Mikszáth Kálmán társadalomszemléletét a pályája utolsó szakaszában (1900-1910) írt nagy terjedelmű regényei tükrözik. A századfordulóra kialakul a nemességnek egy olyan rétege, amelyet dzsentrinek nevezünk. A nemesség ezen tagjai vagyonukat elkártyázták, elmulatták, s már csak a nemesi rang maradt meg. Életvitelük fenntartásához azonban pénzre volt szükségük, ennek megszerzéséhez minden emberi aljasságra képesek voltak: váltót hamisítottak, érdekházasságokat kötöttek, a felszíni csillogásért jellemtelen játékokba belementek. Mikszáth utolsó írói korszakában a dzsentri kártékonyságának, tudatos hitványságának, jellemtelenségének leleplezője.
Regényei: A gavallérok, Különös házasság, A fekete város, A Noszty fiú este Tóth Marival, Beszterce ostroma.

 

A Noszty fiú esete Tóth Marival

1906-1907-ben írta.
Forrás: 1901-ben megjelent egy újságcikk, amelyben beszámolnak arról, hogy egy bácskai dzsentri fiú megszöktetett egy gazdag polgárlányt. Az apa nem volt hajlandó házassággal szépíteni a dolgot, és külföldre küldte lányát a feleségével.
A regény témája: Noszty Feri hozományvadászatának meghiúsulása.
A cselekmény színhelye: a képzeletbeli Bontó vármegye.
A regény cselekménye: Noszty Feri huszárfőhadnagy csinos megjelenésével, behízelgő, megnyerő modorával hódítja a lányokat. Kölcsönökből él, váltókat hamisít. Egy alkalommal kiderül a váltóhamisítása, és a katonaságtól is meg kell válnia. Máli néni, Feri nagynénje kitalálja, hogy tehetne szert vagyonra. Feri kiveti hálóját Tóth Marira. Elhiteti vele, hogy önzetlenül szereti. Mari apja, Tóth Mihály azonban felkutatja Feri előéletét, s nem hajlandó
a lányát hozzáadni. Feri kompromittálja a lányt, hogy így kényszerítse ki a házasságot. Az esküvő napján Tóth Mihály leleplezi a dzsentri díszes társaságot és kiadja az útjukat. De Ferit ez sem sújtja le, folytatja eddigi léha életmódját.
Szereplők:

  • Noszty Feri: léha, felszínes, komoly érzelmekre képtelen, csak a tetteit látjuk. A fiatal dzsentri típusa.
  • Tóth Mari: mély érzésű, őszinte. Az író együtt érző szeretettel mutatja be.
  • Tóth Mihály: idealizált, eszményi polgár. Első generációs tőkés, aki Amerikában eszével, munkájával, kitartásával gazdagodott meg, s itthon akarja pénzét befektetni. A dzsentri ellenpólusa.
  • Tóthné: a pozsonyi kékfestő lánya. Sznob: gondolkodás nélkül tetszik neki a rang, a külsőség. Boldog, hogy a Nosztyékkal rokonságba kerülhet.
  • Velkovics György: szeretné utánozni a dzsentri életmódját, de megőrizte polgári józanságát, s ebből a szemszögből ítéli meg a Nosztyakat.
  • Máli néni: fondorlatos cselszövő.
  • Kopereczky: nem kötődik szorosan a cselekményhez, de ő segít Ferinek.

A regény szerkezete: anekdotikus. A sokféle történet, cselekményszál mégsem hull darabokra, ezek találkoznak egymással.

Szerző: klió  2010.10.01. 10:07 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása