Két csoportjuk: a magánhangzók és a mássalhangzók.

A magánhangzók

A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat és akadály nélkül távozik a szájüregből.

Jellemzőjük:

1. Képzésükkor a hangszalagok rezegnek, ZÖNGE keletkezik.
2. Önmagukban is képezhetnek szótagot.
3. Hosszan hangoztathatjuk és távolabbra elhallatszanak: halihóóóóóóó.

Rendszerük:

1. A nyelv vízszintes mozgása szerint lehetnek:
   • elöl képzett (magas): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
   • hátul képzett (mély): a, á, o, ó, u, ú magánhangzók.
2. A nyelv függőleges mozgása szerint:
   • alsó nyelvállású (nyílt): e, a, á.
   • középső nyelvállású (középzárt): é, o, ó, ö, ő.
   • felső nyelvállású (zárt): i, í, u, ú, ü, ű.
3. Az ajkak működése szerint:
   • ajakkerekítéses: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.
   • ajakréses: á, e, é, i, í.
4. A kiejtés időtartama szerint:
   • rövidek: a, e, i, o, ö, u, ü
   • hosszúak: á, é, í, ó, ő, ú, ű

Nyelvünkben 14 magánhangzó van.

MAGÁNHANGZÓ TÖRVÉNYEK:

1. HANGREND: a magyar nyelv sajátossága, hogy szavainkban legtöbb esetben vagy csak mély, vagy csak magas magánhangzók szerepelnek. Természetesen vegyesen is előfordulnak.
   E szerint megkülönböztetünk:
   • MAGAS: fekete, fehér, ünnep
   • MÉLY: asztal, árboc, tulajdonság
   • VEGYES: példa, tiszta, amely – hangrendű szavakat.
2. AZ ILLESZKEDÉS törvénye:
   • Magas hangrendű szóhoz magas toldalék járul: fekete + ből= feketéből
   • Mély hangrendű szóhoz mély toldalék járul: autó + ból = autóból.
   • Vegyes hangrendűhöz általában mély: tiszta + ság = tisztaság, de előfordulhat magas is: hadsereg + ben = hadseregben.
3. A HIÁTUSTÖRVÉNY: ha két magánhangzó kerül egymás mellé egy ejtéskönnyítő hangot ejtünk a kettő közt: tea, fia. Ejtés: teja, fija. Ezt azonban írásban sohasem jelöljük!

A mássalhangzók

A mássalhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő vagy megrezegteti a hangszalagokat vagy nem, és a szájüregben akadályba ütközik.

Rendszerük:

1. A hangszalagok működése szerint lehetnek:
   • zöngések: b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j = ly, dz, dzs, gy, r, -
   • zöngétlenek: p, t, k, -, -, -, f, sz, s , - , -; , c, cs, ty, -, h
2. A képzés helye szerint lehetnek:
   • ajakhangok: b, p, v, f, m (ez orrhang is)
   • foghangok: t, d, sz, z, l, r, s, cs, n (ez orrhang is)
   • szájpadláshangok – ínyhangok: j, ly, dz, dzs, g, gy, ty, k, ny (ez orrhang is)
   • gégehang: h.
3. A képzés módja szerint lehetnek:
   • zárhangok: p, b, t, d, k, g, gy, ty
   • orrhangok: m, n, ny            
   • réshangok: f, s, sz, z, zs, v, j, h
   • zár-rés hangok: c, cs, dz, dzs
   • pergőhang: r
   • folyékony hangok: l, ly
4. A kiejtés időtartama szerint: rövidek és hosszúak. A hosszúak írásbeli jelölése: bb, ssz, ddz.

A MÁSSALHANGZÓ TÖRVÉNYEK:

1. Részleges hasonulás:
   • A képzés helye szerinti: színpad. Ejtés: szímpad
   • A zöngésség szerinti: bicikli. Ejtés: bicigli
     Írásban sohasem jelöljük!
2. Teljes hasonulás:
   • Írásban jelölt: apám + val = apámmal
   • Írásban nem jelölt: hagy + ja = hagyja. Ejtés: haggya.
3. Összeolvadás: ad + ja = adja. Ejtés: aggya. A két mássalhangzó találkozásánál egy 3. hangot ejtünk. Egyszer, ejtése: eccer.
4. Mássalhangzó- rövidülés: otthon. A hosszú hangot röviden ejtjük: othon.
5. Mássalhangzó-kiesés: több mássalhangzó találkozásánál egyiket nem ejtjük.
   Pl.: mindnyájan, ejtése: minnyájan. A d kiesik.

Nyelvünkben 25 mássalhangzó van. Önállóan szótagot nem alkotnak.