Két csoportjuk: a magánhangzók és a mássalhangzók.

 

A magánhangzók

A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat és akadály nélkül távozik a szájüregből.

Jellemzőjük:

  1. Képzésükkor a hangszalagok rezegnek, ZÖNGE keletkezik.
  2. Önmagukban is képezhetnek szótagot.
  3. Hosszan hangoztathatjuk és távolabbra elhallatszanak: halihóóóóóóó.

Rendszerük:

  1. A nyelv vízszintes mozgása szerint lehetnek:
    • elöl képzett (magas): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
    • hátul képzett (mély): a, á, o, ó, u, ú magánhangzók.
  2. A nyelv függőleges mozgása szerint:
    • alsó nyelvállású (nyílt): e, a, á.
    • középső nyelvállású (középzárt): é, o, ó, ö, ő.
    • felső nyelvállású (zárt): i, í, u, ú, ü, ű.
  3. Az ajkak működése szerint:
    • ajakkerekítéses: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.
    • ajakréses: á, e, é, i, í.
  4. A kiejtés időtartama szerint:
    • rövidek: a, e, i, o, ö, u, ü
    • hosszúak: á, é, í, ó, ő, ú, ű

Nyelvünkben 14 magánhangzó van.

MAGÁNHANGZÓ TÖRVÉNYEK:

  1. HANGREND: a magyar nyelv sajátossága, hogy szavainkban legtöbb esetben vagy csak mély, vagy csak magas magánhangzók szerepelnek. Természetesen vegyesen is előfordulnak.
    E szerint megkülönböztetünk:
    • MAGAS: fekete, fehér, ünnep
    • MÉLY: asztal, árboc, tulajdonság
    • VEGYES: példa, tiszta, amely – hangrendű szavakat.
  2. AZ ILLESZKEDÉS törvénye:
    • Magas hangrendű szóhoz magas toldalék járul: fekete + ből= feketéből
    • Mély hangrendű szóhoz mély toldalék járul: autó + ból = autóból.
    • Vegyes hangrendűhöz általában mély: tiszta + ság = tisztaság, de előfordulhat magas is: hadsereg + ben = hadseregben.
  3. A HIÁTUSTÖRVÉNY: ha két magánhangzó kerül egymás mellé egy ejtéskönnyítő hangot ejtünk a kettő közt: tea, fia. Ejtés: teja, fija. Ezt azonban írásban sohasem jelöljük!

 

A mássalhangzók

A mássalhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő vagy megrezegteti a hangszalagokat vagy nem, és a szájüregben akadályba ütközik.

Rendszerük:

  1. A hangszalagok működése szerint lehetnek:
    • zöngések: b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j = ly, dz, dzs, gy, r, -
    • zöngétlenek: p, t, k, -, -, -, f, sz, s , - , -; , c, cs, ty, -, h
  2. A képzés helye szerint lehetnek:
    • ajakhangok: b, p, v, f, m (ez orrhang is)
    • foghangok: t, d, sz, z, l, r, s, cs, n (ez orrhang is)
    • szájpadláshangok – ínyhangok: j, ly, dz, dzs, g, gy, ty, k, ny (ez orrhang is)
    • gégehang: h.
  3. A képzés módja szerint lehetnek:
    • zárhangok: p, b, t, d, k, g, gy, ty
    • orrhangok: m, n, ny            
    • réshangok: f, s, sz, z, zs, v, j, h
    • zár-rés hangok: c, cs, dz, dzs
    • pergőhang: r
    • folyékony hangok: l, ly
  4. A kiejtés időtartama szerint: rövidek és hosszúak. A hosszúak írásbeli jelölése: bb, ssz, ddz.

A MÁSSALHANGZÓ TÖRVÉNYEK:

  1. Részleges hasonulás:
    • A képzés helye szerinti: színpad. Ejtés: szímpad
    • A zöngésség szerinti: bicikli. Ejtés: bicigli
      Írásban sohasem jelöljük!
  2. Teljes hasonulás:
    • Írásban jelölt: apám + val = apámmal
    • Írásban nem jelölt: hagy + ja = hagyja. Ejtés: haggya.
  3. Összeolvadás: ad + ja = adja. Ejtés: aggya. A két mássalhangzó találkozásánál egy 3. hangot ejtünk. Egyszer, ejtése: eccer.
  4. Mássalhangzó- rövidülés: otthon. A hosszú hangot röviden ejtjük: othon.
  5. Mássalhangzó-kiesés: több mássalhangzó találkozásánál egyiket nem ejtjük.
    Pl.: mindnyájan, ejtése: minnyájan. A d kiesik.

Nyelvünkben 25 mássalhangzó van. Önállóan szótagot nem alkotnak.

Szerző: klió  2011.07.23. 18:38 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.