Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Mikszáth Kálmán rövid életútja: 1847-ben Szklabonyán született kisnemesi családban. Iskolái: Rimaszombat, Selmecbánya, Pest (jogi egyetem). 1870-től szolgabíró mellett esküdt. 1873. házassága Mauks Ilonával. A Magyar Néplap szerkesztője. 1878. a Szegedi Napló munkatársa. 1880-tól Pesten dolgozik. Az írói ismertséget az 1881-ben megjelent Tót atyafiak, és az1882-ben megjelent A jó palócok című novelláskötete hozta meg számára. 1910-ben halt meg.
Írásaiban a felvidéki, gyermekkori élményeit idézi. Folytatója Jókainak: az életkép, anekdota, életforma és a típusrajz tekintetében, de stílusában mégis új. Józanabb romantika jellemző rá.
Történetei közelebb állnak a való élethez, reálisabbak, és az élő beszédhez is (szabad, függő beszéd). Későbbi írásaiban irónikus megjegyzéseit zárójelbe teszi. Ezek a "gyilkos zárójelek".
Kritikus életszemlélete mindvégig megmarad. (Kritikai realizmus)

 

Tót atyafiak (1881)

Négy elbeszélést tartalmaz:

  1. Az a fekete folt
  2. Az aranykisasszony
  3. Lapaj, a híres dudás
  4. Jasztrabék pusztulása

Az elbeszélések főszereplői magányosan élnek, de teljes értékű világot teremtenek maguk köré a természet meghitt közegében.

 

Az a fekete folt

Főhőse Olej Tamás számadó juhász. A birtok gazdája Taláry Pál herceg. Tamás, a brezinai bacsa Anikával él együtt. Amikor a herceg felajánlja minden birkáját és a brezinai aklot Anikáért cserébe, Olej Tamás vívódik önmagában, hogy elfogadja-e az ajánlatot. Bele is betegszik. Anika elszökik a herceghez. Tamás nem tud megbékélni önmagával. Felgyújtja a nyájat, az aklot. Feléget mindent, ami számára az életet jelentette Anikával együtt.
Olej Tamás természeti lényként él, a természet részeként, s ha ebbe a harmóniába külső erő beleszól, megbontja a természet rendjét és tragédiába torkollik.

 

A jó palócok (1882)

15 rövidebb balladaszerű elbeszélést tartalmaz. Az események elmondása kihagyásos, mint a balladában. A cselekményt inkább sejtjük, mint tudjuk.
Parasztjai jól ismerik egymást, mintha mindegyikük ugyanabból a családból származna. Így nincs ellentmondás a valódi jellem (a tisztességes egyén) és a közösség ítélete között.

 

Bede Anna tartozása

Bede Anna bűnt követett el, amiért bűnhődnie kellene, de közben meghalt. A rá mért büntetést húga, Erzsi akarja letölteni, mert abban a hiedelemben él, hogy nővére lelke csak így nyugszik meg a túlvilágon. A bíróság elnöke azonban kegyes hazugsággal elküldi Bede Erzsit.
Vallásos, naiv hitre épül az elbeszélés. Az egyik szereplő (Erzsi) lelkivilágából, belülről, az ő nézőpontjából írja le a tragikus eseményeket.
Az elbeszélés szereplői naivak, őszinték, tiszták, lojálisak uraikkal szemben. A patriarchális világ erkölcsi rendje szerint élnek. Így társadalmi problémák (pl.: elnyomás, úr és szolga) nem
jelennek meg. Mindenki tudja a saját helyét, s aszerint viselkedik.

Szerző: klió  2010.09.30. 10:21 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.