Irodalmi műnemek: LÍRA, EPIKA, DRÁMA
LÍRA: az az irodalmi műnem, amely az ember belső világát: gondolatát, érzelmeit, hangulatát kifejező műfajok csoportja.
- Ars poetica: olyan lírai költemény, amelyben a költő művészi hitvallását fogalmazza meg.
- Bökvers: rövid, tömör (2 soros), csattanós, gúnyoros vers valakinek a kárára.
- Canzona: Franciaországból az olasz irodalomban kiteljesedő műfaj: dal (Dante).
- Csasztuska: tipikusan orosz irodalmi műfaj. Dal. Témája a mindennapi élet eseményei.
- Dal: rövid lírai műfaj, amely érzelmeket fejez ki dallamos formában.
- Dithürambosz: Dionüszosz tiszteletére, zenével, tánccal előadott himnusz. Később (Kr. e. 7.századtól) isten tiszteletére előadott kardal-típus. (Szimonidész)
- Ekloga: görög eredetű lírai műfaj. Alapja a bukolikus (pásztori) költészet. Gondolatok, érzelmek szembesítése párbeszédes formában. A költő és a pásztor beszélget egymással a világ dolgairól. (Radnóti)
- Elégia: görög eredetű lírai műfaj. Időmértékes forma (disztichonban írt vers). Melankolikus hangulatú, bánatot, értékvesztést, rezignált lelkiállapotot kifejező mű.
- Epigramma: eredetileg sírfelirat volt. Rövid, tömör, általában két részből áll, egy rövid bevezető rész után velős mondanivalójú csattanóval zár. (Kölcsey: Huszt)
- Epilógus: utószó, utóirat. Önálló műként létösszegző vers. (Arany J. : Epilógus)
- Gnóma: velős mondás, aranymondás, bölcselő epigramma, emlékvers.
- Haiku: eredetileg japán költemény. A XX. században más nyelvek irodalmában is megjelent. Az évszakok kötelező jelleggel megjelennek. 3 sorból, 17 szótagból áll.
- Himnusz: az óda rokon műfaja. Vallásos jellegű, Istenhez szóló, imaszerű ének. Egy-egy nemzet jelképévé válhat. (Kölcsey F. : Himnusz)
- Kaszída: az arab irodalom lírai műfaja, de a perzsák is átvették a 6-7. században.100-nál is több sorból áll. 3 részre tagolódik: bevezetés, utazás a sivatagban, dicsőítés.Időmértékes, rímes vers. A kaszída jelentése: Vers.
- Helyzetdal: a beszélő a megjelenített helyzet szereplőjeként szólal meg. Hangneme, stílusa a helyzetnek megfelelő.
- Képvers (kalligram): olyan vers, amely betűk, szavak, verssorok, versszakok sajátos grafikai-tipográfiával jelenítik meg a tartalmat, a mondanivalót. A XX. század műfaja. Első képviselője: Apollinaire.
- Limerick (költészet): eredetileg az ír költészet műfaja. 5 soros, abszurd, humoros, néha obszcén tartalmú, jambikus vers. Rímképlete: aabba.
- Mesterszonett (szonettkoszorú): a XIV. századtól a szonetteket ciklusba rendezték (tematika és a rímek alapján). Egy ciklus 15 szonettből állt. A tizenötödiket viszont úgy kellett megírni, hogy a többi szonett első sorából álljon. Ezt az utolsó szonettet hívjuk mesterszonettnek.
- Óda (odé = ének görög szóból): fenséges személyről, tárgyról vagy fogalomról szóló, emelkedett, ünnepélyes hangú lírai mű. (Vörösmarty: Szózat)
- Prózavers: ritmikus prózában írt költemény. Nem metrikus. A ritmus a tagmondatok, mondatok szintjén jön létre, illetve a nyomatékrend, a hanglejtés és a hasonló szerkesztés révén.
- Rapszódia: az érzelmeket végletekig fokozó, szélsőséges érzelmeket kifejező lírai költemény.
- Szonett: rövid dal. Kötött forma: 14 sorból áll: kettő 10-11 szótagú négy soros szakaszra (quartinárá) és kettő ugyanannyi szótagszámú három soros szakaszra(terzinárá) osztható.
- Szabadvers: lásd: prózavers!
- Tanító költemény: verses oktatás. Világnézeti, erkölcsi vagy költészettani témában. Az óda vagy az episztola műfajában, de önálló műfaj is.
- Zsoltár: verses, énekelhető imádság. Az Ószövetség 150 zsoltárt tartalmaz (Zsoltárok könyve).
- Xénia: eredetileg vendégeknek szánt ajándék felirata volt. Ma irodalmi tárgyú epigramma.