Rövid életrajza: 1909. május 5-én, Budapesten született zsidó, polgári értelmiségi családban. Születésekor ikertestvére és édesanyja meghalt, amely miatt önvád gyötörte (Ikrek hava c. kötet versei). 1921-ben édesapja is meghalt, és gyámja a textilkereskedő nagybátyja lett. Iskolái: Kereskedelmi érettségi, Budapest 1927. Textilipari Főiskola, Szlovákia. 1930-1934-ig a szegedi egyetem magyar-francia szaka. Irodalomtörténetből doktorált (1934), de tanári állást nem kapott. Pestre költözött. 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, a Gondolat c. lap munkatársa. 1940-től háromszor hívták be munkaszolgálatra. Utoljára 1944 májusában, a német megszállást követően. A Bor melletti Lager Heidenauba szállították (Jugoszlávia). A munkatábort augusztus végén kiürítették, és szeptemberben a rabokat nyugat felé indították. November elején érték el a Győr melletti Abdát, ahol huszonkét társával együtt agyonlőtték.
Ekloga: az antik görög és római költészet jellemző műfaja. Theokritosz (Kr. E. III. sz.) teremtette meg a bukolikus költészetet. (Buklosz= kecskepásztor) A pásztor és a költő beszélget egy idillikus tájban. Eidüllion (képecske) szóból alakult ki az „idill” szó, amely a zavartalan, békés, meghitt, természetes állapot megjelölésére szolgál a köznyelvben is. Vergilius újítja fel az ekloga műfaját a Kr. e. I. században.
Radnóti Miklós vonzódott a bukolikus (pásztori) költészethez. A Pogány köszöntő (1930) c. kötetében megjelent Újmódi pásztorok éneke c. versét a rendőrség elkobozta vallásgyalázás és szeméremsértés címén.
1938-ban a Pásztori Magyar Vergilius című kötet számára lefordította Vergilius IX. eklogáját. Ezután kezdett eklogákat írni. 10 eklogából álló ciklust tervezett. E formában akarta kifejezni, hogy a fasizmus fizikai létében is fenyegeti származása miatt. De mind a tízet nem sikerült megírnia.
Eklogái:
- Első ekloga 1938
- Második ekloga 1941. ápr.27.
- Harmadik ekloga 1941. jún. l2.
- Negyedik ekloga 1943. márc. 15.
- Ötödik ekloga (Töredék) 1943. nov.21.
- Hatodik ekloga (Töredék) 1944. máj.19.
- Hetedik ekloga 1944. júl.
- Nyolcadik ekloga 1944. aug. 23.
- Előhang az eklogákhoz:
- Száll a tavasz 1938
Az 1. 2. 4. és a 8. ekloga párbeszédes formájú. Az elsőben a Pásztor, a másodikban a Repülő, a negyedikben a Hang, a nyolcadikban Náhum próféta beszélget a költővel. Ebben még a költő vállalja a prófétai magatartást, és bíztató igét mond.
Első ekloga
Latin mottó: Vergilius Georgikonjából: „Mihelyt a jog és a jogtalanság összekeveredik, háborúk lepik el a földet és a bűnök sokasága.”
Párbeszédes, hexameteres (Vergiliusi) forma. A Pásztor és a Költő beszélget. (Szerepjáték)
Bukolikus idill: a kikeletet idézi minden. Kiderül azonban, hogy ez nem igazi tavasz. A természeti képekben ott az embertelenség, a kegyetlenség megsejtése, félelem a szörnyűségektől.
Utalás a közelmúlt eseményeire: a spanyol polgárháború vérengzései.
Az egyéni sors is megjelenik: Federico Garcia Lorca és a „drága” József Attila sorsa.
A közelgő végzet latolgatása után mégis az alkotómunka mellett dönt.
Hetedik ekloga
A bori notesz első verse.
Forma: nem párbeszédes, hanem episztolajellegű.
Tárgyias részletességgel írja le a tábori körülményeket. Párbeszédszerű belső monológok. (Ötször szólítja meg hitvesét).
Szerkezete: különböző valóságsíkok váltakoznak egymással: álom-valóság, tábor-otthon, jelen-múlt.
Az embertelen tábori körülmények közt is követi belső erkölcsi tartását, kötelességét.
Az emlékek a szerelem megindító vallomását váltják ki a költőből.
