat a gondolatokat, amelyek eszedbe jutnak! Majd írj vázlatot, s csak ezután fogj a kidolgozáshoz! Ügyelj arra, hogy az egyes szerkezeti egységeket bekezdéssel írd! A helyesírásról se feledkezz meg!

Bevezetés:

  • A szerzővel, a művel kapcsolatos néhány lényeges gondolatot tartalmazza.
  • Mikor, melyik költői korszakában, kihez írta? Melyik ciklus vagy kötet verse?
  • Nyomtatásban hol, mikor jelent meg a mű?
  • Írásod terjedelme: kb. fél oldal.

A mű elemző bemutatása:

  1. Mit sugall a cím? Esetleg szimbólum (ősz, nyár, ugar). De lehet gondolati is.
    Terjedelme: 4-5 sor.
  2. Mi a mű műfaja? A műfaj tartalmi meghatározása, az adott műre vonatkoztatva.
  3. Szerkezeti egységek a műben. Miközben leírod a tartalmukat, állításodat IDÉZETEKKEL igazold!
    Terjedelme: kb. másfél oldal.
  4. A szerző stílusjegyei: a költői eszközök használata. Példákat is emelj ki!
    Terjedelme: kb. fél oldal.
  5. A mű gondolati csomópontjainak összefoglalása.
    Terjedelme: kb. 3-4 mondat.

Befejezés: A mű értékei, esetleges utóhatása. Terjedelme: kb. fél oldal. Saját véleményt is írhatsz.

 

Prózai mű elemzése

Ezt is legalább egyszer olvasd el! A piszkozat papírra írd le néhány eszedbe jutó gondolatodat!

Készíts vázlatot, majd fogj hozzá az íráshoz! Ne felejtsd el a bekezdéseket és a helyesírást!

Bevezetés:

  • A szerzővel és a művel kapcsolatos néhány lényeges gondolat.
  • Hol, mikor, milyen körülmények közt, született a mű?  
  • Terjedelme: kb. fél oldal.

A mű elemzése:

  1. Ki a mesélő? Kik a szereplők? Tér és idő. (Hol, mikor játszódik a cselekmény?)
  2. Szerkezeti egységek:
    • Expozíció: Mi az alaphelyzet? Hol indul a cselekmény?
      A szereplők lelkiállapota.
    • Bonyodalom: Milyen szituáció adja a bonyodalmat, a konfliktust?
    • Retardáció = késleltetés: (más elnevezéssel: a cselekmény kibontakozása).
      A konfliktus tovább burjánzik. Az ellentétek kiéleződnek.
    • Tetőpont: A konfliktus eljut egy olyan pontra, amikor cselekedni kell.
      Az egyik szereplő (a főszereplő) határozottan cselekszik.
      Így fordulat áll be a cselekményben. (Kiderül az igazság, megöl valakit)
    • Megoldás: valamilyen módon lezárul a cselekmény.

      Terjedelme: kb. másfél, két oldal.
  3. Az író stílusjegyei: lélektani, szűkszavú, életrajzi ihletésű stb.

Befejezés:

  • A mű értékei, esetleges utóhatása. Egyéni véleményed.
    Terjedelme: kb. fél oldal.
Szerző: klió  2011.04.04. 08:51 2 komment

A XVIII., XIX. század fordulóján nagy gondolkodók, köztük Kazinczy Ferenc is szükségesnek tartották a Magyar Nemzeti Színház megalapítását. Az épületet Pest vármegye alispánja, Földváry Gábor intézkedésére, Grassalkovich Antal jóvoltából 1835-ben elkezdték építeni a Kerepesi úton (ma Rákóczi út 1. szám alatt, az Astóriával szemben). 1837. augusztus 22-én meg is nyitották Pesti Magyar Színház néven. 1840-ben a vármegyétől az állam tulajdonába került az épület, s ekkor kapta a Nemzeti Színház nevet.

Építtetője: Zitterbath Mátyás.

Tervezője: Telepi György. Klasszicista stílusú épület volt.

A színházat Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése c. előjátékával és Eduard von Schenk: Belizár c. operájával nyitották meg.

Első igazgatója Bajza József.

Ez volt Pest első, az ország negyedik (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után) magyar nyelvű színháza.

Operát és drámát egyaránt játszottak: Hamlet (1867. IX. 9.) Arany J. fordítása. Rendező: Paulay Ede

Sári bíró, Nagymama, Liliomfi, Bánk bán, Sevillai borbély, Rómeó és Júlia, A kaméliás hölgy

A színtársulat tagjai: Fedák Sári, Újházy Ede, Odry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, stb. Igazgatói: Bajza József, Szigligeti Ede.

1875-ben felújították, átépítették az épületet. 1893-ban tűzveszélyessé vált az épület, és úgy döntöttek, hogy új épületet építenek.

1908-ban a Blaha Lujza téri Népszínházba költözött a Nemzeti, és ott is maradt 1965. április 23-ig, amikor felrobbantották az épületet, mert felújítására nem volt pénz, s különben is az aluljáró és a metró építésének útjában állt.

Új épület felépítésére az I. világháború idején nem volt pénz, a régit lebontották, a Blaha Lujza téri  épületet felrobbantották, így a társulat átköltözött a Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két év múlva a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre.

1982-ben önálló társulat szerveződött a régi „nemzetisekből” Budapesti Katona József Színház néven. A színház 2000. szeptember elsejéig viselte a Nemzeti Színház nevet.

A társulat tagjai: Major Tamás, Gobbi Hilda, Töröcsik Mari, Csehalmi György, Sinkovits Imre, Eperjes Károly, Csomós Mari, Garas Dezső, Mádi- Szabó, Tolnai Klári, Vas Éva, stb.

Itt mutatták be színházban az István, a király c. darabot.

Az új Nemzeti Színház felépítése hosszadalmas tervezési és helyszín kiválasztási okok miatt, 2000. szeptember 14-ig húzódott. Ekkor kezdték építeni a Duna-parton, Siklós Mária tervei alapján.

2001. decemberében nyitották meg.

2002. március 15-én volt az első előadás: Madách Imre: Az ember tragédiája. Rendező: Alföldi Róbert.

Igazgatói:

  • Schwajda György (megbízott igazgató)
  • Huszti Péter
  • Jordán Tamás (2002. okt.)
  • Alföldi Róbert (2008. júl. 1.)

Az épület egy hajó képzetét kelti.

Három részre osztható:

  1. A majdnem kör alaprajzú nézőtér.
  2. A stúdiószínpad, üzemeltető rész és a nézők közlekedői
  3. Az emlékpark. A magyar színháztörténet eseményeit és nagyjait megörökítő szobrok.

A Lágymányosi-híd pesti hídfőjénél található.

Közvetlen szomszédja a 2005-ben felépült Művészetek Palotája.

Szerző: klió  2011.03.20. 09:53 Szólj hozzá!

Rövid életrajza: 1883. július 3-án, Prágában született, német, zsidó családban. Az akkori monarchia területén. Ha valakire, Kafkára nagymértékben igaz, hogy neveltetése, átélt élményei, a család alapvetően meghatározták írói munkásságát. Ezért nem mellőzhetjük életrajzát sem. 1889-1893-ig a prágai német fiúiskolában tanult. 1901-ben érettségizett. Apja kifejezett kérésére az egyetemen jogi karra iratkozott be, és 1906-ban diplomát is szerzett. Ekkor már 3 nyelven beszélt: német, cseh és francia. Korai ifjúságától írt novellákat német nyelven. 1917-ben tbc-ét állapítottak meg nála, amely pszichoszomatikus depresszióval is társult. 1923-ban rövid ideig Berlinben tartózkodott, majd visszatért Prágába. Egy Bécs melletti szanatóriumban ápolták haláláig: 1924.június 3. , Kierling. Végrendeletében kedvesének meghagyta, hogy írásait semmisítse meg, de a jóbarát: Max Brod jóvoltából megmaradtak az utókor számára és mindnyájunk gyönyörűségére.

Legjelentősebb novellái:

  • Az átváltozás 1915
  • Az éhezőművész
  • A fegyencgyarmaton

Regényei: A per, Amerika (Az elkallódott fiú), A kastély

 

Az átváltozás (Die Verwandlung) fordította: Györffy Miklós

A novella 3 részből áll:

  1. rész: Gregor Samsa egy reggelen a rémálmából arra ébred, hogy egy ganajtúró bogár lett ( így említi a bejárónő). Nehezére esik a felkelés, a bárminemű mozdulat. Mindent a régi módon próbál tenni, de bogár mivolta megakadályozza ebben. Megtudjuk, hogy reggel ötkor szokott kelni, hogy elérje a 6 órás vonatot, mert utazó ügynök. Kelmékkel kereskedik. Ebből tartja el a családját. Apját, akinek kisboltja tönkrement, s Gregor munkaadója hitelezett neki, anyját, aki asztmás beteg, s nem dolgozhat, s kishúgát, aki szépen hegedül, s szeretné támogatni a továbbiakban. De mivel még 7 órakor sem tud felkelni, megérkezik a cégvezető, s érdeklődik Gregor hogyléte felöl. Egyedül a kishúg érti meg bátyja helyzetét. Ennivalót hoz, akinek is furcsa felfedezés saját bogárléte: csak az állott, romlott ételek fogyasztása okoz élvezetet.
  2. rész: Felfedezi a család megváltozott életét: az apa munkát vállal: egy bankban, szolgaként (kifutó), az anya egy divatcégnek dolgozik, mindenféle modelleket varr, kishúga eladónő. A léte már elviselhetetlen a kishúga számára is. A szobájából elviszik a bútorokat. Nem tudja mire vélni a dolgokat. Egy képre kapaszkodva próbálja megvédeni a létét, de amikor az anyja meglátja, elájul. Az apa almával célozgatja, de az anya még az életéért könyörög.
  3. rész: a család már albérlőket is fogadott, hogy létüket fenntartsák. Három úr volt az albérlőjük. Ők már csak a konyhában étkeztek. Mindenki megtette a magáét a családért. A három úr a nappaliban vacsorázott. Egy este Grete, a kishúg, hegedülni kezdett a konyhában, amit Gregor sem tudott elviselni a sötétben, s a kishúgához ment, hogy meghúzza a szoknyáját. Ebből aztán nagy baj keveredett, mert az albérlők meglátták őt, s azonnal felmondtak, sőt kárpótlást is követeltek. Így született az a családi döntés, hogy Gregortól végleg meg kell válniuk. Másnap reggel a bejárónő egy seprűvel agyon ütötte Gregort, s a család fellélegzett. Mindenki tette a dolgát, ahogy kell.

Műfaja: novella.

A novellát sokan magyarázzák sokféleképpen. Az egyik magyarázat: Samsa bűnös volt, ezért bűnhődik: nem tudta átlátni elviselhetetlen életét, s így nem tudott eljutni a változtatás gondolatáig sem, mielőtt még féreg volta megakadályozta volna döntési szabadságában.

Franz Kafka ezt mondta: Az álom leplezi a valóságot, amely mögött elmarad a képzelet.

Barátai támadták ezért. Szemére vetették, hogy csak a rosszat, a fenyegetőt, az érthetetlent ábrázolja.

A fantasztikum válik benne szervező elvvé (bogármivolta), minden más megfelel a realizmus szigorú szabályainak: tárgyilagos hangnem, aprólékos részletességű leírások, a hagyományos cselekménymondás időrendje.

Kafka a maga abszurditásában ábrázolta a világot, amely ma már nem is olyan szokatlan számunkra. (Becket, Örkény, stb.)

Olvassátok el, megéri!

Gregor Samsa élete a létfenntartás érdekében végzett, folytonosan ismétlődő cselekedetek sorozata, amelyből az öröm minden forrása hiányzik. Lényegét illetően élete olyan, mint a féregé. Ezt a fantasztikumot jeleníti meg Kafka a novellában.

Szerző: klió  2011.03.14. 10:03 Szólj hozzá!

A realizmus

A XIX. század közepétől napjainkig ható stílusirányzat.

A reál = valós szóból ered az elnevezés. A valóságot a maga teljességében ábrázolni és megérteni akaró stílusirányzat. Az ipari forradalmak következtében az embereknek nincs többé a társadalomban kijelölt helyük. Mindenkinek önállóan kell kiharcolnia társadalmi pozícióját.

Az irodalom elveszti az élet fölötti szerepét. A szerző tovább már nem a mindentudó mesélő, hanem csupán a tények rögzítője. Tipikus karaktereket ábrázol, amelyek kitaláltak ugyan, mégis életszerűek.

Eszmei háttere:

  • a pozitivizmus: a világ teljes egészében nem ismerhető meg, csak a tényeket lehet tapasztalati úton rögzíteni. (August Comte)
  • a millieau-elmélet: az ember eleve meghatározott a környezetétől, a kortól, amelyben él, és a neveltetésétől. (Taine)

A realizmus két irányzata:

  1. Az aktivista álláspont: a világot a maga kérlelhetetlen valóságában kell megjeleníteni egyszerű, közérthető nyelven. Ez a nagypolgári filozófia: teljesítmény, eredmény orientált.
  2. Az esztéta álláspont: az irodalomnak el kell különülnie a hétköznapi, művészietlen világtól. A szerzőnek „elefántcsonttoronyba” kell vonulnia, így tagadja meg a valóságot. Újat kell kitalálnia, tiszta formákat kell létrehoznia. Ebből az álláspontból fejlődnek ki az „izmusok” : szimbolizmus, impresszionizmus, expresszionizmus, dadaizmus, kubizmus, futurizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus stb.

A kispolgári filozófia: tisztességes megélhetés, műveltség, becsületes munka.

Realista írók, költők:

  • Stendhal: Vörös és fekete
  • H. de Balzac: Goriot apó
  • G. de Maupassant: Bel Ami
  • Flaubert: Bovaryné
  • Gogol: A köpönyeg, Az orr
  • Csehov: Cseresznyéskert, A sirály
  • Dosztojevszkij: Karamazov testvérek, Bűn és bűnhődés

 

A naturalizmus

A realizmusból továbbfejlődött stílusirányzat. Nem csak a valóságot akarja bemutatni, hanem annak nyers, durva keménységét is. Sokkoló nyerseséggel szembesít a világgal.

Szerzői:

  • Móricz Zsigmond: Barbárok
  • Emil Zola: Nana, Patkányfogó

 

Impresszionizmus

Impresszió = benyomás. Benyomásokon alapuló stílusirányzat. A világ, a környezet ránk gyakorolt hangulatait fejezi ki, a pillanatnyi érzéseket, hangulatokat, látványt.

A magyar irodalomban: Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt…)

 

Expresszionizmus

A XX. század elején alakult ki. Napjainkig ható stílusirányzat. Németországból indul határozott társadalmi mondanivalóval.

Belső világunk kivetítése a világra, környezetünkre. Az egyén jóságának, értékeinek megfogalmazása a világgal szemben. Stílusjegyei: indulatok, érzések, drámaiság, verbális stílus.

Lapok: Der Sturm, Die Brücke

Csoportok: Der blaue Reiter (A kék lovas), Aktion

Festő: Van Gogh

 

A szecesszió

A XIX. század végén létrejött stílusirányzat, amely a „kivonulás” szóból eredezteti magát. Kivonulás a társadalombóla szépség élvezetébe, a művészetbe (parnasszizmus). Vissza a népi gyökerek motívumaihoz! Diszítőelemek jelennek meg a hétköznapi tárgyakon. Fáradt dekadencia, érzékiség és esztétikum jellemzi.

Más elnevezései: Jugendstil, Art Noveau.

 

Szimbolizmus

A szecesszióból kialakult stílusirányzat. Jelképességre, sejtelmességre, asszociációkra épít. Abból indul ki, hogy egy mű annyiféleképpen értelmezhető, ahány olvasója van.

Ady Endre költészete.

 

Az avantgárd mozgalmak

Avantggarde = gárda, előre, előőrs a jelentése.

A XX. század elejének széthulló, modernizálódó társadalmának művészi törekvéseit foglalja össze.

A futurizmus

A múltat, a konvenciókat elvető stílusirányzat. Csodálja a technikát, a gépeket, a mozgást. Az újítás elkötelezett híve.

Kiáltványban fogalmazták meg céljaikat. Leghíresebb a Pofon ütjük a közízlést című. Leghíresebb képviselői: Marinetti (olasz), Majakovszkij (orosz)

A dadaizmus

Tristan Tzara és társai hozzák létre a dadát tiltakozásul a hazug társadalom ellen. Elnevezésük úgy jött létre, hogy egy lexikonba találomra belebökött papírvágó kés ennél a szónál állt meg.

Dada = falovacska, vesszőparipa. Más nyelveken is értelmes szó: dajka (magyar), igen-igen (szláv).

Úgy törik szét a világot, hogy a bennük levő gyermeki tudatlanságot hozzák a felszínre.

A szürrealizmus

A tudat alatti felszínre hozása. Úgy kell leírni bármit, ahogy az képzetként felbukkan. Szabad képzettársítások, abszurd víziók, fekete humor, képversek, automatikus írás, a központozás elhagyása.

Képviselői: Breton, Aragon, Éluard, Apollinaire, Lorca.

A kubizmus

A klasszikus képi világot síkokra, mértani formákra redukálják. Nem a látványt, hanem a képzetet, a gondolatot akarják megfogalmazni. Főleg a képzőművészetben hat.

Legnagyobb képviselői: Picasso, Legé.

Konstruktivizmus

A világ dolgait szigorúan leegyszerűsíti mértani síkok, vonalak viszonyára. Non figuratív, absztrakt.

Leghíresebb képzőművésze: Mondrian.

Bizonyos vonásai megjelennek Kassák Lajosnál és József Attilánál.

Egzisztencalizmus

A XX. század emberének filozófiája. A lét értelmetlen, az ember magányos a civilizált társadalom gépezetében. Csupán egy fogaskerék, s ez a tudat szorongással tölti el az egyént, hiszen mindenki pótolható része a tömegnek. (Heidegger elmélete) Ez az elidegenedés nyomasztja, őrli fel a XX. század emberét. Számtalan írónál, költőnél jelenik meg ez a gondolat.

Szerző: klió  2011.03.12. 18:06 Szólj hozzá!

Felvilágosodás: a XVIII. század végén kialakult eszmeáramlat, amely az emberi szellemet, a józan ész erejét helyezi a gondolkodás középpontjába, az emberi lét céljának az igazság megismerését tartja. A nagy francia forradalom (1789) jelszavát tűzi zászlajára: „ Szabadság, egyenlőség, testvériség”. A kor irodalmi stílusa:

A klasszicizmus

Klasszisz (görög szó) = osztály, első osztályú, első rangú.

Az ókori (klasszikus) műveket tartja mértékadónak. Eszménye a letisztult, arányos, hűvös formák. Az önmagában teljes, kiegyensúlyozott harmónia.

     Filozófiája:

  • Descartes: „Cogito ergo sum!” = Gondolkodom, tehát vagyok!
  • A racionalizmus: a gondolkodás tesz önmagunkká.
  • Pascal: „Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike, de gondolkozó nádszál.”
  • Deizmus: az egyházat elutasítja, de Isten létét nem.
  • Ateizmus: istentegadás.
  • Természetközpontúság: a természetben mindenki egyenlő, a társadalom teremti az egyenlőtlenségeket.
  • Antiutópiák: társadalombírálat fiktív államformák bemutatásával.

Klasszicista írók:

  • Defoe: Robinson Crusoe (a gondolkodó ember és a természet viszonya)
  • Swift: Gulliver utazásai ( utópiák, ellenutópiák).
  • Rousseau: Társadalmi szerződés ( a népfelség elve). Emil, avagy a nevelésről (vissza a természethez, pedagógiai elv).
  • Voltaire: Candid, avagy az optimizmus (utaztató államregény, államformák kritikája).

Enciklopédisták: az 1700-as évek második felétől az 1800-as évek elejéig működtek.

Vezetőjük: Diderot volt, 178 munkatárssal. 1751-ben megjelentették a Nagy Enciklopédiát. Céljuk a világ természettudományos bemutatása, hogy az emberek szemléletét formálják.

A romantika

Az 1800-as évek elejétől a közepéig tart.

A klasszicizmus racionalizmusának kontrasztjaként született. Az érzelmek és a szenvedélyek kifejezésére.

Romane (francia) = regény, regényes szóból származik.

Mai értelemben a szó devalválódott: érzelmességet fejezi ki, amely sokszor érzelgősséget takar.

Eredetileg végletes, szélsőséges szenvedélyeket jelentett, utat a lélek titkaihoz, az ésszel szemben.

Embereszményei:

  • A dandy: olyan világfi, aki elegánsan és nagyvonalúan játszik a világ színpadán.
  • A hős: eszméiért, hazájáért harcoló ember.
  • Az antihős: a hős ellenpontja. Józan, kiábrándult, racionalista ember.
  • Az angyal: az éterien tiszta nő.
  • A démon: az angyal ellentéte. Gyönyörű, de sötét lelkű, a férfiakat kihasználó nő.

Felfedezik:

  • A népi múltat.
  • Népdalokat, népmeséket gyűjtenek
  • Borongós hangulatú, ősi történeteket hamisítanak nagy sikerrel.
  • Zsenikultusz: természet adta lángelme, aki nem alkalmazkodik a társadalom szabályaihoz.
  • A középkori misztikus történetekhez vonzódnak.
  • Szeretik a természetet, de csak a vad, zabolátlan erők miatt.

Jellemzője még a romantikának:

  • Az elvágyódás térben és időben.
  • Térben: egzotikus tájak, szigetek, tengerek.
  • Időben: dicsőséges nemzeti múlt. (Megjelenik a nemzet fogalma.)

Romantikus írók, költők:

  • Puskin: Anyegin
  • E. A. Poe: A holló
  • Mary Shelley: Frankenstein
  • P. B. Shelley: Óda a nyugati szélhez
  • Keats: Óda egy görög vázához
  • G. G. Byron: Childe Harold
  • Novalis: Himnuszok az éjszakához
  • H. Heine: Dalok könyve
  • Hölderlin: Hyperion
  • E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép, A homokember
  • Magyar: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
Szerző: klió  2011.03.10. 07:57 Szólj hozzá!

Idő: az 1600-as évek második felétől az 1700-as évek végéig tart. Az egyház ismét előtérbe került. Az iszlám előretörése ellenébe a keresztény identitásnak kellett megerősödnie. A keresztény valláson belül is konfliktusok keletkeztek: a reformáció(Luther Márton és Kálvin János). Nemzeti nyelvre fordították a Bibliát. Megjelentek a protestáns zsoltárköltők, és a reformációt elfogadó hívők. Ellenükbe megjelent az ellenreformáció, az inkvizíció. Vallásháborúk. A katolikus egyház is belátta, hogy megújulásra van szükség. Prédikátorokat küldött Európa országaiba. Nálunk Pázmány Péter munkássága. Ekkor érett teljességre az európai ember idealizmusa (vallásossága), hősiessége, akaratkultusza.

 

A barokk

barokk korstílust a monumentalitás és a pompa jellemzi. A díszítettség néha túldíszítettség erődemonstráció, amely a hierarchiára épül.
Barokk = gyöngykagyló (mások szerint hamis csillogás), cirkalom. Az építészetben a csigavonal, a sík fal homorúvá vagy domborúvá tétele, hamis látszatok: a fa oszlopot márványerezetű festéssel látták el, a gipsz domborulatokat aranyfüsttel vonták be.
Irodalmi stílusjegye: a tiráda = barokk körmondat, sokszoros összetételek logikai hatásvadászata.
Műfajai:

  • Eposz. Fő gondolata a hősiesség. Zrínyi Miklós (1620-1664) : Szigeti veszedelem (1566)
    Embereszménye: a hős, Krisztus katonája. Magatartása: imitáció: Krisztus utánzása.
  • Líra: katonadalBalassi (a) Bálint: vallásos költő. Megteremti a magyar személyes lírát. Balassa strófa: a versszak 3 sorból vagy tagból áll. Mindegyik tag két egymással rímelő 6 szótagú sorból áll és 1 hétszótagúból, amely a másik két versszak 7 szótagú sorával rímel. Vitézek mi lehet…
  • LevélMikes Kelemen (1690-1761): Rodostói levelei
    Faludi Ferenc (1704-1779) jezsuita író: Udvari Ember

Tasso eposzai, Lope de Vega.

 

A rokokó

Az 1700-as évek közepe táján alakult ki. A barokk stílus továbbvitele.

Rokokó = rocaille = kertekkutak díszes építési módja.
A barokk stílusnál még díszesebb cifraságpompafényűzés jellemzi. De amíg a barokk nagyszabású, a rokokó kisszerű. A hősiesség helyett a játékosság jellemzi. Tárgyai minden funkcionális szabályt figyelmen kívül hagynak. (Például: egy váza, ami csupa sziromból áll, áttört, csupa lyuk. Szép, érdekes, csak vizet nem lehet bele önteni, mert kifolyik.)
Témáipikánsakkönnyedek. Érzelmesség, könnyes szemű képmutatás jellemző rá. Szórakoztató szerelmi játékok születnek. Richardson: Pamela, Cervantes: Don Quijote, Amadé László (1703-1764) időskori versei.
Életelvecarpe diem (használd ki az időt, a pillanatot! Horatius szállóigéje: szakaszd le a napot!)
Miniatűr stílusnak is hívják.
Szerzői még:

  • Laclos: Veszedelmes viszonyok
  • Pope: A fürtrablás
  • Diderot: Fecsegő csecsebecsék 
Szerző: klió  2011.02.20. 07:47 Szólj hozzá!

A Római Birodalom összeomlásával (456) kezdődött ez a kor. A kereszténység elterjedt egész Európában, s vált egyetlen megtartóerővé a népvándorló hordák ellen. Kialakultak a későbbi királyságok, császárságok és a feudális rend.

 

Az egyházi irodalom

A kereszténység erkölcsi mondanivalója megegyezett a feudális hierarchia érdekeivel, s így vált államvallássá, mindent meghatározó eszmévé.

Műfajaifogalmai:

  • Amor sanctus: szent szerelem. Az égi dolgokról elragadtatott hangnemben szólt.
  • Himnusz: Szent Ágoston szerint = Isten +dicsőítés + ének. A liturgia központi eleme. Alfaja: planctus (siralom)
  • Legenda: (olvasandó). A szentek csodálatos életét feldolgozó prózai művek. Alfaja: a vita, amely egyszerű életrajzi mű.
  • Szentek: olyan példaértékű keresztények, akik vagy mártírhalált haltak, vagy idős kort értek meg, de erkölcsösen éltek, s nevükhöz minimum 3 csodatett fűződött.
  • Kódexirodalom: Latin nyelvű, kézzel írt történetek. (Néhány magyar nyelvű is akad) A bekezdéseket iniciálék (fóliánsok) díszítik.
  • Szerzetesrendek: cölibátusban (nőtlenség, szüzesség) élő, elmélyülten vallásos emberek közössége. (Ferencesek, bencések stb.)
  • Dans macabre = haláltánc: a társadalom tagjai haláluk óráján a sírba táncolnak, előtte összefoglalják életüket.

 

Világi irodalom

  • Trubadurlíra: minnesängerek: lovagköltők. Az elérhetetlen hölgyhöz epekedő szerelmes dalokat írtak.
  • Vágáns költészet: az etikettszerű udvari költészethez képest szabados, a vándordiákok, kicsapott papnövendékek nótái. (Orff: Carmina burána)

 

Román stílus

A Római Birodalomhoz tartozó területeken alakult ki. Az ókori latin hagyományokra épült. Szigorú előírásokat kellett betartani.
Műfajai:himnuszköltészet, kódexek, a katolikus élet szövegei: misszálék, breváriumok, elmélkedések, prédikáció-gyűjtemények, legendáriumok. Általában a szerzők ismeretlenek. (Halotti beszéd, Szent Ferenc legenda magyarra fordítása (1380), Jókai-kódex, Ómagyar Mária-siralom)

 

Gótika

Az Isten felé fordulás építészeti stílusa: csúcsíves, karcsú, magas tornyok, rózsaablakok, a magas falakat támívekkel, támpillérekkel erősítették meg. Az irodalomban a misztikum felé fordulás jelenik meg, de különösebb stílusjegyei nincsenek.

 

Reneszánsz

1400-1600-as évek. Emberközpontú, természetszerető, az egyéniséget elismerő, a tudást tisztelő stílus. Polihisztorok élnek ebben a korban: Dante, Michelangelo, Leonardo da Vinci.
A könyvnyomtatás feltalálása, elterjedése. Mátyás király kora (Visegrád)
A kor eszménye a humanizmus, a sokoldalú tudós-művész (polihisztor). Bölcsője: Itália.
Szerzői:

  • Petrarca: a szonettköltészet atyja. A szonett olyan lírai mű, amely szigorúan kötött formában íródott: az első 2 versszak 4 soros, a 3. 4. 3 soros. Rímképlete: abba, abba, ccd, ddc.
  • Boccaccio: a novellairodalom atyja. A novella (újdonság): olyan prózai mű, amely rövid, csattanós, a főszereplő életének egy fontos, drámai eseményét meséli el.
Szerző: klió  2011.02.18. 07:39 Szólj hozzá!