A XVIII. század végétől szükségessé vált a magyar nyelv megújítása. Okai:
- a gazdasági fejlődés
- a társadalmi fejlődés
- a szellemi élet, a kultúra fejlődése.
Az 1790 – 1791-es országgyűlés is központi kérdéssé nyilvánította a magyar nyelv ügyét.
Kettős feladat várt a nyelvújítókra:
- A magyar nyelvet egyenjogúvá kell tenni más európai nyelvekkel.
- A nyelv fejlesztése, amely a nemzet felemelkedésének és megmaradásának legfontosabb eszköze. („Nyelvében él a nemzet”)
A XIX. század első két évtizedét külön szakaszként tartjuk számon. Ez a Kazinczy Ferenc által vezetett NYELVÚJÍTÁS időszaka.
Harc dúlt a hagyományokat őrző, azokhoz ragaszkodó ORTOLÓGUSOK és a nyelvújítók, NEOLÓGUSOK közt. (Mondolat, Felelet a Mondolatra 1815)
Kazinczy mellett Bessenyei György, Szemere Pál is harcos képviselője volt a nyelvújításnak.
A nyelvújítás EREDMÉNYEI:
- Több mint 10 ezer új szót alkottak a következő módon:
- Tájszóból közszót teremtettek. Pl.: zamat
- Régi, elavult szavakat felelevenítettek. Pl.: hős
- Szóképzéssel: vadász, kertész, dagály (dagad: elvonás:dag+ ály képző)
- Elvonással: kapálból kapa.
- Szóösszetétellel: hő + mérő = hőmérő, csendőr.
- Csonkítással.
- Szóösszevonással: csokor + bokor = bokréta
- Tükörfordítással (idegen nyelvből átvett tükörfordítással). Pl.: jármű, pincér.
- A szépirodalom, a tudomány, a társalgás stílusa megújult, szókincse gazdagodott.
- Megjelent az első magyar helyesírási szótár. (1832)
- Kialakult az egységes magyar irodalmi és a művelt köznyelv.
- A nyelvvel és a stílussal való tudatos, programszerű törődés. (Nyelvművelés)
- Megjelent az 1872-ben indított Magyar Nyelvőr című folyóirat.
A magyar nyelv ettől kezdődően folyamatosan és a nyelvészek tudatos munkájának köszönhetően állandóan fejlődik, változik, a társadalmi igényekhez igazodva.
Igényesen használd szép magyar anyanyelvünket! Környezetedben légy Te is nyelvművelő!
