A tömegkommunikáció eszközei: sajtó (újságok, folyóiratok), rádió, televízió, internet.
JELLEMZŐI:
- Nincs azonnali visszajelzés a címzettől. (Csupán a nézettség. Ezért készítenek a különböző csatornák nézettségi statisztikát.)
- Nem konkrét személyhez szól, hanem egy tömeghez, ezért személytelenné válik a kommunikáció.
- A címzett és a feladó közé beékelődik a kommunikátor ( újságíró, riporter), akinek látásmódja, felkészültsége, politikai elkötelezettsége manipulálhatja a címzettet: olvasó, néző.
- A valóság szelektált változata jut el a címzetthez.
- A műsorok passzív nézése nem ösztönöz gondolkodásra, így leszoktat a gondolkodásról.
- Egy-egy műsor kedvéért elhanyagoljuk a kommunikáció hagyományos formáit. (Beszélgetés, játék).
- Az olvasásra nem fordítunk időt, hiszen készen kapunk filmeket.
- A fantáziánk beszűkül.
- Illetve hamis trendeket, illuziókat, értékrendet épít be a gondolkodásunkba. (Lásd: Való Világ)
- Így elveszíthetjük reális kapcsolatunkat a valósággal.
A tömegkommunikáció HASZNA:
- Szelektív nézés, olvasás esetén ismereteket közvetít, a művelődés eszköze lehet.
- Naprakész információkhoz juthatunk ( hírek, a világ eseményei).
- Kvízjátékok, nyelvművelő, kulturális műsorok révén gazdagíthatjuk tudásunkat, ismeretanyagunkat.
- Kinyílhat előttünk a világ. Távoli tájakat, embereket, kultúrákat ismerhetünk meg.
- Segít egyéni céljaink kitűzésében, értékrendünk kialakításában, más népek, egyáltalán a „ másság” elfogadásában.
- Ösztönöz a látott negatív példák megvitatására, így a másokkal való élő kommunikációra.
- Ösztönöz a véleményünk melletti határozott kiállásra, alapos indoklásra.
VÉGEZETÜL: mi ebben a korban élünk, itt kell megtalálni a helyünket, a tömegkommunikációval együtt. Erényeivel és buktatóival együtt. De: légy felkészült, értelmes, okos! Tudd, hogy mi a célod, s akkor tudod, mit mire használj! A televíziót, a rádiót, a különböző folyóiratokat. Ha megtaláltad a helyüket, Te is kész ember vagy.