Az őshazát a kutatók az Ural nyugati oldalára, a Volga és a Káma folyó torkolatvidékére teszik. Más tudósok ezt vitatják, hiszen a nomád állattartással foglalkozó ősmagyarok állandó mozgásban voltak. Így több alkalommal is áttértek az Ural keleti területeire, déli vidékeire. Mindenesetre a nyelvészek jelenlegi állásfoglalása szerint a következő tényeket tudomásul kell vennünk:
Az URALI ALAPNYELV Kr.e. 4. évezred tájékán kettévált:
I. FINNUGOR és
II. SZAMOJÉD alapnyelvre
I. a FINNUGOR ág:
1. finn-permi 2. ugor ág
a. finn-volgai b. permi a.obi-ugor b. ősmagyar MAGYAR
-volgai -balti finn -zürjén -manysi (vogul)
-mordvin -finn -votják - hanti (osztják)
- cseremisz -karjalai
- vepsze
- vót
- észt
- liv
- finn-lapp
II. SZAMOJÉD alapnyelv:
1. északi 2. déli
- jurák - szelkup
- jenyiszeji - szajáni szamojéd
- tavgi szamojéd
A NYELVROKONSÁG bizonyítékai: a XVIII. és a XIX. században Gyarmathi Sámuel és Reguly Antal munkái alapján:
1. Hangalakbeli szabályos eltérések, megfelelések: k-h (hal-kala, ház-katu)
2. A jelentésváltozások törvényszerűségei.
3. Nyelvszerkezeti egyezések (határozóragok és nem elöljárók).
4. Az alapszókészlet megegyezése.
5. A segédtudományok bizonyítékai: néprajz, régészet, paleontológia.
Ezt a nyelvrokonságot nem kell szégyellenünk. Mindig is Európa része voltunk, hiszen az Uraltól nyugatra Európa található, keletre pedig Ázsia.
